Balatoni körkép 4 – Badacsony

A badacsonyi borvidék névadó hegye nem kerülheti el az arra utazó figyelmét, jellegzetes alakjával már távolról is feltűnik.

A borvidék fogalma természetesen egy sokkal tágabb területe ölel fel, mint maga a Badacsony-hegy. A Tapolcai-medence vulkáni kúpjai közt nem egy olyan van, amely nemcsak látványban, hanem a rajta termett bor minőségében is felveszi a versenyt a Badacsonnyal. A borvidék települései közigazgatásilag Veszprém megyéhez tartoznak. A szőlők nem a medencék sík területein, hanem főleg a Badacsony, a Tóti-hegy, a Szent György-hegy, a szigligeti hegyek, Csobánc, a Gulács, a Haláp, az Örsi-hegy és az Ábrahámhegy lejtőin díszlenek.

A teljes jelenlegi termőterület 87 százaléka fehérszőlő. A Badacsony szőlőtermesztésre alkalmas területe 4593 hektár. Papíron. Ma sajnos ennek csak mintegy felén terem szőlőt. A probléma itt is hasonló, mint a balatoni üdülőkörzet más részein: sokkal nagyobb „üzletet” jelent a telektulajdonos számára, ha földjét hétvégi házak építése céljából eladja, mint ha azt szőlő- és bortermelésre hasznosítja. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy pl. magának a Badacsonynak vagy az Ábrahámhegynek a legjobb dűlőin szőlő helyett ma túlnyomóan villákat és nyaralókat találunk.

A borvidék tájképi jellegét lepusztult bazaltkúpok, - egykori vulkánok - határozzák meg. Nyugatról a Keszthelyi-hegység dolomittömbjei, keletről a Balatoncsicsó-Zánka irányban a húzódó Nivegy-völgy zárja le, északról pedig a Déli-Bakony alacsony vonulata jelöli ki a határt, amely mellett északnyugatnak Sümeg, északkeletnek Veszprém felé vezet ki egy-egy szűk völgy.

A víz a vonzó

A tájra mérsékelten kontinentális klíma a jellemző, közepes hő összeggel és nap-besugárzással. Ami azonban a szőlő szempontjából különleges, az ennek a tájnak a mikroklímája. Ezt a mikroklímát az igen kedvező lejtőszögű, északi széltől védett déli hegyoldalak földrajzi helyzete mellett talán a Balaton tükréről visszaverődő, extra mennyiségű napbesugárzás is befolyásolja, (legalábbis alig készült az elmúlt száz évben olyan szakirodalmi leírás, amely ezt meg ne említette volna). A valóság azonban egy kicsit más: a Balaton víztükre nem egy nagy reflektor, amely irányítottan világítja meg a szőlőtermő dűlőket, hanem szórt fény formájában, minden irányba veri vissza a napsugárzást. Ráadásul többnyire más hullámhosszon, mint amit a növények hasznosítani tudnának. Tehát ez a fénytani hatás minden bizonnyal elhanyagolható. Fontosabb azonban a Balaton víztömegének hőtani viselkedése. A víz melege a hirtelen betörő hideg levegő hatását ugyanis ideig-óráig mérsékelni tudja, nyáron pedig - főként a forró nyári éjszakákon - biztosítja azt a légjárást, amely az áthevült szőlőnövény számára fiziológiailag rendkívül fontos (például megakadályozza a borban oly fontos savak idő előtti lebomlását). A víztömeg egyidejűleg biztosítja a levegő magasabb páratartalmát is. Különösen a 20-30 fokos lejtésű, déli, délnyugati lejtők napfényes, széltől védett területein alakul ki olyan kedvező mikroklíma a szőlő számára, amely néha a szub-mediterrán éghajlatra emlékeztet. A füge, ez a mediterrán gyümölcs is így gondolja, hiszen mostanában már minden évben termést hoz…

A Tapolcai medencét és a hozzá kapcsolódó Káli medencét fiatal, harmadidőszaki beszakadás hozta létre és a felső miocén korú Pannon-beltó homokos-agyagos üledékei töltik ki. A nagy borokat termő tapolcai bazalthegyeket negyedidőszaki tőzeggel feltöltött medencerészek veszik körül, amelyek szőlőművelésre kevéssé alkalmasak.

