Közös megoldásokra vár a jövő Európája

A Fidesz és a CDU–CSU közös Európa-politika nyilatkozatot szentesített, ami annak felismerése, hogy az EU jelenlegi és majdani tagjainak egyaránt részt kell vállalniuk kontinensünk jövőjének kialakításában és biztosításában. Ezt hangsúlyozta lapunknak nyilatkozva Karl Lamers, akit a CDU–CSU „külügyminisztereként” tartanak számon legalább másfél évtizede.

Némi aggodalom észlelhető a tagjelöltek körében: mi lesz, ha a big bang, azaz a nagy csoportos bővítési formula előtérbe kerülése miatt adott esetben az Európai Unió nem lesz képes tartani a szavát?
– A tagjelöltek oldaláról nézve a német kereszténydemokrata és keresztényszociális pártoknak meggyőződése, hogy Magyarország és vele együtt néhány más jelentkező már a közeljövőben felvételt nyer az Európai Unióba. A csatlakozási tárgyalások ütemesen haladnak előre, Magyarországot csak Ciprus előzi meg a sorban, és minden jel arra mutat, hogy képesek maradéktalanul eleget tenni a belépés feltételeinek. A legmeggyőzőbb jelzés persze az lenne, ha újraválasztanák a jelenlegi kormányt: ez először történne meg egy reformországban, és azt bizonyítaná, hogy stabilizáció uralkodik Magyarországon. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a jelenlegi tagországoknak is megvan a feladata a bővítéssel kapcsolatban. A big bang formula kivitelezhetőségét azonban problematikusnak tartom, mert azt a látszatot kelti, hogy lehetnek jelentkezők, akik a feltételek teljes körű teljesítése nélkül bekerülhetnek az EU-ba.
– Tehát ellenzi a big bang formulát?
– Annak vagyok ellene, hogy bárki jogtalanul nyerjen felvételt. Ha tíz ország teljesíti a feltételeket, akkor mind a tízet fel kell venni. A tagjelölteknek tehát azt tanácsolnám, hogy koncentráljanak a felkészülésre, a tárgyalásokra, hiszen nem engedhetjük meg magunknak, hogy mi mondjunk nemet, ha felkészültek a jelentkezők. Így jó az esély arra, hogy 2002 végéig befejezzék a csatlakozási tárgyalásokat, és az új tagok 2004-ben részt vegyenek az európai parlamenti választásokon.
– Mégis, Lengyelországgal öszszefüggésben mind gyakrabban emlegetnek politikai megfontolásokat. Németország valóban – még akár a bővítés halasztása árán is – ragaszkodna ahhoz, hogy Varsó ott legyen az első körben?
– Egyelőre nem dőlt el, hogy a tagjelöltek közül ki kerül be a bővítés első körébe. Hivatalos német álláspontról sem beszélhetünk. Másrészt lehetetlen nem észrevenni Varsó igyekezetét. Ha teljesíti a feltételeket – miért ne? –, magam is ott szeretném látni az első körben.
– Ha a CDU–CSU nyer az őszi választásokon, várhatók -e változások Németország Európa-politikájában?
– Engedjen meg egy megjegyzést: biztos, hogy nyerünk. Európával, az EU-val kapcsolatban pedig – büszkén mondhatom – Németországban mindenkor teljes körű az egyetértés a parlamenti pártok között. Ez biztosítja politikánk erejét. Jelenlegi kancellársága elején tett ugyan néhány, vihart kiváltó kijelentést a szociáldemokrata Gerhard Schröder, de azután korrigált.
– Mostanában azonban a CDU–CSU jelöltjével, Edmund Stoiberrel kapcsolatban kaptak szárnyra olyan feltételezések, hogy kancellárként lelassítaná a bővítést. Nem tart a konszenzus összeomlástól?
– Nem, egyáltalán nem. Sőt határozottan merem állítani, hogy a tagjelölteknek, így Magyarországnak is kellemes meglepetésben lesz része Edmund Stoiber kancellárral. A magyarok derűlátását pedig az is erősítheti, hogy jó kapcsolatok fűzik miniszterelnökükhöz, Orbán Viktorhoz.
– Milyennek képzeli el a jövő Európáját, amelyben már Magyarországnak is feladatai vannak?
– Igazából közösen alakítjuk ki kontinensünk jövőjét. A konvent feladataihoz már most úgy kell viszonyulniuk, mint a tagállamoknak. Úgy gondolom, e téren egyedülálló kezdeményezés és kapaszkodó, hogy a Fidesz és a CDU–CSU közös Európa-politika nyilatkozatot szentesített. A történelem, a kultúra, a tudomány szálai, a jelen és a jövő kihívásai mind-mind összekötnek minket. A nemzetállamok egyre kevésbé képesek ellátni életbevágóan fontos feladatokat, biztosítani a külső és belső biztonságot, a jólétet. A kis és nagy országoknak – például Luxemburgnak vagy Németországnak – ezért átfogó megoldásokat kell keresniük és találniuk. Ez az, amit mostanában globalizációként emlegetünk. Ekként mélyreható vitákra számítok az EU és a nemzetállamok, a majdani európai hadsereg szerepével kapcsolatban. Bár eddig főleg a bővítésről beszéltünk, annak sikere elképzelhetetlen Európa jövőjének átgondolása, sőt mi több, biztosítása nélkül. A szeptember 11-i amerikai terrortámadások arra intenek, hogy az Európai Unió jelenlegi és majdani tagállamainak mielőbb gondoskodni kell a közös kül- és biztonságpolitikáról. Ha szélesebb értelemben kívánjuk megalapozni a közös jövőt, minden alapvető kérdést végig kell gondolnunk, közösen.
***
KONZERVATIV ELŐNY. A német konzervatív uniópártok népszerűségének töretlen erősödéséről tanúskodnak a szombati újságokban közzétett legfrissebb fölmérések. A mannheimi Wahlen közvélemény-kutató csoport által január közepén végzett adatgyűjtés tanúsága szerint az 1998 októbere óta kormányzó szociáldemokraták (SPD) kedveltségi mutatója tovább zsugorodott: már csupán 38 százalékon áll. Ezzel szemben az ellenzéki uniópártok (CDU–CSU) indexe egy százalékkal javult, elérve a 43 százalékot. (MTI)