A válaszadó általános és középiskolák 77 százaléka állította, hogy lehetősége van a világhálóra csatlakozni, településtípusonként – a vidék terhére – azonban nagy az eltérés az ellátottságban. A középiskolák körében az internet-ellátottság szinte teljes mértékű: a négyosztályos középfokú intézményeknél az arány 98 százalék, a vegyes típusú iskolák esetében pedig 94 százalék. Az általános iskolák internetcsatlakozása már alacsonyabb mértékű, esetükben hetven százalék a hozzáférés aránya. Az oktatási órákon átlagosan az alsó tagozatos diákok 15 százaléka, az 5–6. osztályos diákok 56 százaléka, a 7–8. osztályos diákok 76 százaléka fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órákon átlagosan négy tanuló fér hozzá három számítógéphez. Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására.
A felsőoktatási intézmények mindegyikének van internetkapcsolata, azonban ezek sebességében jelentős különbségek vannak. A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép- és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órákon átlagosan a hallgatók 62 százaléka fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez. Országos szinten mind a tanítási órákon, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben körülbelül 27 700. A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
