A sziklatemplom és a kolostor a hívek adományából tartja fenn magát – mondta el lapunknak páter Imre Csanád házfőnök. – Pályázatok elnyerésével és állami segítséggel a sziklatemplom csúcsán 1951-ben ledöntött kereszt helyett újat helyeztünk el, amelyet 2001. augusztus 12-én Bíró László püspök atya szentelt fel. Örömünkre szolgál, hogy a templom és a kolostor folyamatosan a hívek kitüntető figyelmében részesül. Legutóbb egy erdélyi születésű, Kaliforniában élő fafaragó művész, Ferencz Béla dolgozott itt és alkotta meg a Szent István Terem művészi berendezését. A bibliai történéseket feldolgozó művészi faragások négy évig készültek, és 1996-ban darabonként szállították ide Kaliforniából.
A Gellért-hegy délkeleti oldalában, a 25 méterrel a Duna szintje felett lévő mészkő barlangot Szent Iván-barlangnak nevezték, és a szegény emberek lakhelyeként említik a múlt századi dokumentumok. A Duna szabályozása és a Szabadság híd építése a XX. század elejére eltüntette a barlang védelme alá épített kis házakat. Zichy Gyula kalocsai érsek és Pfeiffer Gyula államtitkár a székesfővárostól megszerezték a barlangot. A lourdes-i barlang mintájára 1925–26-ban Mária-kegyhellyé formálták. Robbantással és Lux Kálmán művészi tervei alapján sziklatemplomot alakítottak ki. A templom belsejét a magyarok nagyasszonya tiszteletére szentelték, főoltára Zsolnay-kerámiából készült. A barlang Duna felőli részén Weichinger Károly tervei alapján 1934-re megépült a kolostor, amely neogótikus tornyával a Szabadság hídról is jól látható.
– A történeti feljegyzések szerint 1382-ben tizenhat magyar pálos szerzetes indult Lengyelországba, ők alapították a híres csesztohowai kolostort és templomot – idézte fel a sziklatemplom történetét páter Imre Csanád házfőnök, aki szerint 1934-ben tizenhat lengyel, illetve Lengyelországban tanult magyar pálos jött vissza, hogy meggyökereztessék a pálos rendet magyar földön. A szerzetesrendet 1950-ben feloszlatták, később elpusztították a templom belsejét, s a bejáratot biztonsági okokra hivatkozva betonnal befalazták. A pálosok nagy részét koholt vádak alapján letartóztatták, börtönbe zárták. Akik 1956-ban kiszabadultak, külföldre távoztak, szétszóródtak a nagyvilágban. Közülük néhányan a rendszerváltás után hazatértek, de azóta már meghaltak.
A sziklatemplomban a hatvanas évektől karsztvízmegfigyelő állomás, majd raktár üzemelt, a kolostor pedig az Állami Balettintézet kollégiumának adott otthont. A picinyke szobácskákban hat-nyolc vaságyon szorongtak a diákok. A sziklatemplom a negyvenéves kényszerű bezárás után, a pálos rend működésének helyreállítása évében – 1989. augusztus 27-én – egyházi gondozásba került. Az 1950-ben épített betonfalat az Európai Unió tagállamainak anyagi támogatásával lebontották. A külső barlangot 1992. június 6-án Gyulay Endre szeged–csanádi megyés püspök áldotta meg. A belső részt fokozatosan hozták rendbe; a mintegy 360 négyzetméteres templomban naponta többször is miséznek.
origo.hu
Kocsis Máté: Na hello, röfik!
