Kereszttűzben a benesi dekrétumok

Rendkívül vegyesen ítélte meg a hét végi sajtó a visegrádi négyek magyarországi találkozójának elmaradásával kialakult helyzetet. A benesi dekrétumok ismételt felszínre kerülése többekben felveti a kérdést, hogy az egyetemes emberi jogokat enynyire figyelmen kívül hagyó jogszabálynak lehet-e jövője az egyesült Európában.

A Mlada Fronta Dnes prágai lap szerint a cseh politikusok azért nem érvényteleníthetik a Benes-dekrétumokat, mert nincs bátorságuk beismerni az egykori hibát és azt népükkel közölni. „Politikusaink nem ezért nem érvényteleníthetik a Benes-dekrétumokat, mert az káoszt okozna a tulajdonosi kapcsolatokban. Nem érvénytelenítik őket, mert nincs bátorságuk beismerni a közös hibát és erről őszintén tájékoztatni nemzetüket. Nincs bátorságuk felnőtt emberként beszélni felnőttekkel. Gyerekek, akiknek még nincs meg az öntudatuk és a megfelelő neveltségük, s ezért sem tudják beismerni a hibát” – írja kommentárjában a legolvasottabb cseh napilap. A kommentár szerzője, Pavel Safr bírálja a Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Pártot, mert az egy olyan jogi normát szeretne beépíteni az uniós csatlakozási szerződésbe, amely Prágának garantálná a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. Safr szerint ez a legjobb út ahhoz, hogy meggátolják Csehország felvételét az Európai Unióba. Safr nem zárja ki, hogy a történelmi körülményekre való tekintettel a cseh politikusok talán valóban őszintén hisznek abban, hogy jogos volt a nemzeti hovatartozás alapján történt vagyonelkobzás és ezt követően egy egész etnikai kisebbség véres elűzetése. „Hál’ istennek azonban ennek a hozzáállásnak nincsenek semmiféle szimpatizánsai az Európai Unió országaiban. Ott ezt egyszerűen népirtásnak nevezik. A népirtást pedig semmiféle történelmi körülmények vagy egy nemzet valamiféle politikai bűne sem igazolhatja” – írja a Mladá Fronta Dnes kommentárjának szerzője.
A Lidové Noviny című konzervatív cseh napilap szombati vezércikkében úgy véli, hogy Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő brüsszeli kijelentései miatt a közép-európai együttműködésnek egyelőre vége szakadt. „Orbán Viktor magyar kormányfő ugyanis Brüsszelben gyakorlatilag Csehország és Szlovákia uniós csatlakozása ellen lépett fel” – írja Petr Zavadil. Megjegyzi, hogy a cseh és a szlovák kormányfő erre reagálva mondták le részvételüket a csúcstalálkozón.
„Van itt azonban egy fogas kérdés. A Benes-dekrétumokhoz való cseh és szlovák ragaszkodással ugyanis hasonló a helyzet. Nacionalista megnyilvánulások, amelyek már több mint ötven éve szennyezik Közép-Európát, s lehetetlenné teszik a kölcsönösen előnyös együttműködést” – írja a szerző a Lidové Noviny vezércikkében.
A cseh parlament elnökének javaslatával, hogy tudniillik a benesi dekrétumok kerüljenek be a Csehország EU-felvételét rögzítő szerződésbe, eljött az igazság órája az Európai Unió számára – állapította meg szombati vezércikkében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A német konzervatív újság szerint Václav Klaus javaslata olyan irányváltást jelent, amely beláthatatlan következményekkel járna a csatlakozási tárgyalásokra. Eddig ugyanis Prága igyekezett elválasztani utóbbit a benesi dekrétumok kérdésétől. Ez hosszú időn át sikerült is, mivel a nagy EU-tagállamok közül egyik sem kívánta feszegetni a témát, nehogy az megterhelje a bővítés folyamatát. Kormányzati szint alatt azonban érezhető volt a berzenkedés a megtestesült jogsértéssel szemben, amely alapvetően ellentmond az EU jogértelmezésének.
Lengyel kormánytényezők visszafogottan kommentálták a március elsejére tervezett visegrádi kormányfői csúcstalálkozó elmaradását, míg a lengyel sajtó zöme a cseh és szlovák álláspontot visszhangozta. Tadeusz Iwinski, a miniszterelnöki hivatal külkapcsolatokkal foglalkozó államtitkára a Trybuna című baloldali napilapnak nyilatkozva azt mondta, hogy Lengyelország nagyon érdekelt volt a csúcstalálkozó létrejöttében, és ezen nem változtatott az, hogy a soros magyar elnökség túl korán és a partnerekkel való előzetes egyeztetés nélkül hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság agrártámogatási javaslataival kapcsolatos közös visegrádi álláspont szövegét. Ám miután Milos Zeman cseh és Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök telefonon arról tájékoztatták lengyel kollégájukat, hogy Orbán Viktor Benes-dekrétumokkal kapcsolatos kijelentései miatt nem utaznak el Magyarországra, Leszek Miller kénytelen volt – nagy sajnálattal – lemondani saját részvételét az ily módon céltalanná vált találkozón – mondta Iwinski. Az államtitkár szerint az összejövetelen a visegrádi négyek szempontjából nagyon fontos tárgyalások folytak volna.
Budapest a hét végén kénytelen volt törölni a négy közép-európai ország vezetőinek tervezett magyarországi találkozóját, miután a csehek és szlovákok bojkottot jelentettek be a magyar miniszterelnök megjegyzései miatt – írta szombati számában a helyzet kialakulását ismertető írásában az International Herald Tibune (IHT). Tovább fokozta a feszültséget Orbán szerdai állásfoglalása, amely az Európai Unió normáival összeegyeztethetetlennek nyilvánította a második világháború után érvénybe lépett benesi dekrétumokat, amelyek a csehszlovákiai magyarok tízezreit fosztotta meg földjeiktől. Az IHT megjegyzi, hogy a 2,5 millió csehszlovákiai szudétanémet kitoloncolását eredményező benesi dekrétumok üszkösödő sebként mérgezik a cseh–német viszonyt is, s ennek hangulata körüllengte Joska Fischer német külügyminiszter szerdai prágai vizitjét is.
*
Szerda reggelre összehívta a parlament külügyi bizottságának rendkívüli ülését Szent-Iványi István, a testület elnöke a visegrádi kormányfői csúcs elmaradása miatt. A bizottság SZDSZ-es elnöke az MTI-nek szombaton adott nyilatkozatában elmondta: a testületi ülés egyetlen napirendi pontja és tárgya Orbán Viktor Benes-dekrétumokat érintő kijelentései és az azt követően előállt külpolitikai helyzet megvitatása lesz. Szent-Iványi István közölte azt is, hogy még a bizottsági ülés előtt, ma délután találkoznak és megbeszéléseket folytatnak a Budapestre érkező szlovák külügyi bizottság elnökével és delegációjával.

bizonytalan Schröder prágai útja. Továbbra sem biztos Gerhard Schröder német kancellár márciusra tervezett csehországi hivatalos látogatása – írta szombaton német kormányzati forrásokra hivatkozva a Lidové Noviny prágai lap. Egyelőre nem biztos, hogy a kancellár elutazik Prágába – mondta a lap érdeklődésére a német kormány szóvivője. Egy másik prágai lap, a Právo a héten azt írta, hogy Schröder a tervek szerint március 22-én és 23-án látogatott volna Prágába, de Milos Zeman cseh kormányfőnek a szudétanémeteket bántó módon érintő kijelentései miatt az utat későbbre halasztották. A német konzervatív ellenzék azt követeli, hogy Zeman elfogadhatatlan nyilatkozatai miatt Schröder mondja le tervezett prágai látogatását. (MTI)