A Peugeot 307 az év autója

Európa talán legjelentősebb és legtöbbre tartott autós elismerése az Év autója díj. Az idei modellek közül – szoros versenyben – a franciák kompaktja, az ötajtós Peugeot 307 végzett az élen.

Nagy Károly
2002. 01. 18. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az Év autója díj negyvenévnyi múltra tekinthet vissza, s ez alatt a négy évtized alatt Európa talán legjelentősebb autós díjává nőtte ki magát. Hiszen ki ne látott volna már a győztest hirdető matricát a kereskedésekben a vevőknek átadott kocsik hátsó ablakán? A gyártók tehát – különösképpen azok, amelyeknek valamelyik modellje nyerni tudott – nagyon fontosnak tartják a jó szereplést ebben a versenyben. Az Év autója díj ugyanis egyfajta garancia. Garancia a vásárlók számára, hogy ez a bizonyos autó formaterv, műszaki megoldások és az ár-érték arány tekintetében a többiek fölé nő (vagy legalább is ott van a szűk élbolyban).
A zsűri véleményét ugyan nem mindig tükrözte a piac értékítélete, az Év autója díjban részesített autók azonban legtöbbször valóban üzletileg is sikeres modellek voltak.
Előfordult persze az is, hogy nem. Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban díjazott konszernje a Fiat volt (1995 Punto, 1996 Brava, 1998 Alfa 156, 2001 Alfa 147), ám átütő sikert szinte egyik díjnyertes autója sem ért el. Az egyetlen kivétel a Punto első sorozata, amely éveken a felszín felett tartott az olaszokat. S hasonlóképpen reményteli az Alfa 147 első piaci éve is, bár a sokkal drágább és igényesebb Alfa esetében dőreség lenne a Puntóéhoz hasonló eladási darabszámban reménykedni. Ha kicsit messzebbre tekintünk vissza, sokkal érdekesebb eredményeket is felfedezhetünk. Nyerni tudott például – 1986-ban és 1987-ben – a Ford Scorpio és az Opel Omega is. Akkoriban tehát a nagyautók voltak felszálló ágban, míg ma a műszaki forradalomnak tekinthető, elektronikával, kényelmi és biztonsági felszerelések egész tárházával felvértezett BMW 7 még a szűk élmezőnybe sem volt képes beverekedni magát. Európai díjról lévén szó, amerikai és japán kocsik ritkán tudták elhódítani a díjat, az első japán győztest, a később valóban sikeres Nissan Micrát, 1993-ban köszönthettük.
Érdekes, hogy az utóbbi évek talán egyetlen korszakalkotó autója, a hibridhajtású, és ezért a hasonló teljesítményű és méretű kocsiknál sokkal tisztább üzemű Toyota Prius nem tudott nyerni.
Az idei versenyben ismét 21 ország ötvenöt autós újságírója pontozhatta a fináléba került 29 modellt. Ezek között persze szép számmal voltak olyanok, amelyekről előre lehetett tudni, hogy nem nyerhetnek (Kia Magentis, Chrysler Sebring, Subaru Impreza, Suzuki Liana stb), ám a jelöltek mintegy negyede, hét kocsi került a célegyenesbe.

Hűen tükrözi a francia márkák látványos piaci előretörését az, hogy a szűk elitbe mindegyik nagy francia gyár egy-egy modellje bekerült (Peugeot 307, Citroen C5 és Renault Laguna). A Fiat a Stilóval, a Honda – egyetlen japánként a meghökkentően tágas Civic-kel -, az angolok pedig a végső győzelemre reálisan esélytelen Minivel és Jaguar X-type-pal kerültek az élmezőnybe.
A Jaguar, a Honda és a Citroen győzelmi esélyei hamar elszálltak (bár például az egyetlen magyar zsűritag épp a Citroen C5-öt értékelte a legjobbnak).
A végső értékelésben a 307-es ár-érték arányával, tágasságával, biztonságosságával és menetdinamikájával – azaz sokoldalúságával – szerzett értékes pontokat, míg a Mini egy legendás márkanév sikeres feltámasztásáért. A Laguna esetében a passzív biztonság (mindmáig egyedüliként ötcsillagos Euro-NCAP törésteszt eredmény), a Stilónál pedig az előremutató elektronikai szolgáltatások voltak az érvek a kocsik mellett.
A képzeletbeli dobogóra (ebben a sorrendben) a Peugeot 307, a Laguna és a Stilo állhatott föl, 286, 244, illetve 283 ponttal. Az ötvenöt zsűritag közül mindössze kettő nem adott pontot (a pontozási szabályok magyarázatát lásd keretes anyagunkban!) a 307-esnek, hárman nem a Lagunának és a Stilónak. A bírák közül tizennyolcan a Peugeot, tízen a Renault, nyolcan pedig a Fiat modelljét találták a legjobbnak.
***
HOGYAN SZAVAZNAK? Európa huszonegy országának ötvenöt autós szakírója évente két alkalommal szavaz az Év autója díj odaítélésének ügyében. Először arra a durván harminc autóra, amelynek egyáltalán esélye lehet a végső győzelemre is, majd másodszor ebből a bő listából választják ki azt a körülbelül fél tucat modellt, amely abban az évben az új kocsik kréméjének számít, s közülük kerül ki a végső győztes. Minden zsűritag huszonöt ponttal gazdálkodhat, azaz ennyit kell elosztania a célegyenesbe került autók között. Arról szabadon dönthet, hogy melyik kocsi hány pontot kap: azaz nem a Forma 1-es pontozási rendszer él (a győztes 10, a második 6, a harmadik 4 pontot kap és így tovább). Sok esetben fordul elő az is, hogy egy-egy bíra nem minden kocsinak ad pontot, hanem csak négy vagy öt jelölt között osztja el a 25-öt. Az adott pontszámokat végül összesítik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.