Rendkívül rangos küldöttség élén érkezett Budapestre a román kormányfő szombat reggel. Elkísérte többek között Mircea Geoana külügyminiszter, aki a kedvezménytörvény körüli magyar–román viták egyik kulcsfigurája volt az elmúlt hónapokban, illetve Frunda György szenátor az RMDSZ részéről. A magas rangú látogatásra azt követően kerülhetett sor, hogy az egyetértési nyilatkozat szövegéről pénteken, mondhatni az utolsó pillanatban, maratoni tárgyalást folytatott Németh Zsolt külügyi államtitkár a magyar, illetve Cristian Diaconescu, a román miniszterelnök személyes megbízottja.
Az egyetértési nyilatkozat végleges formájában ötoldalas, angol nyelvű dokumentum, amely az eredetileg tervezett három helyett két fő részre oszlik. A bevezetőben kifejezi a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésére vonatkozó kölcsönös szándékot, ugyanakkor rögzíti: megállapításaiban a velencei bizottság álláspontját tartja irányadónak.
A memorandum első része vonatkozik a határon túli magyarokról szóló törvény romániai állampolgárokra történő alkalmazására, s mint ilyen a román–magyar megállapodás alapkövét jelenti. A szöveg rögzíti, hogy Magyarországon minden román állampolgárra, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül ugyanazok a munkavállalási feltételek vonatkoznak, s az idevágó engedélyeket a munkavállalásról rendelkező általános szabályok szerint adják ki. Azok a román állampolgárok, akik nem tartoznak a magyar kisebbséghez, nem kaphatnak a magyar kedvezményekre feljogosító igazolást és nem vehetik azokat igénybe (a nem magyar családtagok sem).
A megállapodás rögzíti, hogy a kedvezményre jogosító dokumentumot magyar igazolványnak nevezik, ugyanakkor az nem tartalmazhat etnikai hovatartozásra utaló adatot, csupán nevet, állampolgárságot és lakóhelyet tüntethetnek fel rajta. Kiállítása csak Magyarországon, a közigazgatási hivatalok és a Belügyminisztérium közreműködésével történhet, míg Romániában kizárólag a magyar külképviseletek vehetnek benne részt, a magyar szervezetek nem adhatnak olyan ajánlásokat és igazolásokat, amelyek a nemzetiségi hovatartozásra vonatkoznak. Az igazolvány kiadásának feltétele a megfelelő igénylés, a magyar kisebbséghez tartozás kinyilvánítása a vallott nemzeti identitás alapján, a magyar nyelv ismerete vagy a magyar identitásra vonatkozó korábbi dokumentum (például katonaigazolvány), magyar szervezeti (RMDSZ-) tagság, egyházi dokumentumokban szereplő magyar nemzetiségi hovatartozás. A megállapodás értelmében a kormányközi vegyes bizottság nemzeti kisebbségekkel foglalkozó csoportjának ki kell munkálnia a Magyarországon élő románok és a Romániában élő magyarok kulturális identitásának megőrzésére vonatkozó megállapodást a nemzetközi egyezmények szellemében, ugyanakkor leszögezi azt is, hogy Magyarország a román hatóságok értesítése és beleegyezése nélkül nem támogathatja a romániai magyar politikai szervezeteket. A magyar kormányzat ezenkívül vállalta, hogy a tapasztalatok fényében fél éven belül felülvizsgálja a kedvezménytörvényt.
Az egyetértési nyilatkozat második részében a felek megegyeztek arról, hogy az alapszerződés aláírásának ötödik évfordulóján különleges ülést tart a kormányközi vegyes bizottság, és számba veszi a kétoldalú kapcsolatok fejleszthetőségének teljes spektrumát. Ezenkívül utal arra is, hogy prioritást kap a két országot öszszekötő utak és vasutak, illetve a határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, továbbá támogatják egymást és tapasztalatot cserélnek az euroatlanti integráció kérdésében.
