Margit-sziget – leglátványosabb pihenőparkunk

A már a rómaiak korában lakott, egykori vadász-, majd kolostorsziget – a Margit-sziget – virágzó, hatalmas kiterjedésű pihenőparkká fejlődött a XIX. század végére József nádor, majd József főherceg jelentős közreműködésével. Ha a múlt század eleji nagy ívű tervek megvalósultak volna, ma, az Óbudai-szigettel összefüggően, Európa talán a világ legnagyobb, összefüggő sporttelepe lehetne, és talán az esetleges olimpia egyik meghatározó helyszínéül is szolgálhatna.

A mai napig a főváros egyik legtisztább, leglátványosabb és legkedveltebb pihenőparkja a Margit-sziget. Budapest gyöngyszeme ma közel egy négyzetkilométer területű, legszélesebb pontján fél kilométer széles mai alakját a XIX. század közepén, a Duna-szabályozáskor nyerte el. A több szigetből álló csoport azonban már az ókorban is lakott volt, a későbbi ásatások során feltárt római temetőből előkerült tárgyak jelzik, hogy már a II–IV. században is lakott terület volt. Kiderült az is, hogy a szigeten védelmi épületek is álltak: északon egy kerek, középen egy négyszögletes torony, délkelet felől pedig egy kéttornyos erődítmény. Már a magyar történelem korai időszakából származó forrásokban találunk említést róla, amiből kiderül, a XIII. században már királyi épületek álltak itt. A tatárjárásig kedvelt vadászterület volt, erre utal a Nyulak szigete kifejezés is. A tatárok elvonulása után építette ki IV. Béla itt a johannita és az érseki várat és kolostorait, az apáca-, a premontrei és a ferences kolostort. A szigeten kis falu is kialakult, lakói között számtalan mester élt. A török uralom alatt a virágzó szigeten minden elpusztult, távozásuk után pedig a kihalt domonkos rend helyett a klarisszák kapták meg a földet. Ám II. József megszüntette a szerzetesrendeket, s ezzel Szent Margit szigete Sándor főherceg, majd halála után József főherceg tulajdonába került. A városszépítéssel felelősségteljesen foglakozó nádor keze alatt ismét megkezdődött a sziget felvirágzása. Nyaralót emelt, Tost nevű főkertészével gyönyörű parkot létesíttetett, rendszeres csónakközlekedést indított el a Vizafogó-dűlőből, és végül megnyitotta a nagyközönség számára. A sziget a nádor halála után jó darabig bérben volt, majd József főherceghez kerül. Ő a nádor nyomdokain elindulva tovább fejlesztette, számos jelentős épület kapott itt helyet. Elkészült úthálózata, így megindulhatott a lóvasút, szárazföldi összeköttetés híján egyelőre csupán a szigeten belül. Tovább parkosították, a már korábban is ismert melegvíz-forrását feltárva pedig, 1868–70 között, pazar fürdőépület készült Ybl Miklós tervei alapján. Nagyszálló, vendéglők, kávéházak, sportegyesületek létesültek, és a sziget egyre látogatottabbá vált. A margit-szigeti szárnyhíd 1900-as elkészülte után már szárazföldön is megközelíthetővé vált, látogatói egyre inkább a széles értelemben vett polgárság tagjai lettek. Rövidesen a Fővárosi Közmunkák Tanácsának birtokába került, és 1909-ben közkertté nyilvánították. A húszas években több beruházás zajlott, a Nagyszállóhoz szanatóriumépületet csatoltak, elkészült a víztorony, amely a szigetet látta el vízzel, megépült a Palatinus strandfürdő, a Hajós Alfréd sportuszoda, a marosvásárhelyi zenélő kút másolata, a szabadtéri színpad, és az eredeti alapján a romokból rekonstruálták a premontrei rend kápolnáját. Ekkor fejeződött be az elődök által megkezdett feltöltés, a vízvezetékek és a csatornahálózat kiépítése. Az óbudai oldalon kocsiút létesült, és hamarosan autóbuszok vették át a lóvasút helyét. A harmincas években terv született az Óbudai- szigettel való összekapcsolásáról, amellyel így Európa legnagyobb, mintegy hat kilométer hosszú, hatalmas kiterjedésű sporttelepe jött volna létre. A terv szerint az óbudai szigeten építették volna meg a Nemzeti Stadiont, a margit-szigeti rész továbbra is elegáns fürdőpark maradt volna. Nem tudni, miért, a terv csak terv maradt, pedig milyen jól jönne most az olimpia megrendezése esetén! Számos híres vendéglő is üzemelt a két világháború között a Margit-szigeten, így a Spolarich, a New York és a Márkus vendéglő, a főhercegi kastélyban a Póló bár és a Casino is. A második világháború jelentős kárt okozott itt is, az Ybl tervezte fürdőépület majdnem teljesen megsemmisült, helyére a hetvenes évek elején került a jelenlegi Thermal Szálló. A háborút követő években számos érdekességgel bővült a látványosságok sora: vadaskert, fácános, szökőkút, művészsétány létesült, és a főváros egyesítésének emlékére a Centenáriumi emlékmű készült el. A Margit-sziget ma számos egészségügyi, sport- és szórakozási lehetőséget kínál, és azok sem unatkoznak, akiket inkább a múlt érdekel. A romantikus kis premontrei kápolna, az egykori, szentéletű és a legendák szerint csodatévő királylány, Szent Margit számára épült apácakolostor romjai vagy a ferences kolostor épületéből itt árválkodó torony mind a múlt századokról mesél.