Idei első ülésén a szlovák parlament nem adott felhatalmazást a kormánynak arra, hogy kezdeményezze a jószomszédi és a baráti együttműködésről szóló szlovák–magyar alapszerződés felmondását, ahogy azt a Valódi Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezte a határon túl élő magyarokról szóló kedvezménytörvény kapcsán. Napirenden maradt viszont a külügyi bizottság által benyújtott nyilatkozattervezet megvitatása, csak éppen a jövő hét keddjére napolta a kérdés megtárgyalását a T. Ház, annak ellenére, hogy Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakcióvezetője azt javasolta, ne foglalkozzék a kérdéssel a szlovák parlament.
Ennél is meglepőbb döntés született a Szlovák Nemzeti Párt egy másik kezdeményezésével kapcsolatban, nevezetesen azzal, hogy a szlovák parlament fogadjon el egy „ellenstátustörvényt”, amely részben korlátozná a magyar kedvezménytörvény által biztosított jogok hozzáférhetőségét a felvidéki magyarok számára, illetve bizonyos szociális juttatások megvonását és az elfogadott adományok megadóztatását helyezi kilátásba. A javaslat ellen A. Nagy László, a szlovák parlament emberi és kisebbségi jogi bizottságának elnöke emelt kifogást, ám a 125 jelenlévő honatya közül mindössze harmincan – köztük 15 magyar – támogatták a kezdeményezést, vagyis a T. Ház tárgyalni fog arról, milyen módon diszkriminálhatná a szlovák állam magyar nemzetiségű állampolgárait. Pedig a parlament kormánykoalíciós padsoraiban elterjedt a hír, hogy egyre közeledik a szlovák és a magyar kormány álláspontja a közös nyilatkozat tartalmáról, sőt, egyesek tudni vélik, hogy február másodikára tervezik a szlovák külügyminiszter budapesti útját, amikor is a két diplomácia vezetői ellátnák kézjegyükkel a státustörvénynyel kapcsolatos közös politikai nyilatkozatot.
*
Miközben a szlovák kormányfő hangoztatja, hogy Pozsony csak olyan politikai nyilatkozatot hajlandó aláírni Budapesttel, amely kizárja a státustörvény területen kívüli hatályát és nem tartalmaz etnikai megkülönböztetést, nem esik szó a szlovák kedvezménytörvényről. Északi szomszédunknál pedig már 1997-ben elfogadták a határon túli szlovákokról szóló törvényt, abból kiindulva, hogy „Szlovákia a határain túl élő szlovákokat mindig is a szlovák nemzet integrált részének tekintette és tekinti”. A törvény jogalanyai azok a nem szlovák állampolgárok lehetnek, akik szlovák nemzetiségűek vagy származásúak és szlovák kulturális és nyelvi azonosságtudattal bírnak. Tehát a magyar státustörvényhez hasonlóan a szlovák jogszabály is etnikai alapon, a szlovák nemzethez tartozó polgárok számára állít ki „szlovákigazolványt”.
A jogszabály értelmében azok a határon túl élő szlovákok, akik megkapták a „szlovákigazolványt”, Szlovákia területén a hazai polgárokkal azonos feltételek mellett vállalhatnak munkát, illetve vállalkozhatnak, ingyenes oktatásban részesülhetnek az óvodától az egyetemig. A Szlovákiában biztosított polgárokkal azonos egészségügyi ellátás illeti meg a határon túliakat, nyugdíjra jogosultak, s a közlekedésben is ugyanolyan előnyöket, támogatásokat élveznek, mint a hazai polgárok. A határon túli szlovákoknak joguk van ingatlanvásárlásra is, a pozsonyi jogszabály tehát sokkal szélesebb és sokrétűbb kedvezményeket nyújt, mint a kifogásolt magyar státustörvény.
Ezzel egy időben Pozsonyban nem esik szó arról sem, hogy – éppen a velencei bizottság javaslatának megfelelően – a határon túl működő irodák nem állítanak ki ajánlásokat, mindössze információs tevékenységet látnak el. Az itt begyűjtött adatokat az illetékes konzulátusokon keresztül a budapesti Belügyminisztériumban bírálják el, a törvénynek így nincs területen kívüli hatálya.
Új pénzügyminiszter Szlovákiában. Rudolf Schuster államfő kedden kinevezte a szlovák kormány új pénzügyminiszterét, Frantisek Hajnovicot, aki a pártja által lemondásra kényszerített Brigita Schmögnerová helyébe lépett. A szintén az SDL által delegált Hajnovic korábban a jegybank pénzügyi elemzője volt. Valószínű, hogy Schmögnerová valamelyik rangos külföldi pénzintézetben, vagy az ENSZ-ben fog dolgozni. (MTI)
ukrajna
Kijev megint megúszta egy ejnye-bejnyével
