Országos statisztikai adatokból lehet a legjobban leszűrni a közművelődési tevékenységek nagyságrendjét. Évente negyven-ötven országos, amatőr művészeti fesztivált szerveznek az intézmények és a civil szervezetek. Megyénként átlagosan négy-öt kisebb fesztivált is bonyolítanak hazai és külföldi résztvevőkkel a közművelődési szakemberek. A statisztikából az is kitűnik, hogy minden ilyen jellegű intézménynek van legalább két-három hagyományápoló kiscsoportja, és a nagyobb művelődési házakban átlagosan több mint tíz művészeti csoport működik.
A megyei önkormányzatok feladata, hogy gondoskodjanak hatókörükben a közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról. Épp ezért sok helyen művelődési központot üzemeltetnek, de számos megye szerényebb lehetőségekkel látja el feladatát. Van, ahol külön épületben, önálló intézményben, legalább huszonöten végzik ezt a feladatot, de olyan is van, ahol egy hivatali irodából mindössze egy fő intézi ezeket az ügyeket. A közművelődés módszertani gyakorlatának országos fejlesztése elsősorban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma háttérintézményének, a Magyar Művelődési Intézetnek a feladata. Az intézet munkatársa, Földiák András elmondta, hogy a kevesebb mint háromezer lakosú településeken a művelődési házak inkább formális funkciót látnak el. A probléma az, hogy kevés pénzt szánhatnak rá az önkormányzatok, mert a kormány is keveset fordít erre. Városi szinten jobb a helyzet, ott a művelődési házak kellően ki vannak használva. Budapesten mondható legjobbnak a művelődési házak alapvető szerepe, érdemi munkájuk színes, gazdag, sokrétű. Minden kerületben lennie kellene egy korszerűen felszerelt művelődési intézménynek.
Terézvárosnak nincs saját művelődési háza – számolt be lapunknak Rakos Miklós, a Fáklya Klub vezetője. Ezt az intézményt ugyanis a Fáklya Klub Egyesület működteti, amely a Pedagógus Szakszervezet kulturális tagszervezete volt 1990-ig. Egy 1999-es törvény értelmében minden olyan intézmény, amelyet kulturális tagszervezet működtetett, és benne azóta is folyamatos kulturális élet zajlik, az üzemeltető tulajdonába adható, ám ez még nem történt meg.
Költségeiket az épületben működő két alapítványi zeneiskola, az Etűd és a Continuo, illetve a Gyermekház Általános Iskola és Gimnázium üzemeltetési hozzájárulási díja fedezi.
1955 óta itt bérelt helyet az Arany János Nyelviskola is, amely akkoriban, a TIT mellett az egyetlen nyelviskola volt Budapesten. Több együttessel is büszkélkedhetnek: pl. a Pedagógus Kamarazenekarral és a 2001-ben Nemzeti Ifjúsági Zenekar címet elnyert Danubia szimfonikus együttessel.
Az 1912-ben épült intézményt először Magyar Vasút és Hajózási Klubként üzemeltették, mintegy ötezer taggal. Az épület idén kilencvenéves.
Az Óbudai Művelődési Központ működési költségeinek mintegy hatvan százalékát a kerületi önkormányzat biztosítja, lévén az ő tulajdona, a maradék negyven százalékot pedig a bevételek fedezik. Három létesítményből áll, amelynek bázisa, a San Marco utcai, több mint 25 éves épület. A másik két létesítmény pedig a Balatonszabadi-Sóstón található gyermektábor és motel, ahol nyaranta több mint 2200 kerületi gyermek és közalkalmazott piheni ki magát, illetve a Barátság park és szabadidőcentrum. A 6,5 hektárnyi zöld területen erdős liget, a Polaris csillagvizsgáló, uszoda, fedett teniszpálya, sportpályák és műanyag sípálya várja az aktív pihenésre vágyókat.
A galériájuk művészeknek és művésztanároknak nyújt bemutatkozási lehetőséget, jelenleg Agárdi Gábor ikonjait tekinthetik meg az érdeklődők. Színháztermükben is állandóak az előadások: márciusban a színházi világnap alkalmából a Rátkai Műhely rendezésében az Edit és Marlene című előadás lesz látható.
A három létesítményben folyamatos a karbantartás az önkormányzat támogatásával, sőt az évekkel ezelőtt önköltségből felszerelt mozgássérült-feljáró mellett a főépületben külön erre a célra kialakított felvonó is segíti az akadálymentes közlekedést.
Problémát jelent viszont, hogy a nagyobb hangerőt kívánó rendezvények zaja kihallatszik a termekből, zavarva a többi foglalkozást, klubot. Ez ellen jelenleg az az egyetlen orvosság, hogy egyeztetik a különböző termek programjait.
Az Almássy Téri Szabadidőközpont 15 évig nagyon jó hírnévnek örvendett, mondta el lapunknak Nagy Károly, az intézmény igazgatója. 1998–2000 között úgy tűnt, hogy bezárják az épületet, de az önkormányzat 2000-ben másképp döntött. Új igazgatót neveztek ki annak a reményében, hogy az intézmény visszanyeri régi dicsőségét. Rendezvényeik, szolgáltatásaik három nagy csoportra oszlanak: tanfolyamok, alternatív rockkoncertek és folkjellegű táncházak is szerepelnek a programban.
A felújítások három ütemben zajlanak: idén nyáron 45, jövőre 180, az azt követő évben pedig 150 milliós beruházásra kerül sor. Nagy Károly beszámolt arról is, hogy az uszoda romos, körülbelül hat-nyolcszáz millió forintot kellene rákölteni.
A Csili Művelődési Központ igazgatója, Várhalmi András elmondta, hogy az intézmény szolgáltatásait naponta átlagosan nyolcszáz ember használja. A 45 ezer kötetes könyvtár mellett lehetőség van internethasználatra, különböző klubfoglalkozásokra, sőt tavasszal countrytalálkozó is lesz, és itt rendezik meg az első magyar akusztikusgitár-fesztivált is.
A kezdetben munkásotthonként üzemelt, 85 éves intézményt százmillió forintos felújítás várja a közeljövőben.
A József Attila Művelődési Házban a közösségfejlesztési törekvések jegyében a szórakoztatás mellett az alkotóművészet támogatása a legerősebb. Rendszeres kiállításaik vannak kerámiákból, rajzokból festményekből. Opera-előadásaik tematikusak, legutóbb a XIX. századi olasz opera irodalmát mutatták be a nagyérdeműnek.
A több mint ötvenéves, ötszintes, eredetileg Rákosi Mátyásról elnevezett épületben jövőre öt-nyolcszáz millió forintos felújítás lesz. Egyedülállónak számít, hogy a Debreceni Egyetem közművelődési tanszékének kihelyezett tagozata is itt található. Fenyves Kornél, a művelődési ház igazgatója úgy gondolja, hogy a tömegkultúrát ellensúlyozni kellene a minőségi kultúra hatásaival, hogy a tucattermékkel szemben nagyobb figyelmet kapjanak a művészeti értékek.
A Pataki Művelődési Házat négy lépcsőben újítják fel, idén a külső homlokzatot teszik rendbe. Színháztermük befogadó színházi jelleggel működik, vannak nyugdíjas-, gyermek- és ifjúsági előadások.
Van egy úgynevezett literatura art szalonjuk is, amely az irodalomkedvelőknek nyújt szórakozási lehetőséget. Van saját férfikórusuk is, illetve náluk próbál a kerületi női kar is, akik a cum laude hangversenykórus minősítést is megkapták már.
Rákoscsabán folyamatosak a művelődési ház felújítási munkálatai. Az épület 1911-től községházként, 1950-től pedig iskolaként üzemelt. Öt éve működik művelődési házként, melynek tiszteletére ötfordulós születésnapi családi vetélkedőt rendeznek, sőt gyermeknapon az ötéveseket is meglepik egy-egy ajándékkal.
Gyakran rendeznek helytörténeti esteket, és náluk rendezi meg találkozóit a Bohém Asztaltársaság is, amelynek tagjai közül többeknek már önálló verskötete is megjelent.
A vers- és prózamondó verseny, a diákújságíró klub és a havonta két alkalommal fellépő amatőr rockzenekarok koncertjei mellett ingyenes jogtanácsadás is működik a házban.
Megadja Gábor
Visszafoglalás – A posztmodern és a posztstrukturalizmus + videó
