A szakszövetség védi a reklámhálót

A fővárosi városképvédelmi és városrendezési bizottság alelnöke szerint nem volt jogszerű az óriásplakát kihelyezése a védőhálóra a József körút 2. felújítása során. A ház közös képviselője azt állítja, hogy az elsőfokú építészeti hatóságtól olyan engedélyt kapott, amely a hálóra vonatkozóan semmilyen kötelmet nem írt elő. A reklámszövetség közleményben szögezi le: a fővárosban az alaprendeletek állandó változtatása miatt lehetetlen megkövetelni a jogkövető magatartást a piac szereplőitől.

Bõtös Botond
2002. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem engedélyezhető főútvonalak mentén nagyobb méretű reklámtábla kihelyezése a budapesti városrendezési és építési keretszabályzat 1998. október 15-én kelt határozata értelmében – jelentette ki Ráday Mihály, a városképvédelmi és városrendezési bizottság alelnöke tegnapi sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a József körút 2. esetében nem önkényes átmódosítás történt, hanem a keretszabályzat rendelete alapján nem adhatták meg az engedélyt a védőhálóra felszerelt óriásplakátra.
Ráday Mihály hangsúlyozta: Kovács Péter közös képviselő nem tartja be a jogszabályokat, és helytelenül járt el az ügyben. Ráday rámutatott: Kovácsnak ahelyett, hogy pánikot keltett a ház lakói körében a kiérkező közterület-használati díjak jogosultságát illetően, tájékoztatnia kellett volna őket a helyzetről. Az alelnök hozzátette: a bírságot egyébként nem a lakóknak, hanem a beruházást végző Contact-System Kft.-nek kell megfizetnie.
Varga Péter, a fővárosi polgármesteri hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályának elnöke lapunk felvetésére, hogy miért módosították a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő közterületek övezeti besorolásáról szóló jogszabályt, elmondta: a védőháló eddig nem szerepelt a díjtételek között, de újabban jelentős igény mutatkozott iránta. Ennek reklámfelülete jelentősen eltér az eddigiektől, ezért díjazása is nagymértékben emelkedett. A sajtótájékoztatón Varga Péter bemutatott egy használati megállapodást, amelyet egyrészről a használatba adó képviseletében eljáró városrendezési és városképvédelmi bizottság, másrészt a József körút 2. társasház mint használatba vevő írt alá. Ebben olvasható: a használó tudomásul veszi, hogy az állványon semmilyen reklám nem helyezhető el. Ha márka- és egyéb reklámot kíván elhelyezni, arra külön közterület-használati hozzájárulást kell kérnie. Lapunk megkereste Kovács Pétert, hogy reagáljon a sajtótájékoztatón elhangzottakra. A közös képviselő kijelentette: a használati megállapodás 7. pontja megengedi: ha reklám elhelyezését kívánják, azt kérelmeztetni kell. Ez megtörtént, és a főváros elutasította. Ekkor a beruházás már tizenöt százalékos készültségi fokon volt. Az önkormányzat kötelezte a beruházót, bontsák le az állványzatot. Kovács rámutatott: a társasház a VIII. kerületi polgármesteri hivatal jegyzőjétől mint elsőfokú építészeti hatóságtól építési engedélyt kért és kapott, amely első fokon jogerőre emelkedett. Ez a határozat a hálót kötelezővé tette, és a hálóra vonatkozóan semmilyen kötelmet nem írt elő. Kedden a beruházó Contact-System Kft. sajtótájékoztatót tart, és mint Kovács Péter elmondta: a friss dokumentumok alapján fontos bejelentéseket kívánnak tenni.
A Magyar Közterületi Reklámszövetség lapunkhoz eljuttatott közleménye arról tájékoztat, hogy a fővárosi önkormányzatnak a szabadtéri reklámozással kapcsolatos alaprendeletei 2001-ben összesen hat (!) szövegváltozatban voltak érvényben. Az építési engedélyhez kötött munkáknál az állványozásra az első fél évben még nem kellett közterület-használati hozzájárulást beszerezni, a második fél évben már előírták. Többször előfordult a múlt évben, hogy amit az egyik hónapban beépítettek a rendeletbe, a másikban kivették, majd egy harmadikban ismét bekerült (tulajdonosi vagy hatósági jogkörben való döntés, pályázati rendszer) és fordítva (használati megállapodás). Ebből következik, hogy a fővárosi önkormányzatnak nincs az érdekeltekkel megvitatott, kialakult városrendezési és városképvédelmi koncepciója, de nincs vagyongazdálkodási koncepció sem. Ilyen körülmények között nem várható el jogkövető magatartás sem az állampolgártól, sem a piaci szereplőktől.
Az építési vagy homlokzati védőháló reklámeszközként való használatát nem tiltja fővárosi rendelet. A rendelet melléklete szerint 2001. július elsejétől a saját tulajdonú közterületeken az ilyen reklámok után díjat is szedhet a fővárosi önkormányzat. Az eddig napvilágot látó kerületi városrendezési és építési szabályok – gyakorlatilag kivétel nélkül – kifejezetten megengedik ennek a reklámeszköznek a használatát.
A közlemény a továbbiakban arról is beszámol, hogy Varga Péter, a Főpolgármesteri Hivatal vállalkozási és vagyonkezelési ügyosztályának vezetője 2001. április 6-án az Info Rádióban kijelentette: a fővárosi önkormányzat célja a szabadtéri reklámozás visszaszorítása. Mint idézik szavait: „Célunk, hogy a közterületi reklámozás nagyságrendje, mennyisége visszaszoruljon, és a reklámozás az újságokban, a rádióban, a televízióban történjen és ne a közterületeken.” Elmondta, hogy a Belvárosban két reklámhordozó engedélyezett, de nem eszközöket, hanem cégeket (!) nevezett meg, ami akár megkérdőjelezheti a verseny tisztaságát is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.