Az éhségsztrájk vége?

Márki Sándor, Kunmadaras polgármestere faxon tájékoztatta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. vezetését arról, hogy hajlandók beszüntetni az éhségsztrájkot – tudatta tegnap este közleményben az ÁPV Rt. A közlemény szerint a levél azt is tartalmazza, hogy az önkormányzat külső szakértő bevonásával kidolgozza az ingatlan hasznosításával kapcsolatos kérelmét.
Az ÁPV Rt. emlékeztet arra, hogy már régóta kéri az önkormányzatot, dolgozza ki a repülőtér fejlesztési, hasznosítási koncepcióját, és a privatizációs szervezet kezdettől fogva szorgalmazza a tárgyalások megkezdését. A privatizációs szervezet a polgármesternek írt válaszában kifejtette: örömmel veszi tudomásul, hogy a kunmadarasi önkormányzat visszatért a 2002. január 31-én történt megbeszélésen elhangzottakhoz, és a kunmadarasiak befejezik az értelmetlen éhségsztrájkot. Az ÁPV Rt. felveszi a kapcsolatot az önkormányzattal, valamint azokkal a befektetői csoportokkal, amelyek szintén jelezték érdeklődésüket az ingatlan megvásárlása iránt.
Varga Mihály javaslata a volt repülőtér pályázati úton való értékesítésére azt jelenti, hogy a pénzügyminiszter nem támogatja a terület térítésmentes tulajdonba kerülését – áll a kunmadarasi polgármester tegnapi, még az éhségsztrájk befejezését kilátásba helyező nyilatkozata előtt kiadott közleményében. Márki Sándor hangsúlyozta: ha az ÁPV Rt. a pénzügyminiszter javaslatára kiírja a repülőtérre a privatizációs pályázatot, akkor „végérvényesen bizonyítaná annak tényét, hogy a kormány figyelmen kívül és megválaszolatlanul hagyja Kunmadaras önkormányzatának éppen arra irányuló többszöri kérelmét, amelyben a volt katonai objektum egyedi elbírálás alapján történő térítésmentes önkormányzati tulajdonba adását kérte”. A közlemény kiemeli: Kunmadaras az utóbbi években kellőképp megfizette a repülőtér árát.
A vonatkozó kormányrendelet alapján a térítésmentes átadás azonban még nem jelenti azt, hogy az önkormányzatnak a jövőben nem kell fizetnie: a 33/2000-es rendelet előírja, hogy a környezeti kármentesítést az köteles elvégezni, aki a tevékenységet folytatta vagy folytatja, illetve aki a környezeti kárért való felelősséget átvállalja. Az állam csak akkor állja a mentesítés költségeit, ha a kárt okozó tevékenységet folytató cég ismeretlen vagy jogutód nélkül megszűnt. – Kormánydöntéstől függ, hogy kármentesítési kötelezettséggel vagy anélkül kapja meg az önkormányzat a területet – mondta egy magát megnevezni nem kívánó szakértő.