Úgy tűnhetett a temelíni atomerőmű leállítását követelő ausztriai aláírásgyűjtő kezdeményezés, valamint egyes osztrák és cseh politikusok szájából elhangzott kendőzetlen nyilatkozatok kapcsán, hogy súlyos válságba jutott Csehország és Ausztria problémáktól ugyan nem mentes, mégis korrektnek és kölcsönösen hasznosnak mondható viszonya. A legutóbbi fejlemények tanúsítják, hogy az osztrák–cseh perpatvarnak nagyobb volt a füstje, mint a lángja. Az a körülmény, hogy az osztrák Szabadságpárt, illetve a cseh kormányzópárt egyes hangadó politikusainak arculatát bekormozta a politikai kultúra alapvető követelményeit semmibe vevő szópárbaj hangneme, nem újdonság a közép-európai térségben.
Jóllehet a populizmusáról elhíresült Jörg Haider az általa kezdeményezett Temelín-ellenes hadjáratát győzelmesnek minősíti, hiszen egymillió honfitársa csatlakozott a petícióhoz, a cseh–osztrák kapcsolatok jövője szempontjából mégis fontosabb és meghatározó körülmény, hogy az osztrákok elsöprő többsége nem kívánja megakadályozni Csehország csatlakozását az Európai Unióhoz. Csehországban azonban elképzelhetetlen – némely környezetvédő csoportosulás véleményétől eltekintve –, hogy leállítsák a temelíni atomerőművet, de Prága nem zárkózik el a létesítmény biztonsági tökéletesítését és fokozott ellenőrzését célzó külföldi követelések mérlegelése elől. Václav Klaus, a Polgári Demokrata Párt elnöke szerint egy ausztriai, a temelíni kérdéssel egybekapcsolt népszavazás komplikációkat okozhat ugyan, de Csehország uniós csatlakozását már nem képes meggátolni, hiszen Csehország EU-tagsága olyan összeurópai koncepció része, amely mellett Temelín problematikája csupán részletkérdés. „Ha a választások után én alakítok kormányt – nyilatkozta Klaus –, gondom lesz arra, hogy Temelín biztonságos erőmű legyen. Az Ausztriához fűződő kapcsolatainkban határozottan fogom védeni a cseh érdekeket. De szomszédainkat semmi esetre sem fogom provokálni olyan felesleges támadásokkal és gesztusokkal, mint például Ausztriának az EU-országoktól történő elszigetelésében való részvételünk volt.”
A Temelín ürügyén bekövetkezett osztrák–cseh kötélhúzás Prága szempontjából nem kívánt hozadéka, hogy újból felerősödött a hírhedt Benes-dekrétumok érvénytelenítésének követelése, és nem csak Haider pártja részéről. A dekrétumok kérdése, mint a szekrényből kibukó csontváz, Zemannak az 1997-es cseh–német nyilatkozattal ellentétes, a szudétanémetek kollektív bűnösségére utaló nyilatkozata nyomán került ismét előtérbe, s nemcsak a cseh–osztrák viszonyt terhelte meg, de érzékenyen érintette Németországot is. A CDU–CSU azt követeli Zemantól, vonja vissza megjegyzéseit, aki tegnap ismételten elutasította ezt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kormánykörökből származó értesülésekre hivatkozva arról írt, hogy Gerhard Schröder kancellár kilátásba helyezte, lemondja márciusra tervezett prágai látogatását, ha Zeman nem változtat a véleményén. A német kormány szóvivője szerint Zeman nyilatkozatát követően a cseh–német kpacsolatokat „kellemetlen légkör” uralja.
A Lidové Novinyban közölt közvélemény-kutatási adatok azt jelzik, a csehek többsége (62 százalék) bírálja Zeman nyilatkozatát, nem szeretnék, ha romlana a két ország viszonya. Ugyanakkor nem tartanak attól, hogy Bécs meggátolná Csehország uniós csatlakozását.
Kijev megint megúszta egy ejnye-bejnyével
