Mocsnik Edéné dorogi lakos és Kövecs Károly dorogi önkormányzati képviselő keresetében azt kéri a bíróságtól, hogy állapítsa meg: Dorog polgármestere a német Globex Holding Deutschland AG-val semmis szerződést kötött. A felperesek kérik, hogy a bíróság mondja ki, Tittmann János polgármester a Globexszel kötött szerződések végrehajtása során törvénytelen módon, hanyagul, hatáskörét túllépve járt el.
A dorogi felperesek kérik a bíróságot, állapítsa meg azt is, hogy a dorogi Globex-ügyben eljáró ügyészek részlehajló módon jártak el, nem pártatlanul vizsgálták meg az iratanyagot, így büntetlenséget biztosítottak Tittmann János polgármesternek.
Mocsnik Edéné és Kövecs Károly azt állítják, hogy az ügyben eljáró ügyészek évek óta nem élnek a polgármester által kötött semmis szerződésekből eredő kár megtérítését célzó keresetindítás kötelezettségével. A felperesek szerint az ügyészség vezetőjét, a legfőbb ügyészt és Tittman János polgármestert egyetemleges felelősség terheli.
A Globex-birodalom felől az első aggasztó hír éppen a dorogi önkormányzat Globex Holdinggal kötött szerződése körüli anomáliákról jelent meg a Világgazdaságban 1998. január 7-én.
A cikk nem kevesebbet állított forrásaira hivatkozva, mint hogy a Globexet dr. Haller Zoltán szocialista országgyűlési képviselő „hozta a testület nyakára”. Haller állítólag megnevezett vezető szocialista politikusokat is mint az üzlet hátterében állókat, ám Baranyai Lőrinc, a dorogi MSZP elnöke megkereste érintett elvtársait, akik felháborodva közölték, hogy semmi közük a részvényeladáshoz, és az ügy mielőbbi kivizsgálását, a felelősség megállapítását kérték. Baranyai Lőrinc ezután a dorogi MSZP-szervezet nevében elhatárolódott a képviselő-testület döntésétől, és vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte – adta hírül 1998 elején a Világgazdaság.
A dorogi önkormányzat 1997 január végén a Globex Holding Deutschland AG-nak eladta részvényportfólióját egymilliárd forintért, mégpedig úgy, hogy a részvényeket a testületi döntés meghozatala napján elszállították Dorogról, a fizetést pedig a Globex „az értékpapírok rendelkezésre bocsátást követően” vállalta, oly módon, hogy 500 millió forintot nyolc banki napon belül utalnak át a település bankszámlájára. A Globex vállalta, hogy a fenmaradó ötven százalékból 490 milliót 1997 március 10-én a Keler Rt.-nél vezetett számlára utalnak, mégpedig – egy megbízási szerződés alapján – egy hónapos kincstárjegyek megvásárlásával. A fennmaradó tízmillió forintot huszonöt banki napon belül ugyancsak a dorogi önkormányzat számlájára kellett utalni 1997 március 10-én.
Dorog polgármestere 1998 őszén, a Globex-botrány kirobbanásakor ádáz küzdelmet folytatott a település 1998. április végén lejárt 315 millió forintos követeléséért. Információnk szerint a Tittmannék által nyilvántartott kár azóta sem térült meg, ráadásul az önkormányzati vagyonvesztés ennél lényegesen nagyobb lehetett.
Az Állami Számvevőszék ugyanis 1997-ben megvizsgálta Dorog önkormányzatának vagyongazdálkodását, és igen súlyos törvénysértések nyomára bukkant a település Richter-részvénycsomagja értékesítési körülményeinek ellenőrzésekor.
A számvevők kiderítették, hogy már a szerződés megkötése időpontjában, 1997. január 31-én 302 millió forint vagyonvesztés érte Dorog önkormányzatát, amelyet tovább növelt, hogy az önkormányzat még át is engedte a részvénycsomag után 1996-ra járó osztalékot is. A számvevőszéki revizorok megállapították azt is, hogy a testület szabályos versenytárgyalás meghirdetése nélkül fogadta el a Globex ajánlatát.
Az ÁSZ megállapította, hogy az önkormányzat megsértette az államháztartási törvényt, az önkormányzati törvényt, egy kormányrendeletet, valamint az önkormányzat saját rendeletének előírásait is, és jelentős, több mint 300 millió forintos kárt okozott az önkormányzatnak már a szerződés megkötésével is, amelyért a számvevőszék Tittmann János polgármestert nevezte meg felelősként.
Az ÁSZ szerint Tallósi Károly jegyzőt is felelősség tereheli, mert nem hívta fel a képviselő-testület figyelmét a jogszabálysértésekre, és ezeket nem jelezte az önkormányzat felett törvényességi felügyeletet ellátó megyei közigazgatási hivatalnak sem.
