Szlovénia engedett

Amerika „piacféltésből” a gyógyszerszabadalmak meghoszszabbításának elismeréséhez köti Szlovénia NATO-tagságát. A szlovén kormányzat eleget tett az amerikai követelésnek, de előbb még saját gyártóinak engedélyezte néhány, az USA által védettnek tekintett gyógyszer gyártását.

Kovács Mária
2002. 01. 30. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sejtettük, hogy NATO-tagságunkat a szlovén gyógyszeripar korlátozásával fogják összekapcsolni, de hogy az amerikai gyógyszergyártók ilyen nyíltan megkövetelik majd a klinikai tesztelési folyamat kizárólagosságának elismerését is, mégis meglepett bennünket – nyilatkozta a Delo című szlovén napilapnak Milos Kovacic, a Novo Mesto-i Krka gyógyszergyár igazgatója. Kovacicot akkor szólaltatta meg az újság, amikor a szlovén parlament megszavazott egy törvénymódosítást, amely márciustól a szabadalmi védettség lejárta után még további hat-nyolc évvel kitolja a gyógyszerek törvényi védelmének hatályát. Ez azt jelenti, hogy az említett Krka és a ljubljanai Lek gyógyszergyár csak ennyivel az eredeti készítmény piacra dobása után hozhatnák forgalomba annak alapján készült saját generikus gyógyszereiket. Ez nagy csapás, mert az efféle készítmények alkotják piacképes termékeiknek derékhadát.
„Az amerikai nyomás örvendetes is, hiszen azt mutatja, hogy a szlovén gyógyszeripar konkurenciát jelent az amerikai multinacionális cégeknek”, vélekedett Kovacic. A Krka és a Lek valóban látványos sikereket ért el Kelet-Európában. A 150 milliós orosz piacnak például első számú külföldi beszállítói, míg a legnagyobb amerikai gyártónak mindössze a 40. helyre sikerült felkapaszkodnia. A generikus gyógyszerek készítésére vonatkozó nemzetközi szabályozást az uniós csatlakozás részeként Szlovénia tulajdonképpen már elfogadta, de ez év december végi határidővel, mert átmeneti időszakot igyekezett biztosítani cégei számára az alkalmazkodáshoz. A szlovén gyógyszergyártókat azonban így sem kell félteni. A korlátozás egyáltalán nem riasztja el a Krkát a „koppintástól”, ám ezentúl nem otthon teszi, hanem Moszkva közelében lévő új gyárában – Oroszország NATO- és EU-csatlakozási érdekeit ugyanis ezzel nem veszélyezteti. Az egésznek a kárvallottja a szlovén gyógyszeripar és a fogyasztók lesznek. Az előbbi azért, mert az Oroszországban „kifejlesztett” készítmények már nem a szlovén gyógyszeripar hírnevét öregbítik, utóbbiaknak pedig generikus készítmények híján meg kell vásárolniuk a 10-15 százalékkal drágább eredeti gyógyszereket. Az amerikai gyógyszeróriás, a Pfizer mégis beperli a szlovén egészségügyi minisztériumot, amiért a fenti törvénymódosítás megszavazása előtt sebtében további négy (koleszterinszint-csökkentő és Alzheimer-kór elleni) gyógyszert törzskönyvezett. Dusan Keber miniszter szerint a szlovén hatóság teljesen jogszerűen járt el, más kérdés, hogy ezekben a gyógyszerekben „nagy pénz van”, s az amerikai fejlesztő cég a lehető leghosszabb ideig meg akarja őrizni piaci előnyét mint kizárólagos forgalmazó.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.