A francia kormány húsz éve ad lehetőséget idegen kultúrák bemutatkozására. Magyarország az Európai Unió tagjelölt országai közül elsőként kapott meghívást. Jacques Chirac köztársasági elnök öt éve, budapesti látogatása során jelentette be, hogy 2001-ben Franciaországban megrendezik a magyar kultúra évét. A műsorkínálatért a két miniszteri biztos felelt: francia részről a magát „közszolgálati producernek” tekintő Bernard Faivre d’Arcier, az avignoni színházi fesztivál igazgatója, itthonról Szabó Miklós régészprofesszor. A programban kiemelt szerepet kapott a zene összes műfaja és a fotográfia. A gyakorlati szervezést a francia külügyminisztérium AFAA nevű művészeti alapja megbízásából különbözô francia intézmények végezték, az avignoni fesztivált rendező kis csapat, valamint a Hungarofest Kft., a budapesti Francia Intézet és a párizsi Magyar Intézet közreműködésével. De nagyon sok eseményt francia és magyar iskolák, egyetemek, múzeumok, falvak, városok, régiók között már korábban is meglévő közvetlen kapcsolatoknak köszönhetően tudtak megrendezni.
Szakértők szerint a külföldi kulturális évadok sorában az egyik legsikeresebb a MAGYart volt – logójában a „magyar” mellett „magie” (varázs) és az „art” (művészet) szó bújt meg. A június 12-én, Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalos franciaországi látogatása idején kezdôdő és nem sokkal Orbán Viktor miniszterelnök decemberi párizsi útja után befejeződő évadban több mint ötszáz programot szerveztek Franciaország-szerte. Hogy mi mindent hoz még majd az országnak az európai bővítés finisében ez az elmúlt félévnyi siker, arra a következő hónapokban, években derül fény. Azt azonban már most tudjuk, hogy nemcsak a művészeknek, a kulturális intézményeknek jelent további lehetőségeket, hanem francia turisták tömegeit is vonzza Magyarországra, tehát épp ahhoz segít hozzá, ami az EU-csatlakozás előtt a legfontosabb: a kölcsönös megismeréshez. (Amiről persze az is eszünkbe jut, hogy itthon is jó lenne a nálunk többnyire még csak jelszavakban létező, színvonalas kulturális turizmusra összpontosítani.)
A tavalyi év elejétől számos olyan esemény zajlott Franciaországban, amely már a hivatalos évadkezdést készítette elő. A Jacques de Chalendar elnökletével működő Francia–Magyar Kezdeményezések hat francia tankerületben rendezett Magyarország-ismereti vetélkedőt középiskolai osztályoknak. Párja volt ez a két éve nálunk lezajlott Ismerd meg Franciaországot! című versengésnek, amelynek győztesei – mintegy ezer diák – ellátogathattak Franciaországba. Tavaly a Magyarországot legjobban ismerő ezer francia diák jöhetett hozzánk. Magyarország volt a díszvendége a 2001. májusi maconi borversenynek és vásárnak, a gourini bábfesztiválnak és -kiállításnak, valamint június 10-én a Párizs mellett Chantillyban a Hermes cég által évente megrendezett lóversenynek, ennek az elegáns társadalmi eseménynek, majd már az évad idején a strasbourgi karácsonyi vásárnak.
A siker egyik titka valószínűleg abban keresendő, hogy a szervezőknek sikerült beilleszteniük műsorainkat a széles kulturális kínálatú Franciaország jól ismert fesztiváljainak programjába. És voltak olyan színházak – Párizsban az egymással szemközt álló Châtelet és Théâtre de la Ville –, amelyek eleve számos magyar programot vettek fel műsorukba. Az évad a Châtelet-ban kezdődött, Pierre Boulez Bartók-sorozatával. (Ebből a hazai közönség is ízelítőt kaphatott június 25-én a Budapest Kongresszusi Központban.) Csak néhány példa a továbbiakból. Ott voltunk a júniusi colmari zenei fesztiválon, majd az avignoni színházi fesztiválon, a párizsi Quartier d’été fesztiválon, a montpellier-i rádiós fesztiválon és a Perigord Noir fesztiválon. Az Avignon melletti Villeneuve-lèz-Avignon Acanthes nevű zenei központjának rezidens vendége Eötvös Péter zeneszerzô-karmester volt, aki mesterkurzusain a magyar kortárs zenét elemezte – nagyon nagy sikerrel. Az ő Három nővér című operáját tűzte műsorára és játszotta óriási sikerrel az őszi évadban a Châtelet. A magyar kamarazenét, kortárs zenét, kórusművészetet népszerűsítette a Sorbonne, a Louvre, több templom, koncertterem.
