Félmilliárddal csapolták meg a Baja-tárcát

Csaknem félmilliárdos csalás ügyében nyomoz az Országos Rendőr-főkapitányság Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága. Még a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi Minisztériumtól igényelt és kapott támogatást egy vállalkozó, aki a 458 millió forint túlnyomó részét magáncélokra fordította. A rendőrség többek között azt is vizsgálja, hogyan juthatott Papp László a minisztériumi támogatáshoz.

Az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságán tényként kezelik a 458 milliós csalást, ám mint megtudtuk, további 310 milliós kísérlettel gyanúsítják azt a vállalkozót, akinek két kft.-je Budapesten, egy pedig Kazincbarcikán működik, és aki a Dél-alföldi Hulladékhasznosító Konzorcium nevében jutott a csaknem félmilliárdos összeg nagy részéhez. A vállalkozó a pénzt a konzorciumon keresztül vette föl. A hulladékhasznosító ugyanis csak a papírokat vizsgálta, nem volt és nincs is joga azt „lenyomozni”, hogy a kérelmező igényelhet-e környezetvédelmi támogatást vagy sem. A férfit – aki 2001. november 10-e óta előzetes letartóztatásban van – a nyomozók gyanúsítottként kezelik, szintén gyanúsított felesége pedig szabadlábon védekezik – tudtuk meg a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságon Szaniszló Attila rendőr századostól.
A vállalkozó 1997 és 1999 között kapta a Környezetvédelmi Minisztérium támogatását, amire egyébként sem ő, sem pedig cégei nem voltak jogosultak. Lapunk megtudta, hogy Papp Lászlónak több vállalkozása is van: a budapesti Pap-Ír és az Euróra Kft., a kazincbarcikai IPC Kft., valamint a P+P nevű cég, amelynek vezetőségi tagjai között olvashatjuk Pálocska János, Sándor Lívia és Lakatos Csaba nevét is. A 458 milliós csalásra úgy derült fény, hogy a Papp-cégek közül az IPC Kft. önállóan is 310 millió forintos környezetvédelmi támogatásért fordult még 2000-ben a Környezetvédelmi Minisztériumhoz. Ott az elbírálás több mint egy éven át húzódott, míg a döntés szerint 2000 elejére visszamenőleg megítélték a cégnek a kért támogatást. Ehhez bekérték az ilyenkor szokásos cégpapírokat is. Ám nemcsak az exportra szóló okmányokat, hanem azon külföldi cégek visszaigazolásait is, ahová a Dél-alföldi Hulladékhasznosító Konzorcium hulladékszállítmányait elvitték. Ezekből a papírokból derült ki, hogy az IPC jogosulatlanul kérelmezte a tárcától a környezetvédelmi támogatást, hiszen ezek az okmányok, vámáruszámlák hamisak, illetve fiktívek voltak. Ekkor kezdték a cég korábbi ügyleteit is ellenőrizni, és így jutottak el az 1997-es évhez, amikor a Baja Ferenc vezette Környezetvédelmi Minisztérium illetékesei jogtalanul ítélték meg a támogatást. Lapunk értesülése szerint az ORFK nyomozói zár alá vették a vállalkozó leányfalui, kb. százmillió forintot érő ingatlanát is, amelyet 1999-ben vásárolt egy ismert vállalkozótól. A tranzakciót egy bankon keresztül bonyolította le, s a nyomozók szerint a bank hibájának lehet felróni azt, hogy a hitelhez mindössze munkáltatói igazolást kértek a vevőtől, amit saját cégei jóvoltából szinte azonnal produkálni tudott.