Az elektronikus kormányzat lényege az internetes kapcsolat, azon belül pedig a folyamatos elérhetőség. A huszonnégy órából huszonnégy órán át működő interneten át beérkező megkeresésre nem lehet egy táblával válaszolni, hogy éppen nincs ügyfélfogadás, de azzal sem, hogy hardver- vagy szoftverhiba miatt szünetel a szolgáltatás. Az e-kormányzatban hozzáférhetővé tett alkalmazásoknak teljesíteniük kell a folyamatos üzemű internetinfrastruktúra-követelményeket. A HP szakemberei ennek jegyében gondolták végig, milyen adattároló rendszerekre lehet szükség az államigazgatásban, és ezeket milyen úton lehet létrehozni. Azt tudni kell, hogy az adattárolási megoldások párhuzamosan fejlődtek az adathálózatok kialakulásával. Ahogy nőtt a hálózati kapacitás az egyik oldalon és a gyorsan hozzáférhetően tárolandó adatok mennyisége, úgy lettek egyre nagyobb kapacitásúak és egyre biztonságosabbak az állománykiszolgálók. Az utóbbi években azonban már elértünk egy olyan szintre, amikor az állománykiszolgáló kevés, az adattárolás egyre jobban függetlenedik a feldolgozástól, és — nem utolsósorban a nagy teljesítményű adatbázis-kezelők térnyerésének köszönhetően — önálló szolgáltatásként jelenik meg a rendszerekben. Ennek fő megjelenési formája a külső, önálló merevlemeztorony, illetve a hagyományos, a kiszolgálóra közvetlenül csatlakozó tárolók mellett rohamosan terjedő, a hálózatra közvetlenül, kiszolgálói közvetítés nélkül csatlakozó berendezés, a NAS (Network Attached Storage) lemeztömb. A NAS az adatállomány-kiszolgáló adattárolási funkcióit átvevő, egyszerű, könnyen és gyorsan konfigurálható termék. Van azonban egy hátrányuk, az, hogy közvetlenül a helyi hálózatra csatlakoznak, és ott igen nagy sávszélességet képesek lekötni. Az áteresztőképesség korlátos volta vezetett egy másik, hasonlóan népszerű modell, a SAN (Storage Area Network), egyfajta külön adattároló-hálózat kialakulásához. A tárolóhálózat a mai nagyvállalati informatikai környezetnek szinte kötelező eszköze, s a számítógépek között az adatok üvegszálon mozognak, FC (Fibre Channel) standard szerint, általában kilencven megabájt/másodperc sebességgel. Legújabban pedig már megjelentek a száznyolcvan megabájt/másodperc sávszélességű SAN-eszközök is. A következő lépés az lesz, amikor kialakulnak a nyílt, skálázható, központilag felügyelhető hálózati tárolók. Bár a piacon az utóbbi években megjelent NAS és SAN adattárolót szokás teljes megoldásnak nevezni, mégis van még hová továbblépni. A HP elképzelései éppen ebbe az irányba mutatnak, a technikai irányok összeolvadása a nyílt, méretezhető hálózati tárolóeszközök felé, amelyek az adott szituációtól függően képesek egyidejűleg NAS- és SAN-funkciókat ellátni. Ekkora kapacitást azonban csak a legritkábban lesz képes egy cég egyedül kihasználni, célszerűvé válik a tároló megosztása több szervezet között. Másképpen fogalmazva: érdemesnek látszik a felhasználóval csak olyan és annyi tárolóterületet megfizettetni, amilyenre és amennyire éppen szüksége van. Amint már nincs rá szüksége, felszabadítja a területet, és fizetnie sem kell érte. Hasznos lehet ez a rugalmas szolgáltatási modell például annak a számára, aki havi zárást készít egy programmal, mert e művelet átmeneti tárigénye minden bizonnyal többszöröse is lehet a hó közben felhasználtnak. Tehát mindig csak a zárás idejére, és csak akkor van szükség a megnövekedett kapacitásra. A megoldás a használat szerinti költségelszámolás, vagyis egy olyan konstrukció, melyben a felhasználó nem berendezést, hardvert és szoftvert vásárol, hanem szolgáltatást. A szolgáltatás alapja egy mikrokód program, amely pontosan méri a kihasznált tárkapacitást, a kerete pedig egy pénzügyi és szervizmegállapodás. Ennek a rendszernek nemcsak az az előnye, hogy a nem használt kapacitásért nem kell fizetni, hanem — az outsourcing jellegéből fakadóan — az is, hogy pótlólagos beruházások nélkül lehet vele folyamatosan a legmodernebb színvonalon tartani az adattárolást, biztosítani a lehető legmagasabb fokú adatbiztonságot. Így húzhat hasznot az e-kormányzat az e-gazdaság által kikényszerített gyors technológiai fejlődésből.
Az áramszolgáltatáshoz hasonlóan működő adatszolgáltatás megvalósítása a másik, a szolgáltatói oldalon a berendezések működtetésének egyre magasabb fokú integrációjának köszönhető. A régebbi, hagyományos tárolók, például RAID lemeztömbök, valamint a SAN, illetve NAS berendezések logikailag egy rendszerbe, föderatív — azaz lazán egymáshoz kapcsolt, de összehangoltan működő elemekből álló — adattárba építhetők. Ennek az adattárnak a legfontosabb jellemzője a nagyon könnyű méretezhetőség, ami virtuálisan határtalanná teszi őket. A föderatív adattárat egy szoftverkészlet tartja egyben, melynek moduljai a HP OpenView termékcsaládba tartozó FSAM (Federated Storage Area Management) szoftverek. Ezek a programok a lemezrendszereken az alkalmazások, kiszolgálók igényeinek megfelelő tárolóterületeket foglalnak le, azokat a hálózat egyetlen pontjából felügyelik, szükség esetén áthelyezik, bővítik, átrendezik. Mindez természetesen üzem közben, leállás nélkül történik. A felhasználó nem veheti, és nem is veszi észre, ha az OpenView megfelelő modulja a betelni készülő tárterület megnövelése érdekében hozzáad az éppen használt adatbázis által lefoglalt tárhoz egy újabb területet, valahol egészen máshol, másik berendezésben, mint ahol az eddig terjeszkedett. Az FSAM hálózati tárolórendszer egyszerre nyújtja a centralizált és az osztott adattárolás előnyeit, a hátrányok nélkül. Előny a centralizált felügyelet, hiszen így optimális szinten tartható a tartalék kapacitás, ellentétben azzal a helyzettel, amikor minden kliens—kiszolgáló megoldásnak külön lemeztömbök állnak rendelkezésére. A decentralizált fizikai tárolás előnye pedig egyrészt a régebbi beruházások megtarthatósága, másrészt a moduláris bővíthetőség.
A HP számításai szerint a moduláris adattárolási eszközökkel a megszokottnál tízszer nagyobb hatékonysággal adminisztrált tárolóhálózat, az adattárolási erőforrások rugalmasan méretezhető környezete hozható létre. Ezzel a környezettel szemben azonban még fennáll egy, az egazdaságban és az ekormányzatban egyaránt alapvető követelmény, az adatvédelemé és adatbiztonságé. Az adatokat meg kell óvni a műszaki meghibásodások, a véletlen kezelői hibák, az illetéktelen adatkiolvasások és vírusok, továbbá a természeti és egyéb katasztrófák ellen. Tökéletes adatvédelem nem létezik, de vannak jól elkülöníthető szintjei és az egyes kihívásokra adott válaszai, a tárolóberendezésbeli redundanciáktól a katasztrófatűrő topológiáig. A legerősebb az olyan rendszer, amelyben mindent megtöbbszöröznek, mégpedig egymástól nagy földrajzi távolságra lévő helyeken, és ezek között az összeköttetés is többirányú. Ha valamelyik munkahely kiesik, egy másik automatikusan átveszi a helyét. Az alkalmazások megosztásával elérhető, hogy ne legyenek csak a biztonságot szolgáló kihasználatlan kapacitások, mindegyik helyszínen valamilyen produktív alkalmazás fusson, az adattárolók kölcsönösen egymás adatait tükrözzék. A távolság akár több ezer kilométer is lehet, de fontos, hogy ilyen esetben az adatok tükrözése már aszinkron módon történik, konverterek közbeiktatásával.
CSÚCSMINŐSÉGŰ TÁROLÓK
A Hewlett-Packard XP és VA tárolórendszerei mind NAS, mind pedig SAN környezetben alkalmazhatók, a tárolókat kezelő szoftver eszközei heterogén, nyílt környezetben felügyelik nemcsak a HP-gyártmányú, hanem a más szállítóktól vásárolt berendezéseket is. Az adattárolási szolgáltatás megvalósításához pedig már megjelent a használat szerint számlázó program első kiadása.
Az XP rendszerek — a névbeli összecsengés a Microsoft XP rendszerével véletlen műve csupán — szoftvermegoldásai két fő csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba a folyamatos üzletmenet fenntartását és a megbízható rendelkezésre állást biztosító Business Copy XP, Continuous Access XP, Autopath XP, Cluster Extension XP tartozik, a másik csoportban a csúcsminőségű felügyelő, biztonsági és teljesítményhangoló LUN Configuration Manager XP, Secure Manager XP, Cache LUN XP, Performance Advisor XP és AutoLUN XP programot találjuk. A Data Exchange XP nagyszámítógépes és nyílt rendszerek közötti adatcserét tesz lehetővé, az SPI (Smart Plug-In) termékek pedig lehetővé teszik az XP tárolóalrendszer integrálását a HP OpenView és más, nem HP-gyártmányú rendszer-felügyeleti rendszerekhez, mint a Tivoli vagy a CA UnicenterTNG. Ezen belül például a Business Copy XP lokális gyorsmásolatokat készít, akár az alkalmazás — például az integrált vállalatirányítási rendszer — leállítása nélkül is. A Continuous Access XP egymástól földrajzilag távol felállított XP rendszerek logikai köteteit tükrözi ide-oda. Ennek egy nagyobb teljesítményű változata a katasztrófatűrő rendszerekhez ajánlott aszinkron Continuous Access XP Extension. Nemcsak a merevlemezt, az elérési utat is érheti baleset. Ilyen esetekben az Autopath XP kapcsol át automatikusan egy másik adatútra. Ez a szoftver NT és Windows 2000 rendszerekben dinamikus terheléselosztást is végez. A szerverek felé a tárolórendszer logikai lemezeket (LUN) mutat, amelyek konfigurálását, elérési ponthoz rendelését a LUN Configuration Manager XP végzi, az AutoLUN XP pedig, ha a terhelésük eléri a rendszergazda által beállított küszöböt, automatikusan áthelyezi őket a hálózatnak valamelyik nagyobb teljesítményt biztosító berendezésére.
Donald Trump bejelentette, hol és mikor találkozik Putyinnal