Felfedezhették a franciák hagyományos népzenénket, táncegyütteseinket, irodalmunkat és főként fotóművészetünket, amely a reveláció erejével hatott – különösen a századforduló első fotóműtermeit, művészfotográfiáját bemutató kiállítás. Ott voltak a filmjeink, ahol a film megszületett, Lyonban, a Lumière Intézetben, a párizsi Forum des images-on, a La Rochelle-i, a gardanne-i, az amiens-i fesztiválon és több más francia nagyváros mozijaiban és persze a wissenbourgi animációs fesztiválon.
Kiállításainkat olyan helyszíneken mutathattuk be, mint a párizsi várostörténeti múzeum, a Carnavalet (a budai vár története), a Palais Royal parkja (a kerítésen magyar fotósok képei), Európa legnagyobb apátsága, a fontevraud-i (az Anjouk Európája), a párizsi Musée de l’Homme (Cifraszűr), a Loire menti Villandry kastélya (nagybányai festők és herendi porcelán), a francia szenátus (Magyarország 1000 éve térképeken), a párizsi VI. kerületi városháza (Czóbel Béla), a párizsi IV. kerületi városháza Szent János-terme (az 1870 és 1914 közötti magyar festészeti tendenciákat bemutató tárlat), a joinville-i kastély (Útikárpitok), a colmari Espace Malraux (a Kolozsváry-gyűjtemény), az aubussoni gobelinmúzeum (Péreli Zsuzsa munkái), a tourcoing-i Kortárs Művészeti Központ, a Fresnoy (fiatal képzőművészek), a világörökség-listán szereplő lyoni amfiteátrumok melletti gall–római múzeum (az első franciaországi Pannonia-kiállítás) és így tovább. És voltak „nagy ötletek”: például az, hogy a magyar költészet remekeibôl vett idézetekkel tapétázzák ki a párizsi metrót. Hogy egy régi sárga villamost állítsanak Párizs egyik terére – információs központként. Hogy az Hoˆ tel de Ville, a nemzetgyűlés, a Conciergerie, a Sorbonne falára rafinált, nagyon modern technikával rávetítsék budapesti középületek képeit, decemberben pedig a MAGYart szereplőit, jeleneteit „úsztassák be” a Chaillot-palota falára.
(Tanulságul és önismereti gyakorlatként érdemes elemezni azt is, hogy mi hiányzott és miért: például a kortárs képzőművészetrôl képet adó átfogó tárlat.)
Jó érzés volt látni, hogy december 8-án négy nemzedék ringatta magát a Hegedős együttes zenéjére a Chaillot-palotában megrendezett táncházban. Jó érzés volt hallgatni, milyen nagy elismeréssel nyugtázták francia újságíró-kollégáink a római kori Pannóniát és a magyarországi kelta emlékeket bemutató, 2002-ben is látogatható két gyönyörű kiállítást, amelyet velünk együtt jártak végig Lyonban és a közelében lévô Saint-Romain-en-Galban. A jól végiggondolt koncepció (Zsidi Paula és Acsády Annamária a római, Szabó Miklós a kelta kiállítás tudományos felelőse) alapján csoportosított, francia szakemberek által példaszerűen megrendezett és megvilágított anyag valósággal életre kelt. (A Le Figaro különszámot adott ki e két kiállítás megnyitása alkalmából.) Jó érzés volt látni, ahogyan eredetünket magyarázták tanárok az aranykincseink láttán ámuló-bámuló nebulóknak a Párizs melletti Saint-Germain-en-Laye kastélyában. Jó érzés volt osztozni a Théâtre des Champs-Élysées közönségének lelkesedésében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar koncertjén, amelynek karmestere és szólistája Kocsis Zoltán volt. A hangversenyt megtisztelte jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, Éva Barre asszony, Raymond Barre volt miniszterelnök felesége; Raymond Forni, a francia nemzetgyűlés elnöke és Rockenbauer Zoltán, a nemzeti kulturális örökség minisztere.
