Kijev és Washington vitája

Kereskