Az MNÜA-t még 1992 tavaszán hozta létre az Antall-kormány hat szakszervezettel közösen. Az alapító okirat tanúsága szerint az alapítványt tevők célja eredetileg az volt, hogy az MNÜA a tulajdonába adott vagyonból biztosítsa a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és családtagjaik, valamint a nyugdíjasok kedvezményes üdültetését és gyógyszanatóriumi ellátását. A kormány 324 ingatlant vitt az alapítványba ötmilliárd forintos könyv szerinti értéken, ugyanakkor tény, hogy vagyonbecslés nem készült.
A Szakszervezetek Országos Tanácsa, illetve a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége harminckét ingatlant adott az alapítvány tulajdonába. Ezek között szerepelt például a hajdúszoboszlói Hőforrás üdülő vagy a boglárlellei Boglárka üdülő. Ezen túl különféle társaságok és szakszervezetek egymillió forinttól több száz millió forintig vállaltak készpénzes hozzájárulást az alapítvány javára.
Semmilyen jogszabály nem tiltotta, hogy az alapítvány a nagy értékű vagyonnal való gazdálkodásra társaságokat hozzon létre. Így azután, már az alapítvány bírósági bejegyzésének évében, 1992 decemberében az MNÜA megalapította egyszemélyes cégét, az Üdültetési Rt.-t, amelynek nevét később Hunguest Nemzeti Üdültetési és Vagyonkezelési Rt.-re változtatták. A társaságba 23 szálloda használati jogát vitték be mint „mellékszolgáltatást”, ötvenmillió forintos készpénzapporttal megfejelve. 1993-ban 104 ingatlant, majd 1994-ben további 171 ingatlant apportált az alapítvány hárommilliárd forint értéken. 1995 őszén az értékes balatoni szállodákat is a cég vagyonává tették.
A Hunguest Rt. 1994-ig harminckét ingatlant adott el 389 millió forintért. 1995-ig az ingatlanértékesítésekre szakosodott Hunguest Portfólió Rt. további 222 ingatlant értékesített 3,6 milliárd forintért.
A bevezetőben említett büntetőügy a Hunguest által 1993-ban létrehozott Hunguest Loft Kft. jogutód cégével, a Hunguest Hotels Rt.-vel függ össze. A húszmillió forint alaptőkéjű cég 1996. december 16-án 1,146 milliárd forint értékben kötvényt bocsátott ki, amelyet az Eravis konzorcium tagjai, az Eravis Rt., a Pannon-Váltó Rt. és az Aquincum Rt. jegyeztek le.
A kötvénykibocsátás évi 275 millió forintos terhet rótt a kibocsátó Hunguest Hotelsre, miközben a kötvénykibocsátásból befolyt, több mint egymilliárd forintos forrást sem tudta szabadon felhasználni a cég a szállodák fejlesztésére, mert a társaság vezetői a kötvénykibocsátás napján 1,28 milliárd forintot arra fordítottak, hogy bevásároltak az Arago csoporthoz tartozó társaságok üzletrészeiből. Ez pedig később mindössze 430 millió forint nyereséget hozott.
Az Arago csoporthoz tartozó Eravis konzorciummal kötött nagy kötvénykibocsátással nyélbe ütött üzlet a nyomozó hatóság szerint 2000 december végéig 1,1 milliárd forintos kárt okozott a Hunguest Hotelsnek.
A kötvénykibocsátáshoz kapcsolódóan 1996. december 17-én a Hunguest Rt. az Eravis Rt., a Pannon-Váltó Rt., az Aquincum Rt., valamint a Hunguest Hotels Rt. és a Hunguest Management Tőkebefektetési Kft. egy szindikátusi szerződést is kötött, amelyet később oly módon módosítottak, hogy az Arago csoporthoz tartozó cégek 2013. március 26-ig hasznosíthatják a Hunguest Hotels többségi tulajdonosaként a cégbe vitt szakszervezeti üdülőket.
A Hunguest Rt. – értesülésünk szerint – 828,866 millió forint apporttal (amely 25 szállodai kft. üzletrészeinek becsült értéke) vett részt a Hunguest Hotels Rt. megalakításában, és került kisebbségi pozícióba, márpedig a cég könyvvizsgálója szerint a szállodacégek értéke 1,85 milliárd forint volt, vagyis a Hunguest Rt. a ténylegesnél alacsonyabb értéken vitte be az ingatlanvagyont a Hunguest Hotelsbe, és emiatt került kisebbségi tulajdonosi pozícióba.
antiszemitizmus
Belefáradtak az emberek a baloldali ideológiába
