Díszdoktori címet kapott Orbán

A bostoni Tufts Egyetem speciális jogi és diplomáciai akadémiájának, a Fletcher Schoolnak jogi díszdoktori oklevelét vette át tegnap Orbán Viktor. A kitüntetést fogadó beszédében a kormányfő kifejtette véleményét Európa jövőjével, a transzatlanti viszonnyal és Oroszországgal kapcsolatban.

A miniszterelnök és szűk körű kísérete a díszdoktori cím átadása előtt látogatást tett a világhírű Harvard Egyetemen, ahol megbeszélést folytatott Lawrence Summersszel, az egyetem elnökével. Ezt követően az intézmény professzorai és Massachusetts állam vezetői adtak díszebédet a magyar vendég tiszteletére. A program ezt köve-tően a Tufts Egyetemen folytatódott, ahol Orbán Viktor megbeszélést folytatott Lawrence Bacow elnökkel és Stephen Bosworth-szel, a díszdoktori címet adományozó Fletcher School dékánjával.
Lapzártánk idején került sor a díszdoktorrá avatási ceremóniára, a Cabot központban. A miniszterelnök a magas rangú elismerést fogadó beszédében felvázolta, hogy közép-európai perspektívából miként szemlélhető a jelenlegi világrend. Emlékeztetett a térség, benne Magyarország fiatal demokráciáinak figyelemre méltó eredményeire, kiemelve, hogy ebben a régióban a növekedés üteme eléri az Európai Unió átlagának kétszeresét. Európa jövőjével kapcsolatban a miniszterelnök arra az alapra helyezte okfejtését, hogy a jelenlegi európai helyzetet a 90-es évek elején hozott két döntés határozta meg. Az egyik a szovjet birodalom összeomlásával Közép-Európa függetlenné válása volt, a másik pedig az a nyugat-európai döntés, miszerint a közép-európaiak
Ezekkel a döntésekkel Közép-Európa és az Európai Unió külön utakra lépett, azzal a szándékkal, hogy valamikor a jövőben találkoznak. A korábbi szovjet érdekszféra országaiból egyedül Kelet-Németországnak adatott meg, hogy csatlakozzék az Európai Unióhoz. A többiek rendkívül nehéz helyzetben találták magukat. Egyszerre három dolgot kellett megoldaniuk: létrehozni az alkotmányos demokráciát, működő piacgazdasággá alakítani az összeomlott tervgazdaságot és teljes mértékben újraformálni nemzetközi kapcsolatrendszerüket. Orbán Viktor szerint Közép-Európa ekkor a második világháborút követőhöz hasonló helyzetben találta magát. Mint fogalmazott, nem a Marshall-tervből részesedtünk, hanem Zsukov marsallból és csapataiból. Ettől függetlenül az elmúlt tíz évben a közép-európai országoknak sikerült talpra állniuk és gazdasági mutatóik bizonyítják, hogy de facto integrálódtak. Orbán szerint ennek megfelelően meg kell történnie az unió Közép-Európával való kibővítésének. A kormányfő a regionális fejlődés egyik fontos intézményének nevezte a Közép-európai Szabadkereskedelmi Egyezményt (CEFTA).
Orbán Viktor beszédében kitért a NATO jövőjére is. Mint mondta, az ellenkező véleményekkel szemben a NATO bővítése sikeres volt és megerősítette a szövetséget, hozzájárult Közép-Európa stabilitásához és lehetővé tette a balkáni rendezést, ahol azonban továbbra is szükség van tevékenységére. Beszédének zárásaképpen a kormányfő szót ejtett az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekről is. A szeptember 11-i terrortámadások után úgy tűnik – mondta Orbán –, hogy Oroszország és a nyugati világ kapcsolatai megerősödtek. Fontosnak tartotta, hogy Oroszországban immár létezik központi politikai akarat, amely megfelelő hatalommal bír céljainak megvalósítására, és reményét fejezte ki, hogy az oroszok a nyugati értékeket választják. Kiemelte, hogy a történelemben először fordul elő, hogy orosz tőke érkezik Közép-Európába. A kérdés csupán az, hogy ez külkereskedelemnek vagy külpolitikának értékelhető-e. Orbán véleménye szerint elkerülhetetlen, hogy biztosítsák a megfelelő átláthatóságot az ilyen ügyletek során. Ez Oroszország és a közép-európaiak érdeke is.
***
AZ ÚT KÖLTSÉGEI. A Külügyminisztérium állami protokoll főosztálya alapos költségszámítást végzett, melynek során felmerült a menetrend szerinti járat használata. A szeptember 11-i terrortámadás után azonban az atlanti járatok kétharmada leállt, és biztonsági szempontból is kétségek merültek fel. Olyan gépet nem találtak, amellyel az ünnepségre időben megérkeztek volna. Ha a menetrendhez igazodva többnaposra tervezik az utat, akkor a járulékos költségek – tranzit, szállás és egyéb díjak – miatt lényegesen túllépték volna a jelenlegi keretet. Ráadásul a miniszterelnök feltétlenül meg kívánja tartani a szokásos keddi kormányülést, mert ott halaszthatatlan döntések várhatók. Az állami protokoll az előírt rend szerint a Malévtól kért ajánlatot repülőgépbérlésre, ám miután ez 46 millió forintos volt, megvizsgálták a szóba jöhető alternatívákat. Végül a legolcsóbb, 32 millió forintos ajánlatra esett a válaszás a nyolc közül, a legdrágább ennek több mint a kétszerese volt. (OS)