Németországban alig telt el néhány hónap az úgynevezett „részleges cannabis-legalizáció” életbe lépése óta, máris egyre hangosabbak a kritikák – hívta fel a figyelmet Téglásy Kristóf, a Drogkutató Intézet (DKI) stratégiai igazgatója. A szakember emlékeztetett: az áprilisban hatályba lépett törvény célja az volt, hogy modern, realista módon szabályozza a cannabishasználatot, visszaszorítsa a feketepiacot és megkönnyítse a hatóságok dolgát.
A valóság ezzel szemben egy másik képet rajzol: túlbürokratizált szabályozás, végrehajthatatlan előírások, fokozódó jogi és rendőrségi bizonytalanság, valamint továbbra is virágzó illegális piac.
A német kormányzati kommunikációban mindeddig nem hangzott el, hogy a törvény teljes kudarc lenne. Az igazságügyi, rendvédelmi és tartományi vezetők véleménye azonban másról tanúskodik: a reform, amelyet a „haladó társadalom vívmányaként” tálaltak, gyakorlatilag saját súlya alatt rogyadozik, sőt már el is esett – mutatott rá a stratégiai igazgató.
Lehetetlen végrehajtani a törvényt
Az egyik leggyakrabban visszhangzott kritika az, hogy a törvény végrehajtása gyakorlatilag lehetetlen. A cannabis-klubok engedélyeztetése, az otthoni termesztés szabályozása, a gyermekvédelmi zónák kijelölése és a fogyasztási korlátozások mind olyan szintű adminisztratív és jogi bonyodalmat eredményeznek, amelyre sem az önkormányzatok, sem a rendőrség nincs felkészülve. Az engedélyeztetési folyamatokban a tartományi hatóságok eltérő értelmezései, az egymásnak ellentmondó előírások és a minimális koordináció még a legelszántabb jogalkalmazók türelmét is próbára teszik.
A német cannabis-szövetség (Hanfverband) vezetője, Georg Wurth is elismerte, hogy bár a törvény szimbolikus áttörés, a mindennapi alkalmazhatósága egyelőre vágyálom.
– Aki törvényesen akar cannabist termeszteni vagy fogyasztani, annak nemcsak a hatóságokkal, hanem a jogi útvesztőkkel is meg kell küzdenie – nyilatkozta.
Nem csökkentek a rendőrök terhei a legalizáció hatására
Egyesek azzal érveltek, hogy a legalizáció csökkenti majd a rendőrség terheit, azonban ez sem valósult meg. Alexander Poitz, a német rendőrszakszervezet alelnöke hangsúlyozta: „A gyakorlati végrehajtásban a rendőrségnek most több a dolga, mint valaha. Több ellenőrzés, több konfliktus, több szabályértelmezési vita.” A közterületi fogyasztás például csak bizonyos távolságra engedélyezett iskoláktól, óvodáktól, sportlétesítményektől, de az gyakran térképtől, hivatalnoktól és politikai irányultságtól függ, hogy hol húzódik pontosan a százméteres zóna. Így a rendőröknek gyakorlatilag centiméterek alapján kellene dönteniük, jogi alap nélkül.