Az Állami Számvevőszék a törvénysértő Globex-szerződés megkötése miatt feljelentette Tittmann János polgármestert, majd 1997-ben Mocsnik Edéné és Kövecs Károly is büntetőeljárást kezdeményezett.
Utólag kiderült: az ÁSZ figyelmét elkerülte, hogy a polgármester megsértette a devizajogszabályokat is. Ugyanis miközben a testület a Gobex Holdinggal kötendő szerződést hagyta jóvá, a polgármester a Globex Holding Deutschland AG-val kötötte meg a szerződést, vagyis egy „devizakülföldivel”, mégpedig hatósági engedély nélkül. A tőzsdén szereplő Richter-részvényeket tőzsdén kívüli forgalomban adták el – mint az ÁSZ is megállapította –, áron alul.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI) még 1998 novemberében bűncselekmény hiányában szüntette meg a Tittmann János polgármester elleni büntetőeljárást.
Princz Ferenc rendőr alezredes, rendőrségi főtanácsos a nyomozást megszüntető végzésének indokolásában azt írja: „Az önkormányzat három cégtől kapott írásos ajánlatot a Richter-részvények megvételére. A három ajánlat közül a képviselő-testület csak kettővel foglalkozott, mert az egyik ajánlatot az 1997 január 1-jén hatályba lépett értékpapírtörvény alapján törvénysértőnek ítélte és elvetette. A fennmaradó két ajánlat közül a képviselő-testület azért választotta a Globex Holding Rt.-ét, mert ők adásvételi szerződéssel egy rövid időn belüli biztonságos lezárást helyeztek kilátásba, ezzel szemben a New York Bróker Budapest csak megbízási szerződés alapján kívánta tovább értékesíteni a részvényeket. A képviselő-testület 15:2 szavazati arány mellett döntött a kevesebbet ígérő Globex Holding Rt. mellett. A képviselő-testület döntésével azt akarta elérni, hogy a város pénze, a közpénz biztonságos és kockázatmentes formában álljon az önkormányzat rendelkezésére. A fentiek alapján a nyomozás személyes felelősséget és tényként összegszerűen meghatározható vagyonvesztést – mivel a bizományosi értékesítés csak egy kilátásba helyezett lehetőség volt – nem állapított meg.”
Ez azért is figyelemre méltó megállapítás a nyomozóhatóság részéről, mert a papírokat üres forgatmánnyal adták át, és már akkor a németországi Globexhez kerültek, amikor még ki sem fizették az árukat. Vagyis ily módon valósult meg, hogy Dorog közpénze biztonságos és kockázatmentes formában álljon a város rendelkezésére.
A Princz alezredes által jegyzett hétoldalas végzés „szépséghibája”, hogy a főtanácsosnak kétszer nem sikerült a lap alján befejezett szöveget a következő oldalon folytatnia. Például az első oldal így fejeződik be: „a részvényeket 1997. január 31-én 1 000 065 000 Ft-ért adta el annak ellenére, hogy a”, majd a második oldal úgy kezdődik, hogy „A bejelentést követően az említett tárgykörben”. A végzésben ezután a dorogi hőerőmű eladásával kapcsolatban tett feljelentésről kifejti, miért is tagadta meg a nyomozást. Később Princz alezredes egyébként visszatér még a Globex-ügyre, de igen sajátságos módon, egy hulladékkezelési ügybe ágyazottan. A nyomozást megtagadó végzés harmadik oldala „…már volt Esztergom területén szemétlerakó telepe” szöveggel fejeződik be, majd a negyedik oldal így kezdődik: „részvénycsomagot. Ez pedig a piaci túlkínálat miatt leszorította volna a részvények árát.”
Már sohasem tudjuk meg, Princz alezredes saját kútfőből merítette-e, hogy 121 millió forint névértékű részvénycsomag piacra dobásával Dorog maga alatt vágta volna a fát és leszorítja a Richter-részvények árát. Azt is örökre jótékony homály fedi, hogy Princz alezredes szerint ez hányadik darab részvénynél következett volna be, és vajon mennyire szorította volna le az utolsó darabként eladott dorogi Richter-papír árát.
De félre a tréfával. A főnyomozó bizonyára elmélyült az általa is említett értékpapírtörvény és más jogszabályok rejtelmeiben, amelyeket kijátszva a dorogi önkormányzat – ismerjük el, trükkösen bonyolult ügyletsorral – részvénycsomagjától megszabadult.