A fentiektől eltérően, a borvidék területének egy kisebb szegmensén, Badacsonyörstől Révfülöpig a Balatonfüred-Csopaki borvidékről jól ismert vörös perm korú homokkő található - a borvidék határainak illogikus és szakszerűtlen megvonásának következtében. Ez a földtani szituációban fennálló különbség néha érezhető, ha a homokköves Badacsonyörsi-hegyről vagy magáról a

vulkanikus Badacsony-hegyről származó borokat hasonlítunk össze. A vulkánikus hegyek lejtőit helyenként lösz takarja, amelyek kezdetben a hegyek alsó részét felépítő pannon agyagos-homokos üledékekkel, majd tovább, a hegy csúcsa felé haladva mindinkább bazalt és bazalttufa törmelékkel keverednek. A bortermelésre kiváló, bazalttörmelékkel kevert hegylábi lejtőtalajok mellett tisztán vályogos, sőt Salföld vagy Tapolca környékén kivételesen mészköves talajok is előfordulnak. Érdemes mindenütt megnézni és fejben tartani, milyen színű kövekből építkeztek annak idején. Ha a fehér, vörös vagy szürke árnyalatok borstílust alakító hatását egyszer megérezzük, soha többet nem fogjuk elfelejteni.

Egy kis történelem

 

Régészeti leletek tanúsága szerint már 2000 évvel ezelőtt virágzó szőlőkultúra volt a Balatonfelvidéken, egyben a Badacsony környékén is, amely a római civilizációnak köszönhető. A hegy lábánál vezetett a rómaiak egyik hadiútja, amelyet ma is „Római-út” néven emlegetnek.

A római kor óta folyamatos borkultúra a honfoglalás után sem szakadt meg. Okleveles források szerint a XIII. században a borvidék szőlőinek egy része egyházi tulajdonban volt, míg más részei az Atyusz nemzetség birtokaihoz tartoztak. Ez a család építtette például a Monostorapáti-környéki Almád-monostort, a szigligeti várat, de ők szállítottak bort a királyi asztalra is. A végvár-övezetbe tartozó táj a török háborúk alatt félig elnéptelenedett, a szőlőkultúra hanyatlott. Új erőre a XVIII. századtól kezdve kapott, amikor új telepítésekkel és modernebb technológiákkal megkezdődött azoknak a boroknak a készítése, amelyek Badacsonyt híressé tették. Számos nemesi család, köztük távolabb lakók is rendelkeztek szőlőbirtokkal, présházzal a bort termő hegyeken. A Szent-György-hegy legszebb présházát magukénak mondó Tóti-Lengyel család tagjai például Somogyból jártak át rendszeresen, - csónakkal -, hogy irányítsák a szőlőhegyi munkákat és élvezzék a termést.

Erről a borvidékről, amely akkor a Balaton egész északi partján végighúzódott, és „Balatonmelléke” néven emlegették Bél Mátyás, a XVIII. század elejének neves szerzője a következőket jegyezte meg. „A Balaton tó zalai partját, egyvégtében szőlőtermő hegyoldalak szegélyezik, amelyek legtöbbjén igen nemes borokat szüretelnek, de valamennyi közt legjobbakat

a Badacsonyi, Szentgyörgyi és Kővágóörsi parti hegyek adják, melyeknek gyümölcse oly fínom és kellemes ízű, hogyha nem is a legelső, de bizonyosan az elsők közt ismert bort szűrik belőle...”. Ennek a kiváló minőségnek az okát az e hegyoldalakon is jellemző aszúsodásban lehet sejteni. További különlegessége volt a borvidéknek az ürmös, amelynél a szagos kék szőlőfajtákat részesítették előnyben, s első említése 1788-ból való. Ezt gyógyhatású készítményként patikákban is árulták.

A XVIII. században már jellemző szőlőfajtája volt a borvidéknek a kéknyelű - amelynek kifejezetten badacsonyi jellegét hangsúlyozták -, s amely Badacsony úri szőlőiben volt elterjedve. Alacsony terméshozama miatt valószínűleg csak itt engedhették meg a nemes és igényes szőlő termesztését.

 

A fő termőfajok törzsökös magyar fajták voltak, amelyek közül kiemelkedett elterjedésében a szigeti, vagy más néven fehér furmint. E fajtát azonban sohasem telepítették tisztán, hanem a sárfehérrel közösen, ugyanis e kettővel való házasítása eredményeként jött létre a híres somlai-, illetve neszmélyi házasított bor, amelyet a helyiek mintának tekintettek. Az itteniek úgy vélekedtek, ez a három szőlőfajta adta a vidék legjobb borát is. A XIX. században azután a furmintot az olaszrizling váltotta majd fel, illetve az oportó kezdett elterjedni. Ugyancsak a Badacsony környékének kiemelt egyedi fajtái közé tartozott a budai zöld vagy a szlanka, amit a kéknyelűvel ültettek vegyesen. A kéknyelű tiszta ültetvényben ritkán fordult elő, mert rosszul termékenyül. Ebben segíti bizonyos termőhelyeken még ma is a budai zöld.

A század végén itt is megjelent a filoxéra, a Badacsony hegyén, valamint a Káli-medencében szinte az összes szőlő kipusztult, nagy kétségbeesést okozva a gazdáknak. A filoxéravész utáni rekonstrukció során építették a teraszos szőlőültetvények támfalait az erózió megakadályozására. Az 1893-as bortörvény után lett a Badacsonyi borvidék kizárólag fehérbort termő terület, mivel csak ilyen szőlőfajták szerepeltek az ajánlott választékban.

Az 1936-os törvény alapján a borvidék elnevezése Badacsony-Balatonfüred-Csopaki borvidék lett. Ekkor még igen, az 1941-es felosztás után már nem tartoztak borvidékhez a Káli-medence települései.

Milyen bor a badacsonyi?

A Badacsonyi borvidék ma egyértelműen fehérbor-termő terület. Hagyományos fajtája a XX. századra már az olaszrizling lett, de ezen kívül reliktumként megmaradt a budai zöld, kisebb területeken a furmint, a szürkebarát és a kéknyelű. A jelenlegi fajtaösszetétel kissé meglepően alakul, ugyanis az olaszrizling, szürkebarát és rajnai rizling után a pinot noir következik. Kéknyelűből ma már az elmúlt évtized telepítéseinek köszönhetőn 4%-nyi terem a borvidéken.

Az olaszrizling a maga viszonylagos megbízhatóságával évek óta komoly boroknak az alapanyaga, jól érlelhető, de fiatalon is fogyasztható. Nem véletlen, hogy a balatoni – és elsősorban szépen szaporodó igényes badacsonyi – termelők néhány éve olaszrizlingre építették azt a borukat, amely a tó körül minden borvidéket bevon egy egységes, jól kommunikálható bor készítésébe.

A badacsonyi borok jellegzetesen testesek, magas exrakt-, alkohol- és titrálható sav-tartalmúak. A badacsonyi bor hosszan eltartható, általában 2-3 éves korában éri el azt a csúcsot, ahonnan kiindulva minőségét hosszabb időn át is megőrzi.

Bár állandóan badacsonyi borokat emlegetünk, a badacsonyi bor korántsem mindig a Badacsonyon terem, sőt vannak olyan szőlőhegyek, amelyek az értő kóstoló szájában sokszor elvitatják az elsőbbséget a táj névadó hegyétől. Tudják ezt mindazok, akik a Csobánc, a Gulács vagy éppen a Szent-György-hegy borát itták.

Ha netán döntenünk kellene Nyári Ödön, Szászi Endre (Szent-György-hegy) vagy éppen Váli Péter (Badacsony) borai között, hát bajban lennénk. És hol van akkor még a Csobánc (Villa Tolnay, Von Beöthy) vagy a kevésbé drámai borok a Laposa Birtokról Badacsonyból. A Tóti hegy felé kacsintgató Sabar békés visszafogottsága vagy Török Csaba (2Ha) lezser eleganciája?

Sajnos ez nem volt mindig így, el kell mondanunk azt, hogy a borvidék borainak minőségi „leépülése” a nyolcvanas évek végén tetőzött. Szinte reménytelennek látszott, hogy ennek a tájnak a borai valaha is fel fognak nőni régi nagy hírükhöz. És noha a badacsonyi bor jó híre visszatérni látszik, tudjuk, hogy a csatát még ma sem nyertük meg teljesen, mert sok olyan jelenség figyelhető meg a régióban, amelyek inkább a borkultúra romlása, semmint javulása irányába hatnak. Sokak szerint a Badacsonyba érkező vendégek legnagyobb többsége a hajó- vagy vasútállomás, bazársor, Kisfaludy ház, Szegedy Róza ház, Kőkereszt útvonalon halad, be-be tévedve a közelben lévő pincékhez. A szomorú az, hogy a pavilonsor borkimérései jórészt még ma sem a helyi borok értékesítésében érdekeltek. A vendéglátóhelyek és egyéb üzletek túlnyomó része nem helybéli, hanem sokszor nem is hazai vállalkozók kezében van. Ezt az átfutó turista számára kitalált szomorú helyzetet szerencsére egyre több olyan termelő ellen pontozza, akik nagyon sokat tettek azért az elmúlt évtizedben, hogy a badacsonyi bor ismét az a badacsonyi legyen, amelyet olyan tisztelettel emlegettek apáink. Amikor ma már Badacsonyt a leglátványosabban fejlődő borvidékeink egyikeként emlegetjük, egyvalamit figyelembe kell vennünk. Más borvidékekhez képest sokkal nehezebb helyzetből startoltak a badacsonyi termelők – köszönhetően a fentebb is említett speciális balatoni helyzetnek.

 

Ami az elmúlt tíz-tizenöt évet jellemzi, az már merőben más, mint egykor. Úgy tűnik mind többen saját stílusukat is egyre inkább megtalálják – és ehhez saját maguk a hivatalos szabályokhoz képest sokkal szigorúbb feltételek mellett készítik boraikat. Nincs még minden Badacsonyhoz tartozó hegyközségben kidolgozott rendszere a minőségorientált borkészítésnek, de egyre közelebb kerülnek ehhez. Lassan épül az egyes településekhez, majd ezen belül a dűlőkhöz köthető eredetvédelem, ami jelen esetben vélhetően minőségi ugrást is jelent majd. Jót tett a badacsonyi boroknak a rendszeres budapesti bemutatkozás is. No, nem mintha a pestiek nélkül nem lehetne jó borokat készíteni, de az elmúlt néhány év azok számára is látványos minőségi fejlődést hozott, akik kizárólag a szokásos éves „Badacsony New Yorkban" rendezvényen találkoznak a borvidékkel. A kezdeti bemutatókon bizony csak ritkán találtunk kifogástalan tisztaságú és határozott borokat, ma pedig csak kapkodjuk a fejünket a remek, tudatosan készített és önálló egyéniséget mutató tételek között. Egyre inkább elkülönülnek a szőlőfajták, nem az „egyenborok” ideje már ez. Jó szerkezet, visszafogott hordóhasználat, vélhetően tiszta pincék – nem kis lépés. Nehézségek még mindig vannak, de a badacsonyi termelők beszélnek róla és keresik a megoldást. Ami az igényes fogyasztó nélkül itt sem képzelhető el.

Nehéz lenne két-három szőlőfajtát kiemelni a ma már szinte - szó szerint tengernyi – kiváló borból, amit Badacsony ad. Meglepően jól teljesítenek a hűvösebb klímán szocializálódott rajnai rizlingek, (Villa Sandahl, Jakab Péter, Gilvessy Pince) egyre több kéknyelű találja meg helyét az olaszrizlingek mellett. De kékszőlőből is kóstolhatunk szép tételeket pinot noirtól syrah-n keresztül egyenesen a sangiovese-ig. Időnként hordoz némi izgalmat egy-egy ritkán kóstolható fajta, mint például a chenin blanc a Bencze Pincétől, Zeusz Málik Zoltántól, Vulcanus a Szatmári Pincétől vagy a Rózsakő a Szászi Pincétől.

Laposa Birtok Apukám világa Olaszrizling 2023

Ez a bor évek óta az egyik legstabilabb és legizgalmasabb olaszrizling a tó északi partjáról. Kedves, de cseppet sem közönséges illata érett fehérhúsú gyümölcsöket és érezhető sós-ásványos jegyeket is kínál. Szájban határozott, kis kerekséggel, de alapvetően remek arányokkal kóstolhatjuk. Hosszú és tartós, igazi badacsonyi bor a napsugár ízével.

Málik Pince Badacsonyi Zeusz 2015

Nem tudtam 2025 nyarán, mi is rejtőzik a palackban. Az egyik legnagyobb meglepetés volt! Mély színe van, érett, aranyba hajló. Illata gazdag, komplex és izgalmas. Kicsit krétás, kimondottan sós ásványos. Mazsolaszáras karaktere az érett alapanyagot juttatja eszünkbe. Tökéletes tartással, remek arányokkal kóstolható.