Nem csitulnak a svéd bandaháborúk, a lövöldözésről a robbantásra tértek át

A „bandaháború” kifejezés mögött egymással lazán hálózatosodó, gyakran etnikailag vegyes, városrészekhez kötődő csoportok állnak, amelyek a kokain és cannabis helyi terítése fölötti kontrollért küzdenek Svédországban. A bűnözői hálózatok 13–17 éves futárokat és „végrehajtókat” toboroznak, mert a büntetőjogi következmények enyhébbek, a lojalitás pedig olcsón megvásárolható. Bár a lövöldözések száma csaknem megfeleződött a korábbi csúcsokhoz képest, a robbantások száma rekordközelire emelkedett.

A konfliktus arcai közül az utóbbi években a Foxtrot-hálózat és vezetője, Rawa Majid („Kurdiska räven”) kapta a legtöbb figyelmet. A hálózatot a svéd hatóságok és nemzetközi partnereik kiterjedt kábítószer-kereskedelemmel, robbantásokkal és célzott támadásokkal hozzák összefüggésbe. Idén márciusban az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma szankciós listára tette a Foxtrotot és Majidot. A hivatalos közlés szerint

a hálózat transznacionális bűnszervezet, amely több európai akcióért felel, és kapcsolatba hozható Izraellel, valamint zsidó célpontok elleni fenyegetésekkel is.

A Foxtrot körüli erővonalak közben változnak: 2024-ben Majid köre több jel szerint meggyengült, riválisai – így a Rumba-hálózathoz kötött Ismail Abdo – teret nyertek, miközben a konfliktus a határokon átívelő jelleget öltött, Törökország, Dánia és Norvégia bekerülésével. A sajtó és a bírósági eljárásokból ismert adatok szerint a vezérek gyakran az EU-n kívülről irányítanak, ahol menedéket találnak, és ki tudják használni a logisztikai lehetőségeket.

Fiatalokat hálóznak be

A bandaháború egyik legsúlyosabb társadalmi kockázata a fiatalkorúak beszippantása.

A hálózatok 13–17 éves futárokat és „végrehajtókat” toboroznak, mert a büntetőjogi következmények enyhébbek, a lojalitás pedig olcsón megvásárolható.

A statisztikák szerint a gyanúsítottak túlnyomó többsége fiú és fiatal férfi, de a lányok aránya is mérhetően nőtt az elmúlt években. Ez a trend egyszerre oktatási, jóléti és bűnüldözési válság, amely hosszú távon roncsolja az iskolai pályaképet és a munkaerőpiaci kilátásokat.

A területi egyenlőtlenség és a „kiszolgáltatott városrészek” külön figyelmet kapnak: a rendőrség országos helyzetképei szerint ezek a negyedek a toborzás, a befolyásszerzés és az erőszak elsődleges terepei. A lakosság biztonságérzete csökken, a tanulási eredmények romlanak, az ingatlanárak zuhannak, a helyi vállalkozások költségei (biztonsági beruházások, biztosítás) emelkednek. A szétzilálódó mindennapi biztonság – a lépcsőházakba bedobott bombák, a véletlenszerűen eltalált civilek – erősen erodálja a társadalmi bizalmat, ami Svédország egyik legfontosabb erőforrása volt.

A bandaháború nem ért véget, csak átalakult

Az állami válasz kettős: egyrészt az egyre többet igénybe vett titkos megfigyelés, lehallgatás, szélesebb letartóztatási lehetőségek, keményebb drog- és fegyvertörvények eszköze, másrészt prevenciós célú együttműködések az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. A kormány 2023–25 között több jogszabályt szigorított. A rendőrség 2024 végén közölte, hogy a lőfegyveres támadások számottevően csökkentek, részben az új eszközök és célzott taktikák miatt, a jogvédők ugyanakkor az alapjogok csorbulásától tartanak. Fontos látni, hogy a számok trendje összetett:

a lövöldözések visszaesése nem jelenti a bandaháború végét, mert a robbantások és a megfélemlítés más formái helyettesítik a fegyveres leszámolásokat, miközben a gyilkossági adatok országos szinten javultak, de a fegyver továbbra is a leggyakoribb ölési eszköz.

A javuló aggregált mutatók mögött tehát tovább él a szervezett bűnözés logikája és a közösségek széttöredezése – mutatott rá a szakember.

Téglásy Kristóf leszögezte: a drogbandák háborúja a svéd társadalomra számos veszélyt hordoz. Jelen van a közvetlen fizikai kockázat, a célzott merényletek „szivárgó” jellegűek, így szomszédok, járókelők, gyerekek is megsérülhetnek. Ugyanakkor a robbantások kiszámíthatósága csekély, a rendőrségi megelőzés költséges. Egyre inkább megjelenik a fiatalkori kriminalitás normalizálódása is.

A rövid távú anyagi ígéretekért iskolából kimaradó tizenévesek egész generációját vesztheti el az ország. A bandák külföldi menedékhelyei, a kábítószer-ellátási láncok és újabban a geopolitikai kitettségek – iráni kapcsolódások vádja, izraeli célpontok elleni fenyegetések – bonyolítják a rendészeti együttműködést, kockázatot jelentve a kisebbségi közösségek biztonságára is.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: DPA)