Izraeli harckocsik Nábluszban

A hét végén újabb incidensek borzolták a kedélyeket a feszült Közel-Keleten. Közben az Európai Unió külügyminiszterei kiálltak Arafat és az önálló palesztin állam megteremtése mellett, míg Washington újfent aláhúzta, hogy fenn kell tartani a palesztin elnökre gyakorolt nyomást.

Izraeli vadászgépek vasárnap délután két rakétát lőttek ki a palesztin biztonsági erők egyik épületére Gáza városában. A Reuters jelentése szerint az F–16-os harci gépek egy olyan célpontot lőttek, amely Jasszer Arafat rezidenciájának közelében fekszik. A palesztin elnök a rakétamadás idején a ciszjordániai Rámalláhban tartózkodott. Halottakról nem érkezett jelentés, palesztin kórházi források szerint hét rendőr és három polgári személy könnyebben megsérült. Ezt megelőzően két, feltételezhetően palesztin fegyveres tüzet nyitott egy katonai bázisra Izrael déli részén. Ketten meghaltak, öten megsebesültek, a támadókat lelőtték – jelentette az izraeli rádió. Izraeli katonák harckocsik és páncélozott járművek kíséretében vasárnap behatoltak a palesztin autonóm területen fekvő Náblusz városba, alig néhány órával azután, hogy a város környékén palesztin orvlövészek agyonlőttek egy izraeli asszonyt. A városba bevonuló katonák és palesztin fegyveresek között tűzpárbaj tört ki, és ennek következtében három palesztin biztonsági ügynök és három polgári személy megsebesült.
Eközben Ariel Saron izraeli miniszterelnök szombat este elutazott Washingtonból. Saront csütörtökön fogadta az amerikai elnök, aki egyetértett a palesztin elnökre való nyomásgyakorlás növelésével, de nem volt hajlandó eleget tenni annak a kérésnek, hogy Washington ne számoljon tovább politikai tényezőként Arafattal. Bush azt is hangsúlyozta, hogy enyhíteni kell „a terrorizmusban nem érintett palesztin lakosság gondjain”. Az elnök közölte, hogy a kongresszus elé kerülő költségvetési tervezetben 300 millió dollárt szán a palesztinok számára, amit nem kormányzati szervezetek révén osztanának el.
Közben mintha nőne a szakadék az Egyesült Államok és az EU között. Legalább is ami a közel-keleti helyzetet illeti. Bush szerette volna Európát, mint erős hátvédet, maga mögött tudni egy Irak, Észak-Korea és esetleg Irán elleni katonai beavatkozásnál. Számításai nem jöttek be. A mérsékelt európai külügyminiszterek, élükön Joschka Fischerrel jelezték, hogy nem lesznek partnerei a térség további destabilizálásában.
Nem értenek egyet az európaiak Washington közel-keleti politikájával sem. Míg a PFSZ vezetője nélküli béketárgyalásokat többször is propagálta Saron és Bush, addig az EU szerint Arafat és Palesztina elválaszthatatlanok. Egyes elemzők ezután azt is felvetik, hogy Camp David helyett Brüsszel lehet az izraeli–palesztin béke szülőháza. A spanyolországi Caceresben az uniós külügyminiszterek hétvégi találkozóján új tervek kerültek papírra. Ezek horderejét Josep Piquének, az EU-tanács elnökének kijelentése is jelzi. A spanyol diplomácia vezetője szerint egy „szuverén palesztin állam alapítása lehet a tervezet következménye”.
Az elképzelés Párizsból jött. Hubert Védrine francia külügyminiszter szorgalmazta elsőként, hogy az EU ismerje el Palesztinát, valamint írjanak ki választásokat a palesztin területeken. Lényege a terveknek, hogy a palesztin kormányzat legitimitását erősítsék. Az ötlet még sok előkészítést igényel, és az is tény, hogy az Egyesült Államok sem kerülhető meg térségbeli rendezéskor. Washington közben azonnal elutasította az izraeli–palesztin válság rendezésére tett francia javaslatokat, azt hangsúlyozva, hogy fenn kell tartani az Arafatra gyakorolt nyomást. Richard Boucher külügyi szóvivő rámutatott: Washington álláspontja mindig is az volt, hogy nem viszik előbbre az ügyeket az olyan új elemek, amelyek elvonják a figyelmet a korábbi javaslatokról. Gyors sikerekre tehát nem szabad számítani. Az olasz külügyminiszter Silvio Berlusconi szeretett volna mielőbb egy nemzetközi békekonferenciát egybehívni, ám Piqué szerint ez az elmúlt hónapok erőszakos cselekményei és a hiányzó bizalom miatt korai lenne. A külügyminiszterek egyben megegyeztek. Senki nem kérdőjelezi meg Arafat palesztin elnök szerepét. Az EU-bizottság elnöke, Romano Prodi jegyezte meg igen találóan az El Paisnak nyilatkozva: „Furcsa, hogy Saron szeretné kijelölni a palesztin nép új vezetőjét.”

Zöld jelzés Saronnak. Ariel Saron izraeli miniszterelnök washingtoni látogatása során zöld jelzést kapott arra, hogy választ adjon egy esetleges iraki támadásra – derült ki az izraeli sajtójelentésekből. A Háárec szerint mind az izraeli kormányfőnek, mind a vele együtt Washingtonban járt Benjamin Ben Eliezer védelmi miniszternek az volt a véleménye, hogy az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka fellépni Irakkal szemben. (MTI)