A magyar útra léptek a franciák, durva szigorítások jönnek náluk is

Az új francia drogtörvény a magyar zéró tolerancia elvét követi: az állam nem csupán üldözi a drogokat, hanem pénzügyi, jogi és logisztikai szinten akarja elvágni a drogbűnözés gyökereit – mutatott rá a Drogkutató Intézet (DKI). Mint hangsúlyozták, a francia politikai életben ritkán látott konszenzus alakult ki, amikor egy jobboldali szenátor és egy baloldali képviselő, együtt dolgozta ki a jogszabály tervezetét. Az új szabályozással az állam visszaveszi az irányítást, és hadat üzen azoknak, akik Franciaország egyes városrészeiben már szinte párhuzamos társadalmakat és saját törvénykezést is bevezettek.

Több évtizednyi tehetetlenség, politikai mellébeszélés és eszkalálódó erőszak után Franciaország végre felismerte, hogy a drogbűnözés nem társadalmi kérdés, hanem belső biztonsági kockázat – számolt be a Drogkutató Intézet (DKI). Mint írták, a 2025. június 13-án elfogadott új törvénycsomag minden eddiginél határozottabban lép fel a szervezett bűnözés, a maffiahálózatok és a hozzájuk kapcsolódó társadalmi bomlás ellen. Sokan már évek óta sürgették ezt a fordulatot. Ami eddig jobb- és baloldalon egyaránt elmaradt, most végre törvényi keretet kapott: az állam visszaveszi az irányítást, és hadat üzen azoknak, akik Franciaország egyes városrészeiben már kvázi párhuzamos társadalmakat, sőt saját törvénykezést is bevezettek.

Az új francia drogszabályozás egyes elemei kísértetiesen hasonlítanak az új magyar törvényekhez (Fotó: Illusztráció/AFP)

Szigorítások és újratervezés a magyar drogpolitika nyomán

A törvény nem kevesebbet céloz, mint a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni totális fellépést, amelyhez nemcsak szigorításokra volt szükség, hanem intézményi újratervezésre is. Megalakul a nemzeti szintű ügyészi hivatal, amely kizárólag a szervezett bűnözés elleni ügyekre specializálódik. A kormány új státusba helyezi a droghálózatok felszámolásáért felelős OFAST nevű szervezetet, végre valódi koordinációt és parancsnoki láncot építve ki a rendvédelmi erők között. 

Mindez azt mutatja, hogy a francia törvény a magyar zéró tolerancia elvét követi, ami stratégiai elmozdulást jelent: az állam nem csupán üldözi a drogokat, hanem pénzügyi, jogi és logisztikai szinten akarja elvágni a drogbűnözés gyökereit

– mutatott rá a DKI.

Vagyonelkobzás és szigorú börtönkörülmények

A törvény egyik legfontosabb újítása, hogy végre megtöri a hallgatás kultúráját. Bevezetik a „repentis”, azaz bevalló tanúk programját, amely megjutalmazza azokat, akik információval szolgálnak a hálózatokról. Ez évtizedek óta a legfontosabb eszköz az olasz maffia elleni harcban, most pedig Franciaország is erre az útra lép. Ezzel párhuzamosan 

fordított bizonyítási teher lép életbe: ha valaki nem tudja igazolni jövedelme vagy vagyona eredetét, az állam lefoglalhatja azt. 

A luxusautók, kriptovaluták, és egyéb „megmagyarázhatatlan” vagyonok mostantól nem puszta kirakatdarabok, hanem nyomozati és bírósági bizonyítékok, ami szintén hasonlít a közelmúltban elfogadott magyar törvénycsomagra.

A törvény szakít azzal az illúzióval, hogy a börtön puszta szabadságelvonás. Az új szabályozás szerint a súlyos bűncselekményekért elítélt drogbűnözők automatikusan fokozott biztonsági besorolást kapnak. A szoliter elhelyezés, a drónos megfigyelés és a telefonhasználat ellehetetlenítése nem luxus, hanem szükségszerűség. A börtön nem lehet „vezérlőterem” a maffiának. Az állam felismerte: ha a rabok továbbra is irányítják a hálózatokat a rács mögül, akkor nem jogállamban élünk, hanem „gyengeállamban”. 

A törvény továbbá előirányozza a legveszélyesebb fogvatartottak elkülönítését: különleges, magas biztonságú börtönszárnyakat építenek, hogy a legkockázatosabb bűnözőket teljesen elzárják a külvilágtól, ahogy az például Spanyolországban és az Egyesült Államokban már bevett gyakorlat.

Különösen fontos előrelépés a közösségi terek védelme. A törvény lehetővé teszi, hogy az olyan bérlőket, akik lakóingatlanjukat bűnözők bújtatására vagy kábítószer-kereskedelemre használják, a prefektus közvetlen utasítására kilakoltassák. Eddig ezek az ügyek évekig húzódtak, miközben a lakóközösségek rettegésben éltek. Most a közigazgatás visszanyeri a beavatkozási jogát.

Egyetértés jobb- és baloldalon

A törvény elfogadását megelőzően 

a francia politikai életben ritkán látott konszenzus alakult ki: a jobboldali szenátor, Étienne Blanc (Les Républicains) és a baloldali képviselő, Jérôme Durain (Parti Socialiste) együtt dolgozták ki a jogszabály tervezetét.

A parlament elsöprő többséggel fogadta el, és a közvélemény támogatása is jelentős: a franciák többsége megelégelte, hogy az állam bizonytalanságot sugároz a bűnnel szemben. Ez a törvény – ha következetesen alkalmazzák – képes lehet újra jogbiztonságot teremteni azokban a városrészekben, ahol most a félelem, az omertà, vagyis a hallgatás törvénye, illetve a dílerek uralkodnak – vélekedett a DKI.

Hozzátették, a francia drogreform nem tökéletes, de szükséges. iránya helyes. Franciaország végre kimondta: a közrend védelme nem bocsánatkérések, hanem cselekvés kérdése, amelyből Európa többi részének is érdemes tanulnia, hiszen a kontinensen sokáig a tolerancia nevében húzódtak a frontvonalak. Franciaország most azt üzeni: az állam tekintélyét nem lehet tovább feláldozni a jogfosztott lakónegyedek csendes kiszolgáltatottságának oltárán. Magyarország ebben is utat mutatott – világított rá a szakmai szervezet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)