Az általános és középiskolák jelentős többsége már rendelkezik internetkapcsolattal, állapította meg az a felmérés, amelyet a GKI Gazdaságkutató Rt. — a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve készített. A válaszadó iskolák 77 százaléka állította, hogy az iskolában lehetőség van a világhálóra csatlakozni, településtípusonként azonban nagy az eltérés az ellátottságban. Míg a fővárosi iskolákban az arány 87 százalék, a megyei jogú városiakban 91, a városi iskolákban 88, a községi iskoláknak csak 65 százalékában van erre lehetőség.
A középiskolák körében az internetellátottság szinte teljes mértékű. (A négyosztályos középfokú intézményeknél az arány 98, a vegyes típusú iskolák esetében pedig 94 százalék.) Az általános iskolák már alacsonyabb arányban rendelkeznek internetcsatlakozással, esetükben 70 százalék a hozzáférés aránya.
Azokban az iskolákban, ahol már nem az internetkapcsolat léte a kérdés, a használat során a csatlakozás típusa és sebessége a legfontosabb tényező. Típus tekintetében magasan az ISDN vezet (51 százalék). Ebben nagy szerepe van a Sulinet programnak, mely az iskolák számára az internetet ezzel a kapcsolódási lehetőséggel biztosítja. Második helyre a hagyományos kapcsolt vonali modem került, az összes internet-hozzáférés 26,5 százaléka ilyen típusú, a kisebb általános iskolák esetében ez gyakran alkalmazott csatlakozási forma. A középiskolák esetében a bérelt vonal áll a második helyen, mely nagyobb kapacitásával már több felhasználót képes megfelelő minőségben kiszolgálni. Minden harmadik alap- és középfokú oktatási intézmény rendelkezik saját weboldallal. Az internet-hozzáférés arányában ez 43 százalékot jelent. A válaszok alapján az iskolák harmada legalább negyedévente frissíti weblapját.
A községi általános iskolák törődnek a legkevesebbet a weben való megjelenésükkel, esetükben a honlapok aránya mindössze 12 százalék. A skála másik végén a fővárosi középiskolákat találjuk, amelyeknek már 90 százaléka jelen van a világhálón. Településtípus szerint is Budapest „vezet”, ahol 60 százalék a saját iskolai honlapok aránya.
A legtöbb község weblapjának tartalmát csak évente frissíti, és általában csak bemutatkozó célzatú információkat tartalmaznak. A budapesti általános és középiskolai honlapok 47 százaléka negyedévente, 19 százaléka havonta frissül. A városok és megyei jogú városok iskoláinak 23—27 százaléka már havonta újít a honlap tartalmán.
Az oktatási órák keretében átlagosan az alsó tagozatos diákok 15 százaléka (körülbelül 73000 iskolás), az 5-6. osztályos diákok 56 százaléka (mintegy 141 ezer diák), a 7-8. osztályos diákok 76 százaléka (körülbelül 188 ezer ) fér hozzá számítógéphez. A középiskolák esetében a tanítási órák keretében átlagosan négy tanuló fér hozzá három számítógéphez. A tanítási órákon kívül a használati lehetőség kisebb arányú, hiszen míg tanítási időben a számítógéptermek a lehető legnagyobb mértékben ki vannak használva, addig a tanítási órákon kívül a diákok számára a gépek egy része nem hozzáférhető.
Az országos átlagot tekintve a diákok internethez való hozzáférése évfolyamról évfolyamra növekszik. Míg az alsó tagozatokban a diákok hét százaléka (25000) juthat internethez a tanítási órák keretében, addig az 5-6. évfolyamon a diákok 26 százaléka (45 800 iskolás), a 7-8. évfolyamon pedig a diákok 41 százaléka (72 000). A középiskolák 9—12. osztályaiban ez az arány már kétharmad feletti (300 000 tanuló).
A kapott eredmények alapján Magyarországon az alap- és középfokú oktatási intézményekben 122 ezer PC található. Ennek hozzávetőlegesen 25 százaléka (30 500) 486-os vagy ennél régebbi konstrukció, 65 százaléka (79500) Pentium I-II vagy ennek megfelelő szintű más típusú PC, míg a legkorszerűbb, Pentium III-IV vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép aránya tíz százalék (12000).
Az alap- és középfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 5,4 milliárd forintot költöttek informatikai eszközökre, illetve szolgáltatások vásárlására. Ezen belül hardverre 4,1 milliárd, szoftverre közel 1,3 milliárd forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 273 millió forintot fordítottak.