A kulturális évad rendezése közben itthon elhangzott olyan vélemény is, hogy nem szabad ennyire hoszszú ideig tartó eseménysorozatot rendezni, mert ezzel „kimerítjük” későbbi lehetőségeinket. A valóság ennek szerencsére ellentmond – állítják a rendezők. Ismét csak néhány példa: sikerült piacot találni olyan nagy együtteseknek, amelyeket állami támogatás nélkül nem tudtak volna bemutatni. A Czóbel-kiállítást februárban megrendezik a Párizs közelében lévő Joignyban is. Grenoble nagy természettudományi múzeuma májustól kiállítja a természetfotóinkat felvonultató tárlatot. A Nemzeti Filharmonikus Zenekar és új impresszáriója, a Sarfati iroda között, úgy tűnik, hoszszú távú együttműködés kezdődött a Théâtre des Champs-Élysées-i első koncerttel. A Szegedi Kortárs Balettet egyhetes vendégszereplésre hívta meg a Carmina Buranával Európa egyetlen valódi táncszínháza, a lyoni. Schilling Árpád Krétakör Színházának többéves fellépési lehetőséget ajánl a Párizs északkeleti külvárosában található, kortárs színházművészetre szakosodott MC 93 Bobigny.
Új hidat építettünk – hangsúlyozta a MAGYart mindkét biztosa. Új hidat épített Madame Bernadette Chirac is, amikor 1991-ben létrehozta az Association Pont Neuföt, amelynek célja a kelet- és nyugat-európai kulturális kapcsolatok szorosabbra fűzése diákcserékkel, ösztöndíjakkal, kiállításokkal. De a Pont Neuf csak nevében új, valójában Párizs legrégibb hídja. Catherine Tasca kulturális miniszter asszony nem véletlenül beszélt arról: a magyar kultúra újrafelfedezésének időszakát élik Franciaországban.
Egy 1956 és 1990 között Franciaországban élt magyar szakember alighanem joggal állítja: a Magyarországról Franciaországban alkotott kép éppolyan felszínes és hamis volt sokáig, mint az, amelyet mi alkottunk itthon Franciaországról. A MAGYart, amely az országaink közötti kapcsolatok utóbbi tíz esztendejének történetét is minősíti, megtörte a jeget, és ez nagy közös siker.
A MAGYart költségvetése
l. A „törzstôke”, a közös költségvetés: ehhez mind a francia, mind a magyar állam négy-négymillió frankkal járult hozzá. Ezt teljes egészében a programok finanszírozására fordították.
2. Magyarország további 505 millió forintot költött programokra, 35 milliót programszervezésre, 15 milliót a sajtó- és a PR-munkára. Ez a „közösbe” befizetett 160 millió forinttal együtt összesen 715 millió forint.
3. Franciaország a közös költségvetés négymillió frankján kívül plusz 900 ezer frankkal járult hozzá a MAGYarthoz. Ezt az összeget a francia kormány kezdeményezésére 1992-ben létrejött Initiative France-Hongrie (INFH, Francia–Magyar Kezdeményezések Egyesülete) bocsátotta rendelkezésre. További 37 millió frankot a francia fogadó szervezetek vállaltak (a fellépô művészek vendéglátása, honoráriuma stb.).
(Forrás: Hungarofest Kft.)
öngyilkosság
Öngyilkosságot követett el egy parlamenti képviselő Finnországban
