Kedvező az Oktatási Minisztérium megítélése

A magyar lakosság a külügyek után leginkább az oktatással elégedett – derül ki a Tárki tavaly november–decemberben végzett közvélemény-kutatásából. A vizsgálat eredményeit Pálinkás József oktatási miniszter ismertette tegnap. A felmérés szerint az utóbbi évek legemlékezetesebb oktatási intézkedéseinek a diákhitel és az őszi szünet bevezetése, valamint a tandíj eltörlése bizonyultak. A válaszadók többsége a nevelés, az erkölcsi értékek fokozottabb előtérbe állítását és az iskolák működési feltételeinek javítását jelölte meg további fontos feladatként.

A Tárki az Oktatási Minisztérium megbízásából végezte a reprezentatív felmérést. A felnőtt lakosságot érintő vizsgálat során 4500, a pedagógusfelmérés alkalmával 1500 főt kérdeztek meg a szaktárca munkájáról.
Pálinkás József elmondta: a felmérést – amely 12 millió forintba került – a szaktárca finanszírozta, és azért volt rá szükség, hogy tájékozódjanak arról, miként értékeli a lakosság – ezen belül a pedagógusok – az oktatáspolitikai intézkedéseket.
A válaszadók többsége szerint az oktatás kiemelten fontos terület, és a tárca munkájának eredményességével javarészt elégedettek – emelte ki a szakminiszter. Hozzátette: az oktatási kormányzat által is a legfontosabbnak tartott döntések – a tandíj eltörlése, a diákhitel, az őszi szünet bevezetése – a megkérdezettek jelentős hányada szerint is pozitívumként értékelhetők. Az oktatással 45 százalékuk elégedett, vagy nagyon elégedett, s ezzel mindössze 14 százalékuknak ellentétes a véleménye. A kutatás eredményei azt is jelzik, hogy minél fontosabbnak tartja valaki az oktatást, annál elégedettebb vele.
A válaszadók többsége a nevelés, az erkölcsi értékek fokozottabb előtérbe állítását, valamint az iskolák működési feltételeinek javítását jelölte meg további fontos feladatként – tette hozzá.
A kutatás eredményeit elemző tárcaértékelés szerint a válaszok alapján felállított fontossági sorrendben az oktatás a 11 vizsgált terület közül – az egészségügy, a közbiztonság és a munkaügy után – a negyedik helyet foglalja el. Ezen a listán a külügyeket lényegesen hátrébb, a rangsor második felébe sorolták. Az oktatással és a külüggyel való elégedettség mértéke azonban jelentősen meghaladja az őket körülvevő területekre jellemző mutatókat.
Az oktatási tárca egyes intézkedéseinek vizsgálatából kitűnik, hogy a már említett három intézkedés mellett sokan emlékeztek a tankönyvtámogatások bővítésére (48 százalék), az oktatásban történt informatikai fejlesztésekre (46 százalék), a pedagógusok ingyen számítógéphez jutását segítő programra (35 százalék), a kutatás és fejlesztés kiemelt támogatására (35 százalék) és a felvételi keretszámok emelésére a felsőoktatásban (32 százalék).
A válaszolók legalább háromnegyede kiválónak, vagy összességében jónak ítélte meg a gyesen, a gyeden levők tandíjmentességét második-harmadik diploma megszerzésekor, a felsőoktatási kollégiumok építését és az oktatás minőségfejlesztési programját. Ugyanez vonatkozik az oktatási jogok védelmére, a tankönyvtámogatások rendszerére, vagy a tehetséges gyerekek, valamint a kutatás és fejlesztés kiemelt támogatására, de kedvezően fogadták a felsőoktatási oktatók új ösztöndíjrendszerét is.

Hasonlóan pozitívan ítélte meg a közvélemény a kerettanterv bevezetését, a pedagógusoknak juttatott ingyenes számítógépekről szóló döntést és a pedagógus-életpályamodell tervezetét.
Összességében az OM teljesítményét a megkérdezettek 5 százaléka kiválónak, 36 százaléka jónak, 49 közepesnek és 10 százalékuk ennél gyengébbnek ítélte.
A Tárki vizsgálata kimutatta, hogy az érvényes választ adók között négyszer-ötször többen vannak azok, akik szerint a jelenlegi Oktatási Minisztérium jobban végzi a munkáját, mint az előző kormány Művelődési és Közoktatási Minisztériuma (MKM). Csupán a megkérdezettek 8-11 százaléka véli úgy, hogy az 1994 és 1998 között működő szaktárca teljesítménye jobb volt, míg 45 százalékuk szerint a jelenlegi minisztérium teljesített jobban. A válaszadók az MKM-hez képest jobbnak értékelik a jelenlegi minisztérium az esélyegyenlőség érdekében végzett tevékenységét, az oktatás színvonala, minőségének javítása érdekében végzett munkáját és az oktatás anyagi feltételeinek javítására tett intézkedéseket.
A minisztérium elemzésében kiemelik: a megkérdezettek 53 százaléka szerint a jelenlegi oktatási tárca az előzőekhez képest többet tett azért, hogy a pedagógusok és a felsőoktatásban dolgozók bérhelyzete javuljon. Mindössze 9 százalékuk vélte úgy, hogy kevesebbet tett, és 39 százalékuk szerint nem volt különbség ebből a szempontból. A dokumentum szerint ez a vélekedés annál is inkább pozitív, mert a megkérdezettek jelentősen alulbecsülték mind a pedagógusok, mind a professzorok illetményét. A tárca ezért elképzelhetőnek tartja, hogy a valós adatok ismeretében az intézkedéseket pozitívan megítélők aránya még magasabb lenne.
A felnőtt lakosságot érintő vizsgálatból kiderült, hogy mintegy 10 százalékuk hallott a készülő pedagógus-életpályamodellről. A pedagógusok körében az arány fordított; 10 százalékuk nem hallott róla. (Ezen adatok ismertetésekor az oktatási miniszter a sajtótájékoztatón megemlítette: a szaktárca tervei szerint a tanárok a következő ciklus elején, 2003-ban, 2004-ben számíthatnak igen jelentős béremelésre.)
A felmérésnek az OM tájékoztatási tevékenységét célzó részéből kiderült: a napilapok oktatási mellékleteit a felnőtt lakosság 11 százaléka rendszeresen, 40 százaléka alkalmanként olvassa. Az iskolás gyerekek szülei körében ez az arány valamivel magasabb 15, illetve 51 százalékos. A pedagógusok tájékozódásában fontos szerepet játszanak az oktatási szaklapok, és azok a tájékoztatási csomagok (drogprevenció, mentálhigiéné, etika), amelyeket az OM bocsát a rendelkezésükre. Kedvezően ítélik meg azokat a kezdeményezéseket is, amelyek a korábbi tájékoztatási gyakorlatban ilyen nagyságrendben nem voltak jelen: így például az évenként rendezett Educatio oktatási szakkiállítást, amelyről a pedagógusok kétharmada már hallott, és minden nyolcadik el is látogatott rá. Pozitívan értékelik a miniszteri év értékelő rendezvényt az ahhoz kapcsolódó valamennyi intézménybe eljuttatott kiadvánnyal együtt.