Apadt a kereskedelmi hiány

Egybevetve a magyar gazdaság elmúlt évi adatait, megállapítható, hogy kiegyensúlyozottak a hazai viszonyok – jelentette ki tegnap Matolcsy György, aki a külgazdasági folyamatok alakulását értékelte. A gazdasági miniszter megjegyezte: ebben az évben a hazai gazdasági növekedés üteme két és félszerese lehet az uniós átlagnak.

Dacára a világban tapasztalható általános recessziónak, a magyar export viszonylag magas növekedési értéket mutatott tavaly, a kiszállítások értéke majdnem 34 milliárd euróra rúgott, ami a 2000. évben mért adatokhoz képest 11,3 százalékos növekedést jelent. Ezzel szemben a behozatal 7,8 százalékkal emelkedett, ami 37,5 milliárd eurót jelent. Ennek révén a keresekedelmi hiány 756 millió euróval kisebb volt tavaly, mint 2000-ben, értékét a vámstatisztikai adatok alapján 3,55 milliárd euróban határozta meg a KSH.
Az import visszaesése mögött nem a termelői ágazat behozatalának visszaesése mutatható ki. Matolcsy György gazdasági miniszter szerint ugyanis a beruházási célú behozatal tíz százalékkal növekedett tavaly, tehát magasabb ütemben, mint az átlagos import.
Martonyi János külügyminiszter ebben az évben átlagosan nyolcszázalékos exportbővülést prognosztizál. A külügyminiszter arról szólt, hogy a hazai külgazdasági stratégia szerint igyekeznek többirányúsítani az exportot, ami azt jelenti, hogy csökkentik az EU-tól, illetve azon belül is a Németországhoz kötődő egyoldalú függőséget. Martonyi János szerint ennek már látszanak a jelei, hiszen kiugróan magas mértékben, 23 százalékkal emelkedett a CEFTA-tagországokba irányuló export. Az EU-n belül is tapasztalható a német piactól való függőség enyhülése, hiszen Franciaországba 26, Olaszországba 18,4, Spanyolországba pedig 23,3 százalékkal magasabb értékű hazai export jutott el a tavalyi évben, mint tavalyelőtt. Ez azt jelenti, hogy valamelyest csökkent a német piac részesedése a hazai cikkekből. Martonyi János azonban azt is hozzáfűzte, hogy ehhez jelentős mértékben hozzájárult a német gazdaság viszonylagosan alacsony elmúlt évi teljesítménye is.
Említésre méltó még, hogy tavaly számottevően emelkedett az élelmiszer-ipari szektor exportja. Ezen belül a gabona és a gabonakészítmények kiszállítása jelentős, hiszen 43 százalékkal többet értékesítettek e két termékből a magyar kiszállítók, mint 2000-ben. Nem elenyésző azonban a hús és húskészítmények exportnövekménye sem, a többletértéket 110 millió euróra tette Martonyi János. Az agrárszféra külpiaci sikereként a külügyminiszter két okot nevezett meg: a tavalyi jó terméseredményeket, illetve azt is, hogy a Külügyminisztérium igyekezett elhárítani a magyar élelmiszer-ipari exportot ellehetetlenítő védintézkedéseket.