A hangászegyesület tanodája

Pest legelső, még ma is működő zeneiskolája, a Pestbudai Hangászegyesület tanodája 1840. március elején nyílt meg a fővárosban. Létrehozását jelentősen segítette Liszt Ferenc is, aki több jótékonysági koncertet tartott a fővárosban, amelyek bevételét a pesti konzervatórium javára fordította. Liszt a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát is az iskola fennállásának 25. évfordulójára komponálta.

Nase György alapította az első budai zeneiskolát 1727-ben, az intézmény azonban csupán néhány évtizedig működött. Pest legelső, még ma is fennálló zeneiskolája, a Pestbudai Hangászegyesület tanodája 1840. március elején nyílt meg a fővárosban.
A Vidámság Társulatából alakult hangászegyesület egyik legnevezetesebb első fellépését a régi Vigadóban tartotta 1836 karácsonyán: Urbany Ágoston vezényletével Mozart Jupiter-szimfóniáját játszották. A kórus professzionális működtetéséhez ugyanakkor nem volt elég megfelelően képzett énekes: ezért is volt szükség egy olyan iskola alapítására, ahol saját énekeseik tanításába kezdtek.
A Magyar Nemzeti Conservatorium megalapításáért Liszt Ferenc 1840. január 2-án hangversenyt rendezett, a bevételt pedig felajánlotta a társulatnak. A pénzről így rendelkezett: „Alapítvány a pestbudai hangászegyesület részére. Alólirott méltó tekintetbe vevén kedves hazámfiainak a pestbudai hangászegyesület tagjainak azon dicséretes törekvésüket, minél fogva az általuk évenként adatni szokott nagyszerű hangversenyekkel a hangművészeti nemesebb ízlést terjeszteni, honosimat a nemes müvészet iránt fogékonyabakká tenni fő czéljoknak tűzték ki”.
Rövidesen, 1840. január 11-én a művész újabb hangversenyt adott a pesti konzervatórium javára. „Én vezénylem a zenekart és a kórusokat, szóval mindent, s ezen felül eljátszom a Nagy Beethoven Fantáziát, kórusokkal és Weber koncertjét – és mindent, amit kívánnak”– írta Marie D’Agoult grófnőnek. A hangverseny bevétele a Budapesti Képeslapok című könyv szerint 1377 forint 12 krajcár volt. Az országgyűlés azonban nem szavazta meg az iskola megnyitásához szükséges további összeget, ezért újabb támogatókra volt szükség; az intézet végül 1840 derekán megnyitotta kapuit.
Az első igazgató Mátray Gábor volt. Az évfolyamot 73 hallgatóval indították. (Tíz év múlva ez a létszám 253-ra emelkedett). Az ország olyan nevezetes személyiségei, politikusai, művészei is támogatták az intézményt, mint Batthyány Lajos, Hollósy Kornélia vagy Egressy Béni.
A növendékek nagylelkűségüknek köszönhetően ingyen tanulhattak, hiszen az adományok nemcsak az iskola zökkenőmentes működtetését, de a tandíjakat is fedezték.
A Pestbudai Hangászegyleti Zenede – az intézmény és az egyesület összeolvadását követően – 1851-ben jött létre. Az énekiskola mellett hamarosan hegedűtanfolyamot szerveztek és szavalati osztály, vonósnégyes és zenekari tanszak is létrejött a zenedében. A Semmelweis utca 12. alatti klasszicista sarokház az iskola sokadik otthona volt: először a régi Redoute-épület első emeletén volt, de a Szerb utca 10. szám alatt, az Andrássy Manó-féle házban vagy a Sarkantyús utcai Czompó-ház második emeletén is működött. Ferencsik János, Faragó György és Nádasdy Kálmán – hogy csak néhányat emeljünk ki a neves oktatók közül – olyan növendékeket tanított itt, mint Lehár Ferenc, Poldini Ede vagy Hubay Jenő.