Ellopták a Vizsolyi Bibliát

Ellopták a Vizsolyi Biblia első, 1590-es kiadásának egyik nyomtatott példányát vasárnap hajnalban a vizsolyi református templomból. Az országos rendőrfőkapitány hárommillió, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma pedig egymillió forint jutalmat ajánlott fel a nyomravezetőnek. A Vizsolyi Biblia első kiadásából húsz példány maradt fenn. Az ellopott dokumentum értékét hatmillió forintra becsülik.

Megszólalt a riasztó tegnap hajnalban a vizsolyi lelkészi hivatalban, ám a helyi lelkész a református templomban a Vizsolyi Biblia első, 1590-es kiadása egyik, üvegtároló alatt őrzött példányának már csak a hűlt helyét találta. Egy távolodó gépkocsi hangja árulkodott arról, hogy a tettes vagy tettesek még nem lehetnek messze.
A helyszínre a megyei kapitányság „forró nyomos” csoportja szállt ki. Az eddigi megállapítások szerint bizonyos, hogy a tettes megrendelésre dolgozott, hiszen a templomból semmi más értéket nem vitt magával. Annyira biztos volt a dolgában, hogy még a riasztórendszert sem semlegesítette. Valószínűleg tudta, hogy a sziréna hol szólal majd meg, így nem törődött vele. Egy kis fejszével ütötte szét az üvegburát, s mire a riasztó hangjára a pap odaért, már elmenekült zsákmányával.
A határőrség fokozott ellenőrzést tart valamennyi közúti és vasúti határátkelőhelyen. Juhász Frigyes, a miskolci határőr-igazgatóság szóvivője elmondta: az alapos jármű- és csomagellenőrzések miatt az átkelés idejének meghosszabbodásával kell számolni. A nyomozók egyik verziója szerint a 20 kilométerre lévő Hidasnémeti átkelőhelyen már átvihették Szlovákiába a bibliát.
Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke is úgy véli, a tettes Magyarországon nem tudja értékesíteni a bibliát. Elképzelhetőnek tartja, hogy az elkövetőnek tavaly decemberben egy londoni árverés keltette fel a figyelmét a Vizsolyi Biblia iránt.
A rendőrség kéri, hogy akinek a lopás körülményeiről, az elkövetőről vagy elkövetőkről információja van – jelezze a helyszínen lévő nyomozóknak, illetve a megyei főkapitányság ügyeletén, a 46/514-506-os telefonszámon, a 107-es rendőrségi segélyhívón vagy a telefontanú zöldszámán, a 80/555-111-en.
Az országos rendőrfőkapitány hárommillió forint jutalmat tűzött ki a nyomozás eredményességét közvetlenül elősegítő információért, s egymillió forint jutalmat ajánlott fel a Vizsolyi Biblia megtalálását közvetlenül elősegítő személynek vagy személyeknek, illetve a nyomozásban részt vevő rendőröknek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma is.
Bölcskei Gusztáv elmondta: az egyház felháborodással fogadta a lopás hírét, s mélységesen elítéli a történteket, hiszen a reformátusok számára szimbolikus a Vizsolyi Biblia minden egyes példánya, miként a nyomtatás helye, Vizsoly is.

Húsz példány van az eredeti kiadásból. Károlyi (Károli) Gáspár tudós reformátor wittenbergi és svájci tanulmányok után gönci lelkészként 1586-ban kezdett neki az apokrif leveleket is tartalmazó biblia lefordításának. Az Ószövetség fordításában fellelhető stilisztikai eltérések alapján feltételezhető, hogy munkájában három segítőtársa volt. Az Újszövetséget maga Károlyi fordította, és elsősorban az Újszövetség latin nyelvű változatára, a Vulgatára támaszkodott, de minden bizonnyal felhasználta a korábban készült, részleges magyar bibliafordításokat is. A nyomtatást 1589. február 18-án kezdték és 1590. július 20-án fejezték be Vizsolyon, Matskovit Bálint e célból odatelepített nyomdájában. A könyv nyolcszáz példányban jelent meg Károlyi Gáspár 1590. Szent Jakab havában kelt ajánlásával. A főcímlapon a megjelenés ideje 1590. január 10. Károlyi fordítását kisebb változtatásokkal közel háromszáz kiadásban nyomtatták újra. Az eredeti kiadásból világszerte még húsz példány lelhető fel, néhányat Magyarországon, például az Országos Széchényi Könyvtárban, illetve Sárospatakon őriznek. A Vizsolyi Biblia a magyar reformáció megerősödésében és az irodalmi magyar nyelv formálásában is jelentős szerepet játszott.