Az orvosi piócákat néhány évtized méltatlan mellőzés után mostanában megint alkalmazzák az orvoslásban, ám míg évszázadokkal ezelőtt (egészen a múlt századig) vérvételi célból, újabban a komoly műtéteken áteső ujj- és végtagsérültek gyógyításánál, véralvadásgátlóként használják. A régen nadálynak is nevezett pióca ugyanis a sűrűn fogazott apró állkapcsaival ejtett sebből kifolyó vér megalvadását nyálmirigyeinek váladékával, az úgynevezett hirudinnal akadályozza meg vérelvonás közben. A Wisconsin Egyetem kutatócsoportja a közelmúltban elkészítette a szomjas vérszívók mását, a műpiócát, amelynek „lelke” egy vákuumos pumpa – adta hírül a New Scientist. Az eszköz organikus eredetijével szemben fáradhatatlanul teszi dolgát, nem nyálkás, és ami a legfontosabb: steril. A „pióca” üvegből készült tapadókorongjával ragad a páciens bőrére, majd egy vékony, forgó szonda segítségével speciális, véralvadást gátló keveréket injektál a véráramba.
Az élő piócákat azért kedvelik az orvosok, mert az általuk vérbe juttatott hirudinnak köszönhetően könnyebben regenerálódik például a páciens visszavarrott kézujja és a kezelés során igénybe vett erek fala is. A nadályos kezelés fájdalommentes, ám a betegek és gyógyszerészek gyakran még a nyálkás kreatúrák érintésétől is viszolyognak. A félelmek néha megalapozottak, hiszen a piócák a hirudinon kívül a nyálukat is a véráramba juttatják, s ez az esetek közel húsz százalékában bakteriális fertőzéshez vezet. Az infekció antibiotikumokkal kezelhető, ám mindez elkerülhető az új, teljesen steril készülék használatával. Az alkotók szerint eszközük további előnye, hogy az élővel ellentétben soha nem lakik jól, így bármikor bevethető. Az ellenzők szerint az eredeti piócák jóval olcsóbbak, ráadásul „kezelni” is könynyebb őket.
Volodimir Zelenszkij
Zelenszkij: Csak semleges helyen találkoznék Putyinnal