Jelenleg a felsőoktatási intézmények mindegyike rendelkezik internetkapcsolattal, így a legújabb információkhoz való hozzáférés, a világ tudományos közéletében való részvétel, a legújabb technológiák megismerésének lehetősége elvben biztosított. Azonban az internetkapcsolatok sebességében a felsőoktatásban jelentős különbségek vannak. Az egyetemi karok internet-hozzáféréseinek 18 százaléka 128 kilobit/másodperc, illetve ez alatti. A főiskolai karok még nagyobb arányban csatlakoznak ezen az alacsony sávszélességen.
Az intézményi belső kommunikáció és információáramlás legfontosabb eszközével, az intranettel a felsőoktatási intézmények karainak 66 százaléka rendelkezik. A vidéki karok háromnegyede, míg a fővárosiak 46 százaléka épített ki belső hálózatot. A válaszok szerint ma Magyarországon minden felsőfokú oktatási intézmény rendelkezik weboldallal. A válaszok alapján az iskolák 97 százaléka legalább negyedévente frissíti weblapját. Leggyakrabban, heti rendszerességgel, a vidéki egyetemi karok (a válaszolók 48 százaléka) újítják honlapjukat.
A felsőoktatási intézményekben a hallgatók számítógép- és internet-hozzáférési lehetőségei viszonylag alacsonyak. A válaszok alapján az oktatási órák keretében átlagosan a hallgatók 62 százaléka fér hozzá valamilyen típusú számítógéphez, illetve ugyanilyen arányban internethez. Országos szinten mind a tanítási órák keretében, mind azokon kívül a főiskolákban arányaiban több hallgató használhatja a számítógépet és internetezhet. Az internethez való hozzáférés órákon kívül és belül egyaránt 62 százalék körüli.
A válaszok alapján a felsőoktatásban használt személyi számítógépek száma 2001-ben hozzávetőlegesen 27700. Ezeknek a gépeknek negyede már kiöregedőfélben van, nyolc-tíz évvel ezelőtti konfigurációk. Ezeken a típusokon már minden bizonnyal nem futnak a hardverigényesebb szoftverek, leggyakrabban talán csak levelezésre használhatják a hallgatók. Informatikai, számítástechnikai oktatásra a gépek maradék 75 százaléka alkalmas. A Pentium I-II vagy ennek megfelelő szintű más típusú személyi számítógép az összes felsőoktatásban használt PC hatvan százalékát teszi ki. Jelenleg a legmagasabb kategóriába tartozó Pentium III-IV. típusú gépekből országosan mintegy 4100 darab (15 százalék) van használatban. A nappali képzésen részt vevő hallgatói létszámra vetítve a hallgatók mindössze 16 százalékára jut valamilyen típusú számítógép.
A felsőfokú oktatási intézmények 2001-ben hozzávetőlegesen 1,6 milliárd forintot ruháztak be informatikai eszközökbe, illetve szolgáltatások vásárlásába. Ezen belül a legnagyobb tétel a hardvereszközök beszerzése volt, ami összesen 1,3 milliárd forintba került. Szoftvervásárlásra 289 millió forintot, honlapok készítésére és fejlesztésére 58 millió forintot költöttek.
A felsőoktatási karok egyöntetűen állították, hogy a kormányzati támogatásnak elsősorban a karok hardver- és szoftverbeszerzését kellene támogatniuk, illetve minden második intézmény a multimédiás oktatási csomagok elkészítéséhez és a távoktatás fejlesztésében való közre működéshez igényelne nagyobb kormányzati segítséget. A kérdőíveket az Oktatási Minisztériumtól kapott adatbázis alapján 4417 alap- és középfokú, illetve 106 felsőfokú oktatási intézménynek küldték ki. A megkérdezés minden intézménytípus esetében teljes körű volt, tartalmazta az állami, egyházi és magán oktatási intézményeket is. A visszaérkezési arány kimagaslóan jónak mondható; a kérdőívekre az alap- és középfokú intézmények 31,5 százaléka, a felsőfokú intézmények 39,8 százaléka válaszolt. Az intézmények oktatási rendszerére és az informatikai eszközök használatának eltérő lehetőségeire külön kérdőív készült az alap- és középfokú iskolák és külön a felsőfokú intézmények részére.
Kattogott a traffipax, csak úgy repkedtek a gyorshajtási bírságok
