A közigazgatás viszonya az internethez

A hazai közigazgatási intézmények egyre többet foglalkoznak az internettel, de többségük még messze áll attól, hogy stratégiájuk részévé tegye azt — derült ki az iBasic 2001 címen nyilvánosságra hozott, internetfelhasználást kutató tanulmányból. A felmérés szerint általánosan jellemző, hogy az internetet többnyire passzívan alkalmazzák a közigazgatásban, csak nagyon kevesen gondolkodnak a kétirányú kommunikáció lehetőségeinek kiaknázásában. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy az érintettek többsége nincs tisztában a világháló nyújtotta előnyökkel. Üdítő kivételt képeznek a kulturális intézmények, amelyek élen járnak a felhasználásban. Vadász Gábor, a projektben részt vevő Dotkom Internet Consulting Kft. tanácsadója szerint az online ügyintézés fejlődésének egyik alapfeltétele az, hogy az informatikai háttérrendszereket megfelelő szintre fejlesszék, valamint össze is kössék azokat. Az iBasic kutatás célja volt, hogy átfogó képet adjon a hazai internetfelhasználási szokásokról. A kutatás vezető hazai internetes cégek közreműködésével jött létre, és a hazai vállalkozások, közintézmények és a lakosság hálóhasználati szokásait vizsgálta.
A kutatás megállapításai szerint a vizsgált önkormányzatoknál, oktatási, egészségügyi, kulturális intézményeknél az internet beépülésének leginkább a lapos szervezet, a kevesebb bürokratikus akadály és a személyes vezetői elkötelezettség kedvez.
A megkérdezett vezető önkormányzati tisztségviselők az internetfelhasználás során az információk gyors megszerzését tekintették elsődleges fontosságúnak, és csak elenyésző számban hangsúlyozták a kétirányú kommunikáció jelentőségét. Érezhető volt körükben a félelem a rendszerek sebezhetőségét illetően. Bírálat érte a számítógépes kommunikáció személytelenségét, a megszerezhető információk és ismeretek felületességét. Az internetre kötött önkormányzati számítógépek aránya a megkérdezett intézmények esetében szélsőségesen, három—hetven százalék között mozog — amely nagymértékben függ attól, hogy a hierarchia vagy a funkció határozza-e meg az internethez kapcsolódás jogosultságát (ez utóbbi esetében általában magasabb az elérés aránya).
A közigazgatás képviselőinek tartózkodása nem túl biztató, hiszen a nemzetközi kutatások szerint az állampolgárok éppen helyi intézményeknél és szervezeteknél igénylik leginkább az elektronikus ügyintézést — értékeli a jelenséget a Dotkom szakértője.
A kutatás eredményei azt mutatják, hogy az önkormányzatoknál az internethasználat legjellemzőbb felhasználási területe a pályázatfigyelés. Sok helyen elhangzott az is, hogy addig nem igazán érdemes interaktív szolgáltatásokat bevezetni, amíg a lakosság nem rendelkezik megfelelő informatikai képzettséggel és infrastruktúrával. A vizsgált intézményi weboldalaknak egyébként — talán ezért is — mindössze huszonnégy százaléka nyújtott lehetőséget az intézmény munkatársaival történő kapcsolatfelvételre. A kulturális intézményekben szinte minden alkalmazottnak lehetősége van az internet használatára. Többségük él is ezzel, ami érthető, hiszen az itt dolgozó, zömében szakértelmiségiek információigénye magasabb az átlagnál. A világháló-használat a színházi marketing és PR területén a legintenzívebb. Az egészségügyi intézményekben jellemzően a helyi hierarchiához kötött az internethasználat, a weben történő megjelenésről pedig azt gondolják, hogy egy honlap hatására nem következnek be érzékelhető változások. Az oktatási intézmények internetes életében a Sulinet-csatlakozás megléte, illetve hiánya a meghatározó. Egyedülálló viszont, hogy az iskolákban szinte mindenhol megtörtént az alkalmazottak valamilyen szintű képzése — igaz, maga az internet oktatásban való felhasználása nemigen kap helyet az ilyen szemináriumokon.
Vadász Gábor, a Dotkom tanácsadója szerint az internettel (sőt az adott szaktevékenységgel) kapcsolatos ismeretek terjesztésére kiválóan alkalmas lehet maga az internet. Ez leginkább szervezett formában, elektronikus alapú oktatás (e-learning) alkalmazásával valósulhatna meg. Jó kezdeményezésként említhető az Informatikai Kormánybiztosság által támogatott közigazgatási portálra alapozott oktatás.
Az iBasic 2001 egészéről szólva a szakértő felhívta a figyelmet, hogy a közigazgatási szféra internetes felzárkóztatása elengedhetetlen feltétele annak, hogy megfelelhessünk az eEurope Action Plan 2002 dokumentumban megfogalmazott európai uniós követelményeknek.
Az iBasic kutatás célja az, hogy átfogó képet adjon a haza internetfelhasználási szokásokról. A 2000. évben elvégzett első felmérés után tavaly év végén újból megjelentek a felmérés eredményei. A felmérést a speciálisan internetes kutatások lebonyolítására alapított Netsurvey Internetkutató Intézet — a Szonda Ipsos és a GfK nemzetközi piackutató intézetek által alapított cég — végezte. A kutatás további tulajdonosai, úgynevezett „garantorai” voltak a legnagyobb hazai, internettel foglalkozó vállalkozások: az Axelero Kft., a Dotkom Internet Consulting Kft., az Euroweb Rt., az Index Rt., a Kirowski Kft., a Pantel Rt., a Vivendi Kft. És a Webigen Rt. A kutatásban külön rész foglalkozik a kisvállalkozásokkal, a magánszférával (használói és nem használói célcsoportok) és a közigazgatással — ez utóbbi felmérés a napokban zárult le. A kérdezőbiztosok különböző budapesti és megyeszékhelyen, nagyobb városokban lévő közigazgatási intézmények (polgármesteri hivatal, oktatási, kulturális, egészségügyi és informatikai egységek) internettel és informatikával kapcsolatos attitűdjeit vizsgálták.
A relatív információ- és ismerethiány miatt a kutatás alapját személyes megkérdezéseken alapuló mélyinterjúk képezték. E módszer lehetőséget biztosított arra, hogy átfogó képet alkothassunk, több témát és kérdéscsoportot is érintve, és ami a legfontosabb: megismerhessük a döntési és kezdeményező pozícióban lévő szakemberek attitűdjét, személyes és intézményi elkötelezettségét és vélekedését a témával kapcsolatban.