Fuér Angéla, a Fehér Kereszt Állatvédő Liga elnöke számos esetről beszél, amikor az állatok védelmében kellett fellépniük. A ligának persze korlátozott lehetőségei vannak, de a tagok áldozatkész munkával mindent megtesznek azért, hogy zökkenőmentesebb legyen az állatokkal való együttélésünk. Hosszú távon elsősorban az oktatási programjuk lehet eredményes, hiszen az általános iskolákban a jövő nemzedékének tanítják: a természetnek részei az állatok és a növények is. Külön szolgáltatásuk, hogy az elütött, sérült állatokért a helyszínre mennek, korlátozott számban be is fogadnak kutyákat, macskákat, s működik a jogsegélyszolgálat is, amely már számos esetben védte meg az állatok érdekeit képviselőket.
A jogásznő mesélt szándékos gázolásokról, amikor például a gyanútlan gazda egy járda nélküli területen gyalogolt pórázon vezetett kutyájával, és az autóvezető rosszindulatú kedvtelésből gázolta el az állatot. Másik eset azé a budapesti hölgyé, aki 14 éves pincsi kutyájával a karjában felszállt a buszra Szolnokon, a buszvezető pedig hirtelen mozdulattal kirántotta a kiskutyát a karjából, és kihajította az ajtón. Az esetből rendőrségi ügy lett, miután az állatvédő liga büntető feljelentést tett a buszvezető ellen. A kutyus szerencsére csodával határos módon túlélte megrázkódtatását, ám a sokkhatástól kihullott az összes szőre.
A Herosz Állatvédő Egyesület részéről minden hónap első keddjén Kőrösi Ilona állatokkal kapcsolatos jogi ügyekben tart fogadóórát. Ő sorolja a további eseteket. Nem is gondolnánk, hogy kedvenceink mennyi veszélynek vannak kitéve. Tipikus példa erre egy monori eset, ahol egy kedves tacskót a nem annyira kedves szomszéd sörétes puskával agyonlőtt. Az egyik sörét az állat nyaki verőerét találta el, és rögtön elpusztult. A szomszéd ugyan állította, hogy megölni nem akarta, de a szerencsétlen kiskutyán ez már nem segített. A tulajdonos persze beperelte az elkövetőt, és meg is nyerte a pert. Mintegy 150-200 ezer forintot kapott az elkövetőtől, de nem lehet megtéríteni mindazt a szeretetet, amit a kis állat nyújtott gazdájának és az ő családjának.
Nyugat-Európában százéves múltja van az állatvédő mozgalomnak, az első egyesület Angliában még régebben alakult Angol Királyi Állatvédő Egyesület néven. Magyarországon mintegy 15 éve foglalkoznak komolyabban ezzel. Ahhoz, hogy a kérdést orvosolni tudják, szót kell érteniük azokkal az emberekkel, akik nem tisztelik a természetet. Jó példát adhat ehhez az angol egyesület botrányos óriásplakátja, amely halomba rakott kutyatetemeket ábrázolt a következő felirattal: Mi állatvédők vagyunk, de mi takarítjuk el a hullákat, ami a ti felelőtlenségetek következménye. A plakát Angliában elérte a célját, az emberek megértették, hogy felelősséggel tartoznak kedvencükért, és annak esetleges szaporulatáért. Hiszen a többi élőlényhez való viszonyunk a saját tükrünk, amelyben megláthatjuk, milyenek vagyunk.
Az állattartásnak írott szabályai is vannak, s ezek a fővárosban kerületenként különböznek. Van persze állatvédelmi törvény, de kellenek a belső szabályok is, hiszen a külső kerületekben például megengedhető a nagytestű állatok tartása, a belsőkben viszont nem. Az sem mindegy, hogy hány kutyánk-macskánk van egyszerre, mert van olyan városrész, ahol csak kettő a megengedett mindkét állatból, de a kertes házakban akár három is kényelmesen elfér. A rendeletek alkotásakor nem vették figyelembe a fennálló viszonyokat. Sok helyen több állatot is tartottak, mivel korábban nem volt korlátozva az állatok száma. Nem egyszerű egyik napról a másikra megszabadulni a társtól, elhelyezni őket, ráadásul ha a gazda szívéhez nőtt. A menhelyeken kevés a férőhely (macskák számára nincs is Budapest száz kilométeres körzetében), az állat-egészségügyi telepen pedig 14 napig megfigyelés alatt tartják a kutyákat, utána pedig elaltatják.
A III. kerületben legalább 30-40 nagytestű kutyafajtának kötelező a szájkosárviselés is a póráz mellett. Volt két nagyobb harapóskutya-eset is Óbudán, mindkét alkalommal elszabadultak az ebek a bekerített területekről. Ezeket az állatokat azonnal elkobozták a tulajdonosoktól. A polgárok általában betartják a szabályokat. Igaz, ezt sok bírság kiszabásával érte el az önkormányzat. A Fővárosi Közterület-felügyelet feladata lenne az ürülék el nem takarítása esetén a vétséget elkövető állat gazdájának megbírságolása. Ezt hellyel-közzel meg is teszik, de persze nem állhat minden állat mellett egy-egy felügyelő. Ennek következményeit pedig nap mint nap tapasztalhatjuk, amikor szinte fél Budapesten minden lépésünknél árgus szemekkel kell figyelnünk a járdát, nehogy „szerencsénk” legyen. A VI. kerület ennek orvosolására ingyenes zacskókat osztogat a Terézvárosi Köztisztasági Társaságnál az ürülék öszszeszedéséhez, amit tavasszal már a nagyobb vásárcsarnokokban is be lehet szerezni. Tartottak már ebrazziát is néhány rendőr és közterület-felügyelő segítségével. Elállták a tér bejáratát, a kutyatulajdonosoktól eboltási igazolást és személyit kértek. Terveznek egy olyan kampányt is, hogy napi gyakorlattá váljon az állatpiszok összeszedése.
Brutális kánikula lesz hétvégén, vasárnap este jön a fordulat
