Iskolai internetezés

–
2002. 01. 28. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik internetkapcsolattal, állapította meg az a felmérés, amelyet a GKI Gazdaságkutató Rt. — a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve készített. A válaszadó iskolák 77 százaléka állította, hogy az iskolában lehetőség van a világhálóra csatlakozni, településtípusonként azonban nagy az eltérés az ellátottságban. Míg a fővárosi iskolákban az arány 87 százalék, a megyei jogú városiakban 91, a városi iskolákban 88, a községi iskoláknak csak 65 százalékában van erre lehetőség.
A középiskolák körében az internetellátottság szinte teljes mértékű. (A négyosztályos középfokú intézményeknél az arány 98, a vegyes típusú iskolák esetében pedig 94 százalék.) Az általános iskolák már alacsonyabb arányban rendelkeznek internetcsatlakozással, esetükben 70 százalék a hozzáférés aránya.
Azokban az iskolákban, ahol már nem az internetkapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51 százalék). Ebben nagy szerepe van a Sulinet programnak, mely az iskolák számára az internetet ezzel a kapcsolódási lehetőséggel biztosítja. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes internet-hozzáférés 26,5 százaléka ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen, mely nagyobb kapacitásával már több felhasználót képes megfelelő minőségben kiszolgálni. Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézmény rendelkezik saját weboldallal. Az internet-hozzáférés arányában ez 43 százalékot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.
A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a weben való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12 százalék. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, amelyeknek már 90 százaléka jelen van a világhálón. Településtípus szerint is Budapest „vezet”, ahol 60 százalék a saját iskolai honlapok aránya.
A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47 százaléka negyedévente, 19 százaléka havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23—27 százaléka már havonta újít a honlap tartalmán.
Az oktatási órák keretében átlagosan az alsó tagozatos diákok 15 százaléka (körülbelül 73000 iskolás), az 5-6. osztályos diákok 56 százaléka (mintegy 141 ezer diák), a 7-8. osztályos diákok 76 százaléka (körülbelül 188 ezer ) fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan négy tanuló fér hozzá három számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.
Az országos átlagot tekintve a diákok internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok hét százaléka (25000) juthat internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26 százaléka (45 800 iskolás), a 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41 százaléka (72 000). A középiskolák 9—12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300 000 tanuló).
A kapott eredmények alapján Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben 122 ezer PC található. Ennek hozzávetőlegesen 25 százaléka (30 500) 486-os vagy ennél régebbi konstrukció, 65 százaléka (79500) Pentium I-II vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép aránya tíz százalék (12000).
Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására. Ezen belül hardverre 4,1 milliárd, szoftverre közel 1,3 milliárd forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 273 millió forintot fordítottak.
Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik internetkapcsolattal, így a legújabb információkhoz való hozzáférés, a világ tudományos közéletében való részvétel, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Azonban az internetkapcsolatok sebességében a felsőoktatásban jelentős különbségek vannak. Az egyetemi karok internet-hozzáféréseinek 18 százaléka 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.
Az intézményi belső kommunikáció és információáramlás legfontosabb eszközével, az intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66 százaléka rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46 százaléka épített ki belső hálózatot. A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal. A válaszok alapján az iskolák 97 százaléka legalább negyedévente frissíti weblapját. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (a válaszolók 48 százaléka) újítják honlapjukat.
A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép- és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62 százaléka fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez. Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62 százalék körüli.
A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27700. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedőfélben van, nyolc-tíz évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75 százaléka alkalmas. A Pentium I-II vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC hatvan százalékát teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15 százalék) van használatban. A nappali képzésen részt vevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16 százalékára jut valamilyen típusú számítógép.
A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardvereszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289 millió forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.
A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver- és szoftverbeszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közre működéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget. A kérdőíveket az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldték ki. A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható; a kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5 százaléka, a felsőfokú intézmények 39,8 százaléka válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.