Eltúlzottnak és elhamarkodottnak bizonyultak az első reakciók a Mol-részvények piacán tegnap, amikor a hírügynökségek idézték Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát a gázüzletág tervezett állami megvásárlásáról. A kormányfő a külföldi tudósítókkal folytatott sajtóbeszélgetésen elmondta, hogy a kormány változatlanul fenntartja a szándékát a Mol gázüzletágának megvásárlására.
– Ajánlatunk van a Mol számára, hogy megvesszük a gázszolgáltató rendszert, a vezetékrendszert és a gázfeltáró és -termelő kapacitást – idézte a kormányfőt a Reuters. – A tárgyalások haladnak, a kormány ajánlata nagylelkű – fogalmazott a miniszterelnök. Az erről szóló jelentés nyomán hihetetlenül nagy érdeklődés támadt a Mol részvényei iránt. A papír árfolyama a nyitó szakaszban kialakult 5310 forintról rövid idő alatt 5740 forintig emelkedett. A mintegy hárommilliárd forintos forgalmat generáló minihossz rövidesen véget ért, s a papír kurzusa visszatért az 5450-5500 forintos sávba. A rövid intermezzó azonban illusztrálta azt a helyzetet, hogy mi várható, ha valóban megtörténik a nagy jelentőségű adásvétel.
A tőzsde zárása után az MTI arról adott hírt, hogy a lengyel olajipar privatizációját intéző Nafta Polska párhuzamos tárgyalásokat kezd a PKN Orlen olajipari vállalat 17,58 százalékos részvénycsomagjának eladásáról az osztrák OMV konszernnel és a Mol Rt.-vel. A Molnak még az előző, Jerzy Buzek vezette kormány által adott kizárólagosság idén január 12-én járt le. A Mol Rt. továbbra sem hozza nyilvánosságra a gázüzletág értékesítésének folyamatát – közölték az MTI-vel a cég sajtóirodáján tegnap. Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató elmondta: egyelőre senkivel sem folytatnak exkluzív tárgyalásokat a gázüzletág értékesítéséről. – A tőkepiaci szabályoknak megfelelően ennek tényét a Mol azonnal nyilvánosságra fogja hozni – fogalmazott a társaság első embere.
Bizalomerősítő hatása volt a Fed szerdai kamatdöntésének a nemzetközi tőkepiacokon. Amint arról már beszámoltunk, az USA jegybankjának szerepét betöltő szövetségi bank monetáris bizottsága másfél év után szakított a monetáris enyhítés gyakorlatával, s a legutóbbi kamat-felülvizsgálat alkalmával változatlanul hagyta az irányadó kamatlábat. A kedvező amerikai fejlemények hatására tegnap nyereséggel nyitottak a főbb európai indexek is. Ehhez a trendhez csatlakozott a pesti tőzsde mutatója, amely a kereskedés kezdetén kisebb, később nagyobb nyereséget mutatott. A BUX napi csúcsára a Mol segítségével jutott, s a részvényszekció 13,2 milliárd forintos összforgalmához is jelentős mértékben hozzájárult az olajpapír iránt megnövekedett kereslet. Jól szerepelt a többi vezető részvény is. A kevésbé látványos mozgásokat produkáló Richter 2,8 millió forintos üzletmenetben öt százalékkal, az OTP négy százalékkal drágult. A Matávra ezúttal kevésbé volt vevő a BÉT közönsége, így a likviditási sor harmadik helyére szoruló papír mindössze 0,3 százalékkal drágult. A kárpótlási jegyek kurzusa tegnap nem mozdult, ma viszont a Pénzügyminisztériumban találkozóra kerül sor a Kárpótlási Jegytulajdonosok Érdekvédelmi Egyesületének képviselőivel.
A befektetőket közvetve, a brókercégeket közvetlenül érintette a hír, miszerint változik a Befektető-védelmi Alapnak (Beva) fizetendő tagdíj. A Beva által biztosítottak számláin lévő értékek egyenként egymillió forint alatti részének 0,9 ezreléke lesz az éves tagdíj, a befektetési állomány egymillió forint feletti részét pedig 0,16 ezrelék terheli, amit 2002-ben a vagyont őrző szervezeteknek fizetniük kell – így döntött a szervezet igazgatósága. A Beva-tagságra kötelezett befektetési szolgáltatók – brókercégek és pénzintézetek – tagdíjaiból 600-700 millió forintos bevételre számít a szervezet.
Donald Trump bejelentette, hol és mikor találkozik Putyinnal
