Törvényhozó nagyüzem a T. Házban

Idei utolsó plenáris ülését tartja ma az Országgyűlés, amely az áprilisi választásokig még háromszor ülésezik, február 4–5-én és 26-án. A napirendi ajánlás szerint az azonnali kérdések és interpellációk elhangzása után a képviselők a földtörvénycsomagról, az úgynevezett kórháztörvényről, a tőkepiacról szóló törvényjavaslatról és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal öszszefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló indítványról szavaznak.

Döntés születik a villamosenergia-törvényjavaslatról, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről, a nemzetőrség létrehozásáról, valamint a harcászati repülő erők fejlesztéséről szóló előterjesztésről.
A földtörvénycsomag részeként létrehozandó Nemzeti Földalapnak az előterjesztő szerint elsődleges célja, hogy a piaci versenyben is helytállni képes családi gazdaságok alakuljanak ki. A törvényjavaslat értelmében a már meglévő állami tulajdonú termőföldvagyon jelentős része az új intézményhez kerül, amely értékesíti, vagy haszonbérbe adja a területeket, elősegítve a családi gazdaságok és a mezőgazdasági vállalkozók földhöz jutását. A Nemzeti Földalap tulajdonosi jogait az FVM gyakorolja majd, így a birtokpolitikáért az agrártárca vezetőjét terheli a kormányzati felelősség.
Kétséges, hogy az Országgyűlés megszavazza-e a földtörvénycsomagot, mivel az ellenzéki pártok mellett a Torgyán Józsefhez hű kisgazda képviselők sem támogatják az indítványt. Ők azt hangoztatják, hogy az új szabályozás a nagybirtokrendszer kialakulásához vezetne. A MIÉP sem támogatja a földtörvény tervezetét – mondta lapunknak Győri Béla pártszóvivő.
A fogyasztóknak, a szolgáltatóknak és a befektetőknek is rendkívül fontos, hogy megszülessék az új villamosenergia-törvény, amelyről ma dönt a parlament – nyilatkozta lapunknak Kaderják Péter, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója. Erről a mai törvényhozási dömping során szavaznak a honatyák. Az energiahivatal főigazgatója azt mondta: a törvény – egyebek mellett – elősegíti a biztonságos áramellátást a 2003-ban részlegesen megnyíló energiapiacon, ugyanakkor a piaci verseny megteremtésével a szolgáltatók közötti árversenyt is létrehozza a ma még hatósági áras szektorban. Kaderják Péter azonban hangsúlyozta: a lakossági fogyasztók a piacnyitás után továbbra is az állam által meghatározott áron jutnak majd áramhoz.
A „kórháztörvényként” aposztrofált egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslatról is dönt a T. Ház. Az előterjesztés kijelöli az egészségügyi intézmények átalakulásának útját, az ésszerű és ellenőrzött tőkebevonás lehetőségét, továbbá lehetőséget biztosít az orvosoknak arra, hogy szabadfoglalkozású orvosként dolgozhassanak. Sokan úgy vélik, szükség van a jelenlegi egészségügyi struktúra átalakítására, mert új szabályozás nélkül pusztán közpénzeknek a rendszerbe juttatásával nem oldódnak meg a gondok. Tervek szerint a törvényhez hét kormány és miniszteri rendelet illeszkedik majd. A szaktárcánál már elkészült az egészségügy konszolidációs programja, amely ennek a törvényjavaslatnak az elemeire építve jelentős többletforráshoz juttatja az egészségügyet.
A törvényhozás ugyancsak ma dönt arról a kormány-előterjesztésről, mely 14 darab nyugati típusú többfeladatú, a NATO igényeinek is megfelelő repülőgép bérletét javasolja. A bizottsági előkészítő szakaszban némi zavart okozott, hogy a Gripen vadászgépekről Svédországgal folyamatban lévő tárgyalások ellenére – a végleges szerződést holnap írja alá a honvédelmi miniszter Budapesten – a javaslat szövege nem tartalmaz a géptípusra vonatkozó konkrétumokat. Szakértők azzal oszlatják el az aggodalmakat, hogy hasonló esetben – mint amilyen a francia Mistral rakéták beszerzése is volt – a határozati dokumentumok szövegének nem kell a típusra vonatkozó utalást tartalmaznia.
*
A parlament mentelmi bizottsága legutóbbi ülésén egyhangúlag azt javasolta a T. Háznak, hogy függessze fel ifjabb Hegedűs Loránt (MIÉP) és Dán János (FKGP) mentelmi jogát, viszont nem javasolta a mentelmi jog felfüggesztését Kosztolányi Dénes (Fidesz), Kuncze Gábor (SZDSZ) és Sági József (Fidesz) esetében. Mint ismert, a közösség elleni izgatással gyanúsított ifjabb Hegedűs Loránt maga is kérte a mentelmi jogának felfüggesztését.

Létrejön az új választási bizottság. Ma szavaz az Országos Választási Bizottság (OVB) új tagjairól a parlament. Az erről szóló előterjesztés az OVB tagjának Ficzere Lajos egyetemi tanárt, Horváth Sándort, a Független Jogász Fórum elnökét, Maczonkai Mihály, illetve Molnár Miklós egyetemi tanárokat, korábbi adatvédelmi ombudsmanjelölteket, valamint Sándorfi György ügyvédet, egykori igazságügy-minisztériumi kabinetfőnököt javasolja. A testület póttagjának Beregi Zoltán ügyvédet és Kovács László egyetemi oktatót választanák. A pártok javaslatait figyelembe véve – a választások tisztasága, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése érdekében – az állam- és jogtudományok, illetőleg a közélet ismert személyiségei közül a felsorolt jelöltekre a belügyminiszter tett javaslatot. Az országos választási listát állító pártok – a listaállítás határidejét, azaz jövő március 19-ét követően – szintén delegálhatnak tagokat az OVB-be. A tagok a testület megalakulását követően saját maguk közül választanak elnököt. A bizottság tagjait az országgyűlési képviselők egyszerű többségével választják. – Az Országos Választási Bizottság tagjaira tett belügyminiszteri javaslat egyértelműen felrúgja azt az eddigi gyakorlatot, hogy a testület politikailag semleges és szakmailag hiteles legyen – állította Kóródi Mária SZDSZ-es országgyűlési képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében. A képviselő kijelentette: a jelöltek zöme olyan személy, aki nem rendelkezik a választójog kérdéseiben megfelelő szakmai vagy tudományos ismeretekkel, amelyek alapján pártatlan döntéshozatal elvárható.