Jasszer Arafat tiszteket áldozott

Jasszer Arafat palesztin elnök leváltott három magas rangú katonatisztet, akik belekeveredtek a fegyvercsempészési botrányba. Ezzel egy időben Anna Lindh svéd külügyminiszter „ostobának és őrültnek” nevezte George Bush közel-keleti politikáját, azt, hogy az amerikai elnök terroristákkal azonosította Jasszer Arafat palesztin elnököt. Az Izraelben tárgyaló Martonyi János külügyminiszter ugyanakkor úgy véli, szükség van a tárgyalásos rendezéshez egy olyan partnerre, aki összefogja a palesztinokat.

Bár elhangzottak új nemzetközi értékelések a Palesztin Hatóság elnökével, Jasszer Arafattal kapcsolatban, Magyarország Közel-Kelet-politikája kiegyensúlyozott marad, vallva, hogy palesztin részről szükség van egy összefogást biztosítani képes partnerre – erősítette meg a hivatalos látogatáson Izraelben tartózkodó Martonyi János, miután tegnap tárgyalt kollégájával, Simon Peresszel.
A miniszter és kísérete reggel koszorút helyezett el a Jad Vasem Intézet Emlékezés Csarnokában a vészkorszak idején elpusztultak előtt tisztelegve – mondta el lapunknak Horváth Gábor külügyi szóvivő. Simon Peresz átfogó értékelést adott Martonyi Jánosnak a közel-keleti helyzetről. A tárgyalásokat követően Martonyi kijelentette: Magyarország nem vállalkozhat közvetítő szerepre, de lehetőségei függvényében igyekszik hozzájárulni a békefolyamathoz. A magyar külügyminiszter szerint elsődleges fontosságú a két fél közti tárgyalás újrakezdése, de ehhez az „erőszak jelenlegi spirálját” meg kell törni.


Martonyi ennek megfelelően holnap ellátogat Rámalláhba, ahol találkozik a Palesztin Hatóság elnökével is. Információink szerint a külföldi delegációk útja az izraeli tankok által körbezárt palesztin településre még a jelenlegi helyzetben is rutinszerűnek számít. Martonyi és kísérete az izraeliek által biztosított járműveken érkezik a hatóság határán lévő ellenőrzési posztra, ahonnan a palesztinok szállítják őket tovább Arafat irodájáig.
Tegnap újabb merénylet történt Izraelben. Egy palesztin férfi gépkocsijával Ciszjordániában elütött egy katonát, majd áttörve a kalkílijai blokádot, Tel-Aviv felé vette az irányt. A főváros északkeleti elővárosába érve elütött egy rendőrt is. A közeli őrsről kirohanó rendfenntartó erők „a kavarodásban először azt hitték, hogy a terrorista tüzet nyitott, de miután lelőtték, nem találtak fegyvert sem az autóban, sem annak környékén” – közölte a szóvivő.
Ezalatt Jasszer Arafat elrendelte az általa vezetett Palesztin Hatóság három magas rangú tisztségviselőjének letartóztatását, mert közük van az izraeli hadsereg által leleplezett fegyvercsempészéshez, amelyet a Vörös-tengeren kíséreltek meg a Karine A nevű hajóval. A palesztin elnök vasárnap Fuad Subaki dandártábornok, valamint Fathi Razim és Adel Avadalah ezredes letartóztatását rendelte el, miután megkapta a belső vizsgálatot végző bizottság jelentését. A két ezredes azonban éppen a palesztin területeken kívül tartózkodik – adta hírül az EFE, amely a palesztin hírügynökségre, a WAFA-ra hivatkozott. Az Egyesült Államok és Izrael azzal vádolja Arafatot, hogy ő maga áll az izraeli hadsereg által január elején meghiúsított fegyvercsempész-akció mögött.
A jelek szerint változás állhat be az ENSZ Biztonsági Tanácsában a palesztin–izraeli konfliktus kezelésében, Kína ugyanis Jasszer Arafat oldalára állt a válságban. Tegnapi kínai lapjelentések szerint Csiang Cö-min kínai elnök hét végén írt levelében támogatásáról biztosította Jasszer Arafatot és az általa vezetett Palesztin Hatóságot. – Helytelenítjük a Palesztina ellen intézett izraeli katonai támadásokat és a palesztin autonóm területeket sújtó gazdasági blokádot – írta a kínai államfő, aki szerint a két félnek vissza kell térnie a tárgyalóasztalhoz. Csiang Cö-min jelezte: kevéssé tartja célszerűnek, hogy Izrael katonai erejével kényszeríti Arafatot Rámalláh városban maradni. Arafat egy héttel ezelőtt levélben kérte meg Kínát, hogy mint a Biztonsági Tanács állandó tagja, vesse latba befolyását a Közel-Keleten kialakult helyzet enyhítése érdekében – emlékeztetett az APA. Arafat Kína mellett sürgős üzenetben kérte fel a francia elnököt és a török vezetőket is, járjanak közben az izraeli hatóságoknál annak érdekében, hogy oldják fel a palesztin önkormányzat alatt lévő városok blokádját.
Anna Lindh svéd külügyminiszter eközben az amerikai elnök közel-keleti politikáját bírálta. A politikus szerint Arafat személyének terroristákkal való összehasonlítása az amerikai vezetés részéről „érdemben hamis, ostoba és rendkívül veszélyes”. A szociáldemokrata külügyminiszter asszony a dpa jelentése szerint a továbbiakban „merő őrületnek” nevezte, hogy az Egyesült Államok Ariel Saron izraeli kormányfőt megjutalmazza erőszakra épülő politikájáért.
A közel-keleti helyzettel kapcsolatban az EU külügyminiszterei tegnapi brüsszeli ülésükön úgy döntöttek, az EU fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen Izraeltől azokért a károkért, amelyeket hadserege uniós támogatással épített palesztin létesítményekben okozott. Az Európai Bizottság – továbbra sem végleges – becslései szerint Izrael eddig mintegy 20 millió eurós kárt okozott uniós támogatással épített palesztin létesítményekben.
Az izraeli törvényhozásban ezalatt nagy felzúdulást váltott ki a munkapárti Avraham Burgnak, a knesszet elnökének beszéde, amelyben elítélte a palesztin területek megszállását. A politikus úgy vélte: „Egy megszálló nép előbb-utóbb megváltozik és eltorzul. Nem szabad elfelejteni, hogy a börtönőr és a rab a reménytelenség falai mögött együtt töltik napjaink nagy részét. Vagyis, keményebb szavakkal, a megszállás korrumpál.”
Jóval keményebb hangot ütött meg ugyanakkor Móse Kacav. Az izraeli elnök azt indítványozta, hogy húzzanak kerítést a palesztin területek köré, és azokat katonai erők állomásoztatásával is válaszszák el Izraeltől. Mint az izraeli rádióban elmondta: a határkerítést először a Jordán folyó nyugati partvidékének izraeli ellenőrzés alatt álló területén kellene felállítani, s az egy békemegállapodás keretében aztán meghosszabbítható lenne nyugati irányban.