A kellemetlen igazság

Jirí Pehe, Václav Havel egykori politikai tanácsadója a Mladá Frontá Dnes tegnapi számában nyomós érvekkel cáfolja, hogy a Benes-dekrétumok „kihűltek” volna, és hogy Prágának például érvénytelenítés vagy elhatárolódás formájában nem kellene állást foglalnia.
Az ismert politológus szerint a dekrétumok érvényességének tudatában van Václav Klaus is, aki éppen ezért követeli, hogy a Benes-dekrétumok lezárt voltát záradékként bebetonozzák Csehország uniós csatlakozási szerződésébe.
Kérdés, hogy melyik az a pillanat, amikor jogilag és erkölcsileg „kihűl” a tény, hogy a csehszlovák állam ellopta ezeknek az embereknek a vagyonát.
Pehe szerint a parlamentnek hivatalosan el kellene ismernie, hogy a dekrétumok tömegek alapvető emberi jogait sértő antidemokratikus intézkedések voltak, s ezért el kellene határolódnia tőlük. Ugyanakkor, mintegy ellentételezésként Prágának el kellene érnie, hogy Németország és Ausztria megígérje, nem követel vagyonjogi kártérítést Csehországtól.
A legnagyobb példányszámú cseh napilap jegyzetírója, Martin Biben is teljes megértést tanúsít Orbán Viktor brüsszeli kijelentései iránt. Kifejti, jóllehet a csehek egyik közép-európai szövetségesüktől sem vártak ilyen csapást, ám minden demokrata és szabadelvű ember, és bizonyára a cseh kormány is tudja, hogy a fiatal magyar miniszterelnöknek igaza van. Hiszen a dekrétumok érvényességét a cseh alkotmánybíróság is megerősítette. A dekrétumokkal összefüggő problémák rendezésehez olyan politikusokra van szükség, akik képesek népszerűtlen, bátor elképzelések keresztülvitelére. Nálunk ilyenek nincsenek. Ahelyett, hogy tárgyalnánk egy baráti ország kormányfőjével, aki kimondta a számunkra kellemetlen igazságot, megsértődünk, mint a serdülő diáklány – összegzi véleményét Biben.