A kárpótlás folyik

Több alkotmányjogász – az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva – arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar állam a mai napig nem kárpótolta azokat az embereket, akiket a különböző nemzetközi szerződések következtében kár ért.
Már 2001 októberében a kormány elé került a kárpótlási törvény koncepciójának három változata, ám a kabinet további egyeztetéseket rendelt el a tervezet kapcsán – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Hende Csaba, az Igazságügyi Minisztérium (IM) politikai államtitkára. Hozzátette: ez a folyamat jelenleg is tart, de minden bizonnyal még ebben az évben az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat. Hangsúlyozta, hogy a tervezet értelmében az állam kárpótolja majd azokat a magyar embereket, akik azért szenvedtek hátrányt, mert hazánk elvesztette a háborút, és akiket minden vagyonuktól megfosztva kényszerítettek addigi lakhelyük elhagyására. – Ez lényegében azt jelenti, hogy a Csehszlovákia által kisajátított vagyonért mi kárpótoljuk majd a kisemmizett magyarokat – fogalmazott az államtikár.
Hende Csaba azonban leszögezte: ez természetesen nem jelenti azt, hogy a benesi dekrétumokat hazánk jogszerűnek tartja, hiszen a kollektív bűnösség elve a XXI. században teljességgel elfogadhatatlan.