Az ARD stábja által egy hamburgi Aldi-fiókban végzett próbavásárlás során a kasszánál 41,72 márkának megfelelő eurót kellett fizetni egy alapvető közszükségleti cikkekből – tej, sajt, felvágott, kenyér, cukor, étolaj, kávé, margarin – álló termékkosárért. Tavaly januárban ugyanez az árucsomag még 37,70 márkába került, vagyis a drágulás mértéke 10,7 százalék. A jelenség magyarázata az, hogy az összes nagy élelmiszerlánc már 2001 tavaszán külön hírverés nélkül fölemelte az árait; a wiesbadeni statisztikai hivatal adatai jelezték is január közepén, hogy tavaly hét éve nem tapasztalt árszintemelkedés jellemezte a német kiskereskedelmet. Jócskán volt tehát az áruházláncoknak mozgásterük az euró bevezetése kapcsán indított és hatalmas hírveréssel kísért árcsökkentéshez.
Az eurókészpénz megjelenése óta eltelt szűk három hétben ugyanakkor a kétszeresére, egyharmadról csaknem kétharmadra emelkedett azoknak a németeknek az aránya, akik támogatják a közös valutát. A Frankfurter Allgemeine tegnapi kiadásában közölt számok szerint a korábbi 33 százalék helyett már 63 százaléknyian helyeslik az euró meghonosítását Németországban. Azoknak az aránya, akik szerint az euró stabil valuta lesz, a decemberben mért 25 százalékról 57 százalékra emelkedett.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) felmérése szerint Magyarországon is többnyire ismert az euró a fogyasztók körében. Az eddig beérkezett 204 kérdőív feldolgozásából kiderült, a fogyasztók 95 százaléka ismerte az eurót, és mindössze tízen adtak nemleges választ. A válaszadók az ismeretek forrásául mindenekelőtt a tévé, a rádió műsorait, az újságok tudósításait, a reklámokat jelölték meg.
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
