ANYANYELVÜNK

Ezt látjuk az olvasás éve kis emblémáján: Olvass minden nap. Így, különírva. A mindennap határozószó, s mint önálló szófajt, egybeírjuk. A Nyelvművelő kézikönyv megfogalmazása tömör és világos: „A ’naponta’ jelentésű mindennap határozószót egybeírjuk, a minden nap (’valamennyi, minden egyes nap’) jelzős szerkezetet viszont külön. Pl.: Mindennap meglátogatta a beteget? de: Minden nap meghozza a maga örömét.” Nem szükséges a kétkötetes Nyelvművelő kézikönyvben kutakodni, elég a Magyar helyesírási szótárt felütni, ott is fellelhetjük a kérdéses szerkezetet: „mindennap (= naponta); de: minden nap 24 órából áll.” Tehát helyesen leírva: Olvass mindennap!
Helyesírásunkban sok a jelentésmegkülönböztető kettősség, s ez valóban nehézséget okoz. Nagy részüket azonban tanítjuk, az általános iskolások is tudják, hogy különbség van a kis asszony és kisasszony, a mosó nő és a mosónő, a magyar tanár és a magyartanár, az egyet ért és az egyetért, az az alatt és azalatt, az az után és azután, a csak hogy és a csakhogy, a mint ha és a mintha stb. között. (Igaz, az utóbbi négy eset gimnazistáknak való.)
Minden áron megveszem ezt a szép képet – ezzel azt mondom, hogy bármely áron. Viszont ha ezt mondom: Mindenáron jöjjön el! – akkor azt mondom, hogy okvetlenül, mindenképpen.
Mint magyartanár jól tudom, hogy ezek nehéz esetek helyesírásunkban. Azért is nehezek, mert nincs idő a begykorlásukra; többnyire nem is jut el a tárgyalásukig az ember, meg egyébként vannak nagyobb bajok is. Éppen ezért azt szoktam tanácsolni tanítványaimnak, hogy ezeket a gyanús összetételeket, határozószókat, kötőszókat ellenőrizzük a Magyar helyesírási szótárban vagy A magyar helyesírás szabályaiban. Persze az is eredmény, ha felmerül az a bizonyos gyanú, amely mögött némi tudás rejtezik. (Jelentésbeli különbség mutatkozik némely szerkezet használatában; ha jelentésváltozást tapasztalunk, egybeírást kell alkalmazni; nem árt ellentétpárokat felállítani.) Az embléma készítőiben még az a bizonyos gyanú sem merült fel…