Internetezés és informatika az egészségügyben

A kórházban dolgozók többsége személyi számítógépeket is használ munkája során, ám internetet csak nagyon kevesen. A betegek kórtörténetét elektronikus úton a kórházak nyolcvanhat százalékában vezetik. A gyógyszertárak többsége úgy véli, az internet elterjedése egyáltalán nem fogja növelni forgalmukat, egyötödük viszont úgy gondolja, hogy növelni fogja azt. Ezek a legérdekesebb megállapításai annak a 2001. harmadik negyedévben az egészségügy internethasználati szokásairól végzett kutatásnak, amelyet a GKI Gazdaságkutató Rt. a Webigen Rt.-vel és a Sun Microsystems Magyarországgal együttműködve végzett.
A felmérés során a GKI Rt. kérdőívével az összes kórházat és közforgalmú gyógyszertárat megkereste. A 229 kórházból ötvenkilenc (huszonhat százalék) küldte vissza a kitöltött kérdőívet. A reprezentáltság nemcsak a darabszám, de a kórházak ágyszáma alapján is igen magas (huszonöt százalék).
A közforgalmú gyógyszertárak esetén a 2019 kérdőívből százharmincötöt (6,7 százalék) küldtek vissza. Az éves (2000. évi) árbevétel alapján a reprezentáltság 4,2 százalék, ami arra enged következtetni, hogy a válaszadók többsége az alacsonyabb árbevételű gyógyszertárak közül került ki.
Az internetkapcsolattal rendelkező kórházak aránya kimagaslóan magas. A kórházak ágyszáma alapján a kórházak kilencvenhét százaléka rendelkezik internet-hozzáféréssel. Az internetkapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN és a bérelt vonal a legnépszerűbbek.
A kórházak eszközellátottsága azt mutatja, hogy a kéziszámítógépek használata még továbbra sem elterjedt, míg a személyi számítógépek már majdnem minden kórházban megtalálhatók. A kórházak ötvenöt százaléka három évnél fiatalabb számítógépparkkal rendelkezik, míg harmincöt százalékának három és hat éve üzembe állított gépei vannak.
Az intranet alkalmazása ugyancsak elterjedt a kórházak között (kilencvenegy százalék), ám ezt a lehetőséget is inkább a nagyobb kórházak használják ki.
A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók hány százaléka használ személyi számítógépet vagy internetkapcsolattal rendelkező PC-t. A kórházban dolgozók többsége személyi számítógépeket is használ munkája során, ám az internetet már csak nagyon kevesen használják. Mivel közel valamenynyi kórház rendelkezik internet-hozzáféréssel, ezért az internetet használók alacsony aránya nem magyarázható az internet hiányával. A felmérés eredménye azt mutatta, hogy a nagyobb kórházak orvosai nagyobb arányban rendelkeznek internetes személyi számítógéppel. Az asszisztensek és az ápolók PC-használatának aránya (ötvennégy százalék) sokkal alacsonyabb, mint az orvosoké (hetvenhárom százalék). Ez az alacsony arány az egy kórházi személyzetre jutó PC-szám alacsony arányával magyarázható (átlagosan három aszszisztensre és ápolóra jut egy személyi számítógép), illetve azzal, hogy az ápolók túlterheltsége miatt nincs „szabad idejük” a géphasználatra, és a munkakörük se igényli a használatát. A kórházak ágyszámát is figyelembe véve a PC-t használó kórházi személyzet aránya magasabb (hatvanegy százalék), ami alapján arra következtetünk, hogy itt is a nagyobb kórházak dominanciája érvényesül. Az asszisztensek és az ápolók kevesebb mint harminc százaléka dolgozik internetkapcsolattal is ellátott gépekkel a kórházak több mint nyolcvan százalékában. Ez az arány jóval magasabb, mint az orvosok esetén (hatvanhat százalék). A kórházak ágyszámát is figyelembe véve csak a kórházak két százalékában használ internetes PC-t a személyzet több mint hatvan százaléka.
A kutatás során rákérdeztünk arra is, hogy a betegek kórtörténetét vezetik-e elektronikus úton. A válaszok alapján a kórházak nyolcvanhat százaléka használja ezt a formát. Az elektronikus kórtörténet használatára már közel valamennyi kórház átállt, de elsősorban a nagyobb ágyszámú kórháznál alkalmazzák az elektronikus formát. A távdiagnosztika terén a kórházak erős fejlettsége látható, amiről alkalmazásának magas aránya tanúskodik (tizenhét százalék).
A kórházak közel fele rendelkezik honlappal, és a kórházak közül is elsősorban a nagyobb ágyszámúak.
A felmérés során megvizsgáltuk, hogy az orvosok, az asszisztensek és az ápolók mire és milyen gyakran használják az internetet és az intranetet. Az orvosok a leggyakrabban az internetet szakmai információk megszerzésére és magáncélú használatra veszik igénybe. Úgy tapasztaltuk, hogy az orvosok az internetet nem gyakran és interaktív kapcsolattartásra egyáltalán nem használják.
A közforgalmú gyógyszertárak esetén ötvenhárom százalék rendelkezik internet-hozzáféréssel, ám ha az éves árbevétel alapján vizsgáljuk az internetellátottságot, akkor magasabb arányt kapunk (hetven százalék). Ebből arra következtetünk, hogy ma Magyarországon a nagyobb árbevételű gyógyszertárak internetellátottsága a kedvezőbb.
Az internetkapcsolat jellegét tekintve a kapcsolt modemes hozzáférés aránya a legmagasabb, míg a gyorsabb adatforgalmat biztosító szélessávú hozzáférések közül az ISDN a legnépszerűbb.
A gyógyszertárak negyvennyolc százalékának számítógépparkja három évnél fiatalabb, míg negyvennégy százaléka gépparkját három és hat év között vásárolta. A felmérés során kapott eredmények alapján arra következtetünk, hogy a nagyobb árbevételű gyógyszertárak gépparkja kezd elöregedni.
Az intranetellátottság még kedvezőtlenebb képet mutat, mint az internet-hozzáférés. A válaszadó gyógyszertárak negyvennyolc százaléka rendelkezik belső számítógépes hálózattal. Az alacsony ellátottság oka lehet, hogy a kettő—négy főt foglalkoztató gyógyszertárak a méretükből adódóan nem látják ennek szükségességét.
A felmérés során megvizsgáltuk azt is, hogy a gyógyszerészek és az egyéb személyzet hány százaléka használ személyi számítógépet vagy internetkapcsolattal rendelkező PC-t. Az árbevétel alapján a gyógyszertárak hetvennégy százalékában a gyógyszerészek több mint hatvan százaléka használ PC-t. Az internetkapcsolattal is ellátott PC-t a gyógyszerészek kevesebb mint harminc százaléka használja a gyógyszertárak ötvenegy százalékában.
A válaszadók nagy aránya úgy véli, hogy az internet elterjedése egyáltalán nem fogja növelni gyógyszertáruk forgalmát (harmincnégy százalék), míg tizenkilenc százalék gondolja úgy, hogy növelni, vagy jelentős mértékben fogja növelni.
A honlapellátottság jelenleg nagyon alacsony a gyógyszertárak körében. Az országban kevesebb mint tíz százalék rendelkezik honlappal. A válaszadók véleménye szerint a honlap elsősorban az általános információk elérésére, gyógyszerkészítmények ismertetésére, megelőző szolgáltatások elérésére, egyéb készítmények és áruk ismertetésére biztosít lehetőséget. A válaszadó gyógyszertárak három százaléka jelezte, hogy élnek a weboldalon történő megrendelés lehetőségével. Összességében a gyógyszerészek egyelőre nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, és megelégednek az információközlő weboldallal.
A felmérés során megvizsgáltuk, hogy a gyógyszerészek mire és milyen gyakran használják az internetet és az intranetet. A gyógyszerészek a leggyakrabban adminisztráció lebonyolítására, a gyógyszergyártókkal és -kereskedőkkel való kapcsolattartásra, beszerzésre és magáncélú használatra veszik igénybe. Heti rendszerességgel a szakmai oldalak és információk letöltésére és magáncélra, míg havi egy alkalommal adatbázisok letöltésére alkalmazzák.
A gyógyszerészek többsége viszont soha nem használja az internetet a háziorvosokkal, a járóbeteg-ellátókkal, a vevőkkel vagy az OEP-pel való kapcsolattartásra.