Ebben a könyvben a szerző sajátos szemszögből, a titkosszolgálatok harcának folyamatában ír a rejtélyről. Mint mondja, a végső késztetést az íráshoz a múlt század utolsó éveiben éppen lapunk, a Magyar Nemzet e témában közölt riportsorozata adta meg számára.
Mint ismeretes, a nyolcvanas évek elején a Dunántúlon kabátövre akasztva fejezte be életét egy katona. Felbecsülhetetlen értékű kincseit elrabolták, külföldre csempészték, majd hamis papírokkal értékesítették azokat. Sokat tudó barátai, ismerősei körében is több rejtélyes haláleset történt. A tökéletes és „szakszerű” kivitelezés miatt alapos a gyanú: a hazai és idegen titkosszolgálatok befolyásolták az eseményeket. Az elorzott és azóta elhíresült Seuso-kincs története ugyanis nem szokványos. A császárkori Rómában készült ezüstökről azt tartja a szakma, ez volt a XX. század legjelentősebb antik régészeti lelete, s egyben ennek a kornak a legnagyobb műkincsrablása.
A Seuso-művelet része volt annak a gigászi küzdelemnek, amely a hidegháború éveiben egymásnak feszülő két világrendszer s a láthatatlan szolgálatok között dúlt. Ebből Magyarország sem maradt, maradhatott ki. Ám a részleteket máig sűrű homály fedi. A könyv erről a titokról igyekszik fellebbenteni a fátylat.
A könyv iránt egyébként aligha csak hazánkban lesz komoly érdeklődés. A Seuso-kincsek tulajdonlásában szintén érdekelt Horvátországban is érdeklődnek már a könyv lefordításának lehetőségéről.
Rapid délutáni friss – Dermesztő támadás Munkácson, liberális műbalhé Budapesten + videó
