Elkészült a városfejlesztési koncepció

Elkészült Budapest városfejlesztési koncepciójának tervezete, a dokumentumot a következő egy hónapban több fórumon is megvitatják. A tervezet negyedik változata több mint négyéves előkészítés után kerül a közgyűlés, a kerületek és a szakemberek elé. A készítők tervei szerint a dokumentumot még a nyári szünet előtt elfogadja a Fővárosi Közgyűlés. A koncepció 30-40 éves jövőképet és 15 éves fejlesztési stratégiát vázol fel.

Komplex fejlesztési programmal nem, de az egyes területekre vonatkozó tervekkel már évek óta rendelkezik a fővárosi önkormányzat – jelentette ki Schneller István, Budapest főépítésze a most elkészül városfejlesztési koncepció tegnapi bemutatóján. A dokumentumot több mint négy évig készítették elő, a jelenlegi a negyedik változat. A tervezet 30-40 évre szóló jövőképet, és az ezen alapuló hosszú távú, 15 éves fejlesztési stratégiát vázolja fel. A dokumentumról február 19. és március 26. között négy alkalommal szakmait vitát tartanak.
A tervezet megalapozza a településrendezési tervet, illetve hat a pénzügyi tervezésre is. A készítők elképzelése szerint ugyanis a 15 évre szóló fejlesztési stratégia elemei beépíthetők a fővárosi önkormányzat hétéves fejlesztési tervébe is. A koncepció a város összes területét átfogja, így az építkezések mellett szól az egészségügyről, a szociálpolitikáról, az oktatásról és a kultúráról is.
Tosics Iván, a terv készítésében részt vevő Városkutatás Kft. vezetője azt közölte: a nyugat-európai folyamatok követésére már nem jók a régi tervek. Manapság ugyanis már nem országok, hanem városok és régiók versenyeznek egymással. A városfejlesztési koncepció ezért nemcsak Budapesttel, hanem a környékével is számol.
A koncepció részleteiről szólva Tosics Iván kijelentette: fő célja közé tartozik a hatékonyság, a város lakhatóságának, élhetőségének megőrzése, illetve a szociális különbségek megszüntetése. Tosics úgy fogalmazott: a város nem szakadhat ketté sem a Duna mentén, sem bármilyen más vonal mellett. A tervezet számol az európai közlekedési folyosókkal is. – Budapest lényegesen kedvezőbb helyzetben van ebből a szempontból, mint Bécs vagy Prága, hiszen Budapestet több közlekedési folyosó is érinti – mondta Tosics Iván. A koncepció fontos és sürgős célként jelöli meg az északi Duna-hidak építését, a közlekedési krízis oldását, az intermodális közlekedési csomópontok mielőbbi kialakítását, az M0-s autóút továbbépítését. Hasonlóan fontos a belvároshoz közeli, rozsdazónának is nevezett régi ipartelepek felszámolása, hasznosítása, a zöldövezetek fejlesztése is. Tosics Iván úgy tájékoztatott: a terv készítésekor kalkuláltak Budapest várható lakosságszámával. Tosics Iván szerint Budapest lakossága 2015-ben egészen bizonyosan nem lesz több, mint jelenleg. A terv készítői azt szeretnék elérni, hogy a lakosságszám ne legyen jelentősen kevesebb az ideinél. A célok közé tartozik tehát a kiköltözési folyamat mérséklése, megállítása.
A koncepcióról a jövő héttől egy hónapon át, minden kedden délután két órától este hatig szakmai vitát tartanak. A készítők a szakemberek mellett a lakosság véleményére is kíváncsiak. A fórumokra meghívták az összes illetékest, így a kormány tagjait, a kerületi önkormányzatok vezetőit, a környező kistérségi társulások első embereit, valamint a civil szervezetek képviselőit is.