Munkaerőhiány számos hazai cégnél

Munkaerőhiánnyal küzdenek egyes hazai cégek – van, ahol a szakképzett fizikai munkásokat toborozzák az ország túlfeléről, máshol a középvezetői állások betöltésére nincs megfelelő helyi jelentkező. A magyar munkavállalók nehezen mobilizálhatók, s csak a magasabb fizetés jelenthet vonzerőt.

A Joint Venture Szövetségnek négyszáz hazai kis-, nagy- és középvállalat a tagja – e cégek 16 százaléka van magyar tulajdonban. Tapasztalataik szerint a felsőfokú végzettséggel és szakmai tapasztalatokkal rendelkező közép-, illetve felsővezetők alkalmazása gondot jelent az ország egyes régióiban – tudtuk meg a szövetség igazgatójától, Szili Mártától.
– A megfelelő képzettségű munkaerő hiánya növekvő aggodalomra ad okot. Ez felmerült az elnökség tegnapi ülésén is – mondta az igazgatónő.
A magyar munkavállalók nehezen mobilizálhatók, vagyis egy új állás (vagy a régi megtartása) érdekében nehezen vállalják a költözést, illetve az ezzel járó családi, környezeti változásokat. Mivel főként oda költöznek, ahol magasabb a bérszínvonal – vagyis a fővárosba, illetve a fejlettebb területekre –, csak az anyagi juttatásokkal, ezzel összefüggésben az életminőség javulásával lehet más régiókba csábítani őket – a magasabb bér kifizetése azonban az alkalmazónak jelenthet gondot.
A cégek nem oda települnek, ahol a potenciális munkaerő létszáma megfelelő, hanem összetett szempontok alapján választják ki telephelyüket – az infrastruktúra milyensége, partnerek, beszállítók, anyacég közelsége stb. –, s „a kész kabáthoz választják ki a gombot” – vagyis a dolgozóikat. Annál is inkább, mert a munkaerőpiac változik, s a gondok csak évek múltán jelentkeznek, például akkor, ha egy régióba több olyan cég települ, amely azonos végzettségű, szakismeretű munkavállalókat keres.
Hazánkban a legtöbb munkanélkülit jelenleg Borsod-Abaúj-Zemplén megyében regisztrálják, számuk decemberben alig volt ötvenezer fő alatt – tudtuk meg a megyei munkaügyi központ munkatársától. Nyolcvan százalékuk több mint két éve veszítette el az állását – többen közülük idénymunkákból élnek, vagy pár év leforgása alatt többször váltak munkanélkülivé. A szabad állásajánlatok közt a közcélú, illetve segédmunka-ajánlat a legtöbb. Szinte minden területre tudnak megfelelő embert ajánlani – más kérdés az, hogy a munkavégzés helye és a jelölt lakhelye a megyén belül milyen távolságra van egymástól. A hivatalhoz más régiókból is érkeznek állásajánlatok – előfordult, hogy öt-hatszáz főt is kerestek. Most egyeztet a megyei kirendeltségekkel a zalaegerszegi Flectronics cég, ahol száz ember alkalmazására volna lehetőség.
A munkaügyi központ munkatársa szerint a megyeiek közül inkább azok vállalnak a lakóhelyüktől messzi munkát, akiknek a környezetében az elhelyezkedési lehetőségek egyoldalúak.
A ’93-ban alakult győri Audi Hungária kezdetben ezer dolgozót alkalmazott – számuk mára közel ötezerre nőtt. Mint Czechmeister Mónika, a vállalat kommunikációs szakembere elmondta, jelenleg nincs szükségük több alkalmazottra. A cégnél főleg 28 év alattiak dolgoznak.
Noha fémipari szakmunkásból egyre kevesebb akad a régióban, külföldi munkavállalókat nem tudnának felvenni akkor sem, ha munkaerőhiánnyal küzdenének, mivel a felvétel szakirányú végzettséghez kötött, s betanított munkásokat nem alkalmaznak.