Az amerikai elnök hétfőn közölte, hogy hamarosan dönteni fog a guantánamói foglyok jogállásáról. George W. Bush mindenesetre megerősítette, hogy az afganisztáni hadműveletek során elfogott és jelenleg a Kubában lévő amerikai támaszponton őrzött, több mint 30 országból származó 158 rabot nem kezelik hadifoglyokként, mert „jogszerűtlen harcosokról” (illegális kombattánsokról) van szó. Bush az AFP szerint jelezte: abban a kérdésben kell döntenie, hogy a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló genfi egyezmény illegális harcosokra vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni kell-e a Guantanamón őrzött, feltételezett tálib és al-Kaida-harcosokra is. A washingtoni külügyminisztérium jogászai arra a következtetésre jutottak, hogy a genfi egyezmény érvényes a guantanamóiakra is – tárta fel a tárca egyik névtelenséget kérő tisztségviselője. Hamid Karzai ideiglenes afgán kormányfővel közös fehér házi sajtóértekezletén Bush hangsúlyozta: a rabokkal, akik közül az elsők január 11-én érkeztek a bázisra, emberségesen bánnak, „a genfi egyezmény szellemében”.
Közben helikopter-balesetben megsebesült tizennégy amerikai katona tegnap Afganisztán keleti részén. Egy CH–47 Chinook típusú szállító helikopter pilótája leszállást akart végrehajtani nehéz terepen Host tartományi székhely közelében, de nem sikerült, a gép a talajnak csapódott, oldalra dőlt, és súlyos kár keletkezett benne. A fedélzetén tartózkodó 24 katona közül 14 megsebesült. A katonákat kimenekítették, a sebesülteket pedig egy afganisztáni kórházba szállították.
Keddi rádiós hír szerint a berlini kormány mégsem kívánja átvenni március végén a britektől az afganisztáni békefenntartó erők parancsnokságát. Ilyen értelmű értesülést szerzett a Deutschlandfunk rádió arról a tanácskozásról, amely hétfőn este zajlott le a berlini kancellári hivatalban. A megbeszélésen Gerhard Schröder kancellár, Joschka Fischer külügy- és Rudolf Scharping védelmi miniszter áttekintette a német biztonság- és külpolitika időszerű feladatait. Tegnap első ízben vonták fel Kabulban az új hivatalos afgán állami zászlót. Hamid Karzai ideiglenes kormánya az 1928-ban Amanullah király által bevezetett, majd az 1964-es alkotmányban megerősített, vízszintes csíkos fekete-vörös-zöld zászlót iktatta ismét törvénybe. A Karzai-kormány a napokban dönt arról is, hogy milyen fizetőeszközt vezessen be, amíg nem sikerül ismét forgalomba állítani a nemzeti valutát, az afganit. A Nemzetközi Valutaalap egy illetékese szerint az afgán kormánynak valószínűleg a dollárt kell bevezetnie ideiglenes fizetőeszközként.
Bin Ladent Pakisztánban kezelték? A pakisztáni hírszerzéshez tartozónak minősített források hétfőn „felmelegítettek” egy korábban már különböző sajtóorgánumokban megpendített híresztelést, miszerint Oszama bin Laden tavaly szeptemberben egy pakisztáni katonai kórházban titokban vesedialízis-kezelésben részesült. A CBS amerikai tévéhálózat meg nem nevezett informátora szerint tavaly szeptember 10-én, egy nappal az amerikai támadások előtt a pakisztáni Ravalpindi egyik katonai kórházában Oszama bin Laden kapott vesedialízis-kezelést. Arra a napra a szóban forgó katonai kórház urológiai osztályán teljesen lecserélték a személyzetet, és egyes ápolók szerint felettébb rosszarcú emberekből álló csoport vette át az osztályt. A pakisztáni kormány és a kórház vezetése azonban tagadja ezen állítások megalapozott voltát – de nem a terroristavezér vesebaját. (MTI)
Kijev megint megúszta egy ejnye-bejnyével