A megállapodás aláírása után megrendezett sajtótájékoztatón a két kormányfő egyetértően hangoztatta, hogy immár sikerült a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos bukaresti aggályokat eloszlatni, s egyben körvonalazni a román–magyar kapcsolatok legfontosabb jövőbeli teendőit, aktívabbá tenni a kormányközi vegyes bizottság munkáját, és évente sort keríteni a legmagasabb szintű találkozókra is. Orbán Viktor román kollégájával egyetértésben hangsúlyozta, hogy a kedvezménytörvény célja éppen az, hogy segítsen szülőföldjükön megtalálni a boldogulást a határon túli magyaroknak.
n
A legfontosabb eseménynek nevezték a két ország közötti alapszerződés létrejötte óta az egyetértési nyilatkozat megszületését román újságírók és elemzők. „Szükséges, hasznos, látványos és bölcs kompromisszumnak” nevezték az aláírt okmányt, hozzátéve, hogy Romániának sikerült érvényre juttatnia saját szempontjait a közösen elfogadott dokumentumban.
Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke rámutatott, hogy az okmány véget vet a kétoldalú kapcsolatokban egy „viszonylag feszült időszaknak”, amely nem használt a két országnak, de a nemzetközi közösség sem fogadta kedvezően. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke ezzel egyetértve megelégedéssel nyugtázta, hogy az RMDSZ hozzájárult „ennek a kérdésnek a megoldásához”.
Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt üdvözölte a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos román–magyar megállapodás tényét, ugyanakkor tartalmáról aggályokat fogalmazott meg. Az ellenzéki politikus – Adrian Nastase román miniszterelnökkel való találkozóját követően – kérdésesnek nevezte, hogy a Magyarországon alkalmi és idénymunkából élő félmillió ember talál-e majd munkát a kedvezményes munkavállalásról szóló szabályok életbelépése után.
Erre reagálva Németh Zsolt államtitkár kiemelte: Magyarországon a külföldiek munkavállalása szabályozott, tehát minden polgár munkahelye biztosított lesz a jövőben is. A Külügyminisztérium politikai államtitkára megdöbbentőnek és sajnálatosnak nevezte, hogy Medgyessy Péter az emberek felesleges riogatásával saját rövid távú kampánycéljait fontosabbnak tartja a nemzetpolitikai érdekeknél.
Pokorni Zoltán, a Fidesz-Magyar Polgári Párt elnöke az m1 A Hét című műsorában, a szocialista állásfoglalásra reagálva annak a véleményének adott hangot, hogy komoly ellentét lehet az MSZP-n belül, mert az Orbán Viktor által kezdeményezett péntek esti hatpárti egyeztetésen a többiekkel együtt Kovács László MSZP-elnök is abban erősítette meg a miniszterelnököt, hogy a megállapodás Magyarországnak és a Romániában élő magyarságnak is érdeke. Pokorni kiemelte: a pártok képviselői abban is egyetértettek, hogy ez nem jelentős engedmény, hiszen Románia a szezonmunkákra vonatkozó munkavállalói vízumhoz kötött eddig érvényben lévő 8 ezer fős kvótának a felét sem használta ki.
***
UKRÁN STÁTUSZTÖRVÉNY KÉSZÜL. A Magyar–Ukrán Kisebbségi Vegyes Bizottság XI. ülésén a két fél értékelte a legutóbbi, áprilisi ülés óta eltelt időszak történéseit, illetve új ajánlásokat fogalmazott meg – közölte Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az ülés témái között szerepelt a kedvezménytörvény is, amelyről külön szakértői csoport tárgyalt: a magyar fél részletesen beszámolt a jogszabály végrehajtási folyamatáról. Szabó Tibor szavai szerint az ukrán fél kifejtette: azonosulni tud a magyar törvény szándékával, sőt egy hasonló tartalmú ukrán jogszabály is készülőben van. (MTI)
közlemény
Komoly terhelés alatt volt az Országos Mentőszolgálat a nemzeti ünnepen
