A hangászegyesület tanodája

Pest legelső, még ma is működő zeneiskolája, a Pestbudai Hangászegyesület tanodája 1840. március elején nyílt meg a fővárosban. Létrehozását jelentősen segítette Liszt Ferenc is, aki több jótékonysági koncertet tartott a fővárosban, amelyek bevételét a pesti konzervatórium javára fordította. Liszt a Szent Erzsébet legendája című oratóriumát is az iskola fennállásának 25. évfordulójára komponálta.

Osgyán Edina
2002. 02. 12. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nase György alapította az első budai zeneiskolát 1727-ben, az intézmény azonban csupán néhány évtizedig működött. Pest legelső, még ma is fennálló zeneiskolája, a Pestbudai Hangászegyesület tanodája 1840. március elején nyílt meg a fővárosban.
A Vidámság Társulatából alakult hangászegyesület egyik legnevezetesebb első fellépését a régi Vigadóban tartotta 1836 karácsonyán: Urbany Ágoston vezényletével Mozart Jupiter-szimfóniáját játszották. A kórus professzionális működtetéséhez ugyanakkor nem volt elég megfelelően képzett énekes: ezért is volt szükség egy olyan iskola alapítására, ahol saját énekeseik tanításába kezdtek.
A Magyar Nemzeti Conservatorium megalapításáért Liszt Ferenc 1840. január 2-án hangversenyt rendezett, a bevételt pedig felajánlotta a társulatnak. A pénzről így rendelkezett: „Alapítvány a pestbudai hangászegyesület részére. Alólirott méltó tekintetbe vevén kedves hazámfiainak a pestbudai hangászegyesület tagjainak azon dicséretes törekvésüket, minél fogva az általuk évenként adatni szokott nagyszerű hangversenyekkel a hangművészeti nemesebb ízlést terjeszteni, honosimat a nemes müvészet iránt fogékonyabakká tenni fő czéljoknak tűzték ki”.
Rövidesen, 1840. január 11-én a művész újabb hangversenyt adott a pesti konzervatórium javára. „Én vezénylem a zenekart és a kórusokat, szóval mindent, s ezen felül eljátszom a Nagy Beethoven Fantáziát, kórusokkal és Weber koncertjét – és mindent, amit kívánnak”– írta Marie D’Agoult grófnőnek. A hangverseny bevétele a Budapesti Képeslapok című könyv szerint 1377 forint 12 krajcár volt. Az országgyűlés azonban nem szavazta meg az iskola megnyitásához szükséges további összeget, ezért újabb támogatókra volt szükség; az intézet végül 1840 derekán megnyitotta kapuit.
Az első igazgató Mátray Gábor volt. Az évfolyamot 73 hallgatóval indították. (Tíz év múlva ez a létszám 253-ra emelkedett). Az ország olyan nevezetes személyiségei, politikusai, művészei is támogatták az intézményt, mint Batthyány Lajos, Hollósy Kornélia vagy Egressy Béni.
A növendékek nagylelkűségüknek köszönhetően ingyen tanulhattak, hiszen az adományok nemcsak az iskola zökkenőmentes működtetését, de a tandíjakat is fedezték.
A Pestbudai Hangászegyleti Zenede – az intézmény és az egyesület összeolvadását követően – 1851-ben jött létre. Az énekiskola mellett hamarosan hegedűtanfolyamot szerveztek és szavalati osztály, vonósnégyes és zenekari tanszak is létrejött a zenedében. A Semmelweis utca 12. alatti klasszicista sarokház az iskola sokadik otthona volt: először a régi Redoute-épület első emeletén volt, de a Szerb utca 10. szám alatt, az Andrássy Manó-féle házban vagy a Sarkantyús utcai Czompó-ház második emeletén is működött. Ferencsik János, Faragó György és Nádasdy Kálmán – hogy csak néhányat emeljünk ki a neves oktatók közül – olyan növendékeket tanított itt, mint Lehár Ferenc, Poldini Ede vagy Hubay Jenő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.