Egymásnak adják a kilincset a József körúti 5-ös lottózóban a fogadók, de a pult mögött ülő üzletvezető diszkréten legyint. Miután megnyerték az egymilliárdot, alábbhagyott a láz. A sorban álló fogadók azon tűnődnek, nem bolondult-e bele a nagy örömbe az ismeretlen szerencsés. Az üzletvezető irigység nélkül zárja le a diskurzust: tessék elhinni, ez nagyon sok pénz, már felfoghatatlan. Menesdorfer Lajosnak a Szerencsejáték Rt. az első és egyetlen munkahelye. A frissen érettségizett fiatalembert 1961-ben az OTP-hez vették föl, akkor csak az ország lakossági bankja folytathatott államilag ellenőrzött, koordinált szerencsejátékot. A részvénytársaság a rendszerváltozás után önállósodott. 1948-ban indult útjára a totó, 1957-ben a lottó, s Menesdorfer Lajos úgy emlékszik, hogy 1973-ban is csak ez a két játék létezett. Ma persze rengeteg formája van a szerencsejátéknak, de az ötös lottó verhetetlenül őrzi hegemóniáját.
A rendszeres fogadókat nevükön szólítja, de nem tegeződik, s kortól függetlenül tisztelettel bánik mindenkivel. Az évek során gyakran mehetett volna feljebb a ranglétrán, de beérte az üzletvezetéssel, mert képtelen lenne egy hivatali szobában ücsörögni. Szereti az embereket, neki ez az élete. A helyén van, s igazán nem vesz hosszú időt igénybe, amíg elsorolja, hogy a negyvenéves állami szolgálat konkrétan hány helyen telt el. Óbudán lakott, a szülei is ott születtek, bár a család felvidéki eredetű. Bányatulajdonosok voltak a Menesdorferek, az 1700-as évekig vezették vissza a családfát, a nagybátyja Selmecbánya környékén még látott a nevükkel ellátott csillét. Harminc évig tehát Óbudán volt lottóárus, OTP-alkalmazott. Lassan tíz éve a VIII. kerületi 5-ös lottózó vezetője, s szociológiai szempontból is össze tudja hasonlítani Budapest különböző kerületeinek játékos társadalmát.
Leginkább a kis tétekben játszókat szereti, márpedig Pesten ők vannak többen. A százforintos vendég egész életében nem fullad ki, a nagy játékosok azonban villámgyorsan eltűnnek. Az ötven-hatvanezer forintos tétek nem ritkák, de százszelvényes lottófeladás is előfordul, márpedg azért hat számjegyű összeget kell fizetni. Leginkább férfiak teszik próbára itt szerencséjüket, Menesdorfer úr szerint ők pazarlóbbak és könnyelműbbek. Ő a totót tartja igazi, férfias játéknak, s ha sok pénze lenne, erre nem sajnálna nagy tétet tenni.
Szívesen emlékszik vissza azokra a lottónyertesekre is, akik szerényen éltek, s rájuk mosolygott a szerencse. Egy idős néni a 60-as években az ikerlottón teljesen egyformán töltötte ki a dupla lottó két mezejét, s ötöse lett! Azon a héten hárman értek el telitalálatot, s abból kettő a nénié volt. – Sok ötös nyertes pillanatok alatt eltékozolta a pénzét, mondja Menesdorfer úr, fura dolog a szerencse.
Több ezer arcot őriz memóriájában, és leginkább keresztneveket, beceneveket. Érkezik az idős cipész, aki vejével és két unokájával lottózik, a nagyapa feladata a szelvények kitöltése. Feleségét gyászolja, aki ötvenkét év házasság után hagyta magára. A másik törzsvendég, Pali bácsi két bottal jár, napi sétája az 5-ös lottózóba vezeti, innen szinte délutánra ér át a Népszínház utcai 25-ös lottózóba. Mindkét helyen a legkisebb tétet teszi valamelyik lottón, azután hazabiceg. A fiatalok az újabb játékokat, a Tipp-mixet és a kaparós sorsjegyeket kedvelik, de ez utóbbi tizenhat fajtája közül a Black Jack – a klasszikus kártyajáték leszármazottjaként – kedvence öregnek, ifjúnak.
Hogy mi a különleges elfoglaltsága annak az embernek, aki ennyire hűséges típus, s negyven év alatt legföljebb futó gondolatként szaladt át agyán néhányszor, hogy állást változtat, aztán mégis maradt? A fotózás. A jószerivel hivatalnokinak minősíthető kötelességteljesítés után szabadidejében aktokat fotóz. Művészi képeket készít szép nőkről. Nem eladásra, hanem kiállításokra, mások és a maga gyönyörűségére. Az ő Fortunája sejtelmesen lírai fényekben, ruhátlanul tündököl a képeken.
Egy apró vezetési hiba komoly balesethez vezetett az M7-es autópályán + videó