Lapunk úgy tudja: Princz alezredes úgy írta meg nyomozást megszüntető végzését, hogy meg sem nézte a Tittmann János polgármester által kötött szerződéseket. Mert ha megnézte volna, akkor nem írja le végzésében azt, hogy a Globex Holding Rt.-nek adta el az önkormányzat a részvénypakettet. Ugyanis a Magyar Nemzet birtokába került szerződés szerint Dorog városának sikerült – az akkor hatályos devizajogszabályokat megsértve – a külföldi Globex Holding Deutschland Consulting AG cégnek eladni.
A nyomozást megszüntető rendőrtiszt figyelmét bizonyára elkerülte, hogy az 1997. január 31-i zárt ülésen, miután a testület megszavazta, hogy a részvényeket eladják a „Globex Holdingnak”, Tittmann János megjegyezte: „A részvények átkerülnek a német bankba, délután megkapják a letéti igazolást, hogy ott van a részvény.”
Csakhogy az ülés elején a képviselők már átestek egy aznap reggel ötvenezer forintért felbérelt tőzsdei bróker által tartott „konzultáción”, mint ahogy Princz alezredes fogalmaz, „aki szintén a gyors eladást javasolta, mivel akkor 10-szeres volt az árfolyam-növekedés, ezért további árfolyam-növekedést nem prognosztizált”.
Az Állami Számvevőszék is megállapította: „a képviselő-testület a polgármester megtévesztő tájékoztatása, valamint a polgármester által felkért tőzsdeszakértő és a polgármester véleményének befolyása alatt 150 millió forint vagyonvesztés tudatában és a biztos pénz reményében megfelelő előkészítés nélkül és kellő tájékoztatás nélkül fogadta el a beérkezett ajánlatok közül a legalacsonyabb összegűt.”
A nyomozótiszt elfogadta Kertész Károly elemző-bróker szakvéleményét, miközben lehetőség lett volna egy igazságügyi szakértő véleményével egybevetni a részvényeladásra ösztönző Tittmann által felbérelt szakértő által előadottakat. Tittman János, Dorog polgármestere 1997. március 4-én – a képviselő-testület határozatát figyelmen kívül hagyva – nem a Citibank ajánlata alapján fektette be a részvényeladásból keletkezett önkormányzati bevételt, hanem a Globex Brókerházzal kötött 500 millió forint névértékű, egy hónap futamidejű diszkont kincstárjegy vásárlására kötött szerződést. A futamidő lejártakor a Globex Brókerház nem utalta át a tőkét és a hozamot. Hosszas vita bontakozott ki a szerződő felek között, és csak 1997. november közepén írták alá azt az 1997. április 14-től hatályos portfóliókezelési szerződést, amely a szóban forgó 500 millió forintos összegre vonatkozott évi 24 százalékos garantált hozammal.
Mint említettük, az Állami Számvevőszék megállapítása szerint a város a 121 millió forint névértékű Richter-részvényt az átlagos tőzsdei árfolyam 76 százalékán értékesítette 1997 januárjában, és ezzel 300 millió forint bevételtől esett el.
Az ORFK nyomozást megszüntető végzése ellen panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre Elek János, az ÁSZ igazgatóhelyettese és a dorogi feljelentők is, ám a panaszokat az ügyészség elutasította.
Mocsnik Edéné és Kövecs Károly feljelentették az ügyben eljáró ügyészeket is, ám a nyomozást Vitéz Miklós fővárosi főügyészhelyettes 2001 augusztusában ugyancsak megtagadta.
A Globex-ügyben tavaly júliusban benyújtott vádirat szerint az ügyészség nem vádolja bűncselekmény elkövetésével a Globex vezetőit a dorogi vagyonvesztés miatt.
Mint ismert, az egyebek mellett hűtlen kezeléssel, sikkasztással és tőkebefektetési csalással vádolt Globex-vezetők bűnéül rója fel az ügyészség a soproni önkormányzat hárommilliárd forintos, a XII. kerületi önkormányzat 35 millió forintos, valamint a XI. kerület 45 millió forintos kárát.
A dorogi önkormányzat ügye azonban vagy elkerülhette a nyomozóhatóság és az ügyészség figyelmét, vagy teljesen törvényes körülmények között zajlott Dorogon a Richter-részvények „hasznosítása”.
Az önkormányzatok ellenőrzésére egyedüli jogosítvánnyal rendelkező Állami Számvevőszék szakvéleménye ellenére Dorogon a jó gazda gondosságával gazdálkodtak részvényvagyonukkal – legalábbis az SZBEI nyomozói és a Fővárosi Főügyészség ügyészei szerint.
Ronnie O’Sullivan
Ronnie O’Sullivan elvesztette a 137 milliót érő frémet
