A hádzs az iszlám öt pillérének egyike. Mindenkinek, aki egészséges és anyagilag képes rá, kötelező legalább életében egyszer megtennie a hosszú utat Mekkáig, majd onnan a hagyomány szerinti szertartásos megtisztulási folyamatot követni. Mint mindig, most is felbolydult az egész iszlám világ. Afganisztánból például légihidat építettek Szaúd-Arábiáig, hogy a sokat szenvedett afgánok is részesei lehessenek az eseménynek, amelyre régóta várnak. A zarándoklat ideje ugyanis jó előre ki van számítva, a tudósok hónapok óta számolgatják a holdsarló feltűnésének várható időpontját. A csillagvizsgálókon kívül azonban a helyzet ugyanolyan, mint a nyugati világban a futball-világbajnokság vagy az olimpia idején: légitársaságok mindenkinél olcsóbb utakat ajánlanak, helybéli szállások reklámozzák magukat, valamint cégek segítenek beszerezni a kötelező áldozati állatot. Mindez persze sok pénzbe és fáradságba kerül, ezért ha valaki a neve elé bigygyesztheti a zarándoklatról számot adó „hadzsi” jelzőt, nagy tisztelet övezi.
A zarándok így megindul Mekka felé. Felölti hagyományos, két darabból álló, egyszerű fehér ruháját, az ihrámot, amellyel lelki tisztaságát jelképezi, másrészt megvédi viselőjét. Ez az időszak ugyanis Arábiában a béke hónapja, Mohamed próféta betiltotta a viszálykodást a hádzs alatt. Ezután a zarándok elutazik Szaúd-Arábiába, ha a királyság engedélyezi az utazását. A szaúdiak listát vezetnek az országokról, ahonnan zarándokok érkezhetnek a hádzsra. Minden ország számára – népesség függvényében – bizonyos számú beutazóvízumot tartanak fenn, hogy ne legyen kalamajka a szervezésben. Ennek ellenére sokan bizony nem térnek vissza az útról. Az Arab News című szaúdi lap Hajj Watch (Hádzsfigyelő) rovatában mindennap leadják a helyben meghaltak listáját, néha azonban csak „fiatal afgán férfi” vagy „öreg türkmén” megjelöléssel és útlevélszámmal. Ám nekik már megadatott az ajándék, elvégezték zarándokútjukat, így tiszta lélekkel indulhatnak Allah ítélőszéke elé.
A helyszínen, Mekkában hétszer körbejárják a Kábát, majd elvégzik az istentiszteletet. Ezután hétszer járják be a két közeli domb, Marwa és Szafá között az utat, néha futva, néha gyalogolva. Itt sokszor látni hordágyon fekvő aggastyánokat, akik utolsó erejükkel jöttek el a hádzsra, de már képtelenek felkelni. Miután ezzel végeztek, a hívek elvonulnak az onnan huszonnégy kilométerre fekvő Arafát hegyére csendes elmélkedésre, a visszaúton pedig feláldoznak egy állatot és megkövezik a sátánt jelképező sziklafalat. A szertartások valójában csak két-három napig tartanak, a nagy tömegek folyamatos érkezése miatt az iszlám világ a következő újholdig Szaúd-Arábiára figyel, és minden hívő bízik benne, egyszer saját szemével is megláthatja Mekkát, amely felé fordulva gyermekkora óta naponta ötször imádkozik.
Lecsúszott a kifutóról egy repülőgép Ferihegyen