Bush kész segíteni Tajvannak

George Bush amerikai elnök tegnap befejezte kínai látogatását, és hazaindult Washingtonba. Kétnapos pekingi tartózkodása alatt – amely harmadik állomása volt a Dél-Koreát és Japánt is felölelő távol-keleti körútjának – Bush tárgyalt Csiang Cö-min kínai elnökkel, találkozott Hu Csin-tao alelnökkel, Csiang kijelölt utódjával, és beszédet mondott a nagy hírű Csinghua egyetemen az amerikai társadalom értékeiről.

Bush a látogatás utolsó óráiban egy villásreggeli erejéig másodszor is találkozott Csianggal, majd felkereste a kínai nagy fal patalingi szakaszát, ahol 1975-ben – három évvel Nixon elnök 1972-es történelmi jelentőségű látogatása után – turistaként már megfordult. Néhány perccel azután, hogy Bush tegnap beszédet mondott az egyik pekingi egyetemen, és vitába elegyedett az egyetemistákkal, az amerikai elnök kínai látogatása valamelyest veszített „szuflájából”, egy kilukadt gumiabroncsnak köszönhetően. Az amerikai elnök limuzinja ugyanis defektet kapott, miközben a küldöttség autókonvoja végigsöpört az egyik pekingi főútvonalon, hogy a Csinghua egyetemről távozva odaérjenek a Csiang Cö-min elnökkel elköltendő villásreggelire.
A Pekingből helyi idő szerint délután felszállt elnöki repülőgép korábban soha nem használt útvonalon vitte haza George Busht. Az orosz–amerikai kapcsolatok javulásának szellemében ugyanis Moszkva engedélyt adott arra, hogy az amerikai légierő egyes számú gépe, az elnököt szállító Air Force One orosz terület felett repüljön Alaszka felé, ahonnan kétórás pihenő és üzemanyag-feltöltés után indulnak tovább Washingtonba. Moszkva gesztusa mintegy 70 perccel rövidíti le az amerikai elnök hazaútját.
A tajvani külügyminiszter elismeréssel szólt pénteken arról, hogy George Bush amerikai elnök Pekingben megerősítette Washington korábbi, Tajvan önvédelméhez segítséget ígérő álláspontját. A pekingi egyetemen mondott beszédében Bush leszögezte: az Egyesült Államok továbbra is kész segíteni Tajvannak, hogy megvédelmezze magát. Az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa 1979-ben kötelezettséget vállalt arra, hogy ellátja a szigetet az önvédelméhez szükséges fegyverzettel. Eugene Csien tajvani külügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy az azóta eltelt, mintegy húsz év alatt Bush volt az első amerikai elnök, aki nyíltan emlékeztetett erre a dokumentumra. A külügyminiszter hozzátette: a Bush-beszéd jelentőségét növeli, hogy épp Pekingben hangzott el. Csien úgy értékelte: Washington az „egy Kína” politika gyakorlati alkalmazásában alapvetően tiszteletben tartja a Tajvannal való kapcsolatról hozott kongresszusi döntést, de ennek nyilvános kifejtése külön súlyt ad a kongreszszusi döntésnek. Bush beszédét megkönnyebbüléssel fogadták Tajpejben, ahol attól tartottak, hogy Washington a szigetország számára kedvezőtlen engedményeket tesz Pekingnek, viszonzásul az amerikai vezetéssel folyó terroristaellenes háborúhoz nyújtott kínai támogatásért – idézte a Reuters politikai elemzők véleményét.
*
Észak-Korea tegnap visszautasította George Bush párbeszédet kezdeményező, megújított ajánlatát, „politikailag visszamaradott gyermeknek” nevezve az amerikai elnököt. Az észak-koreai külügyminisztérium szóvivője a kommunista állam politikai berendezkedésének gyalázásával vádolta meg Bush elnököt.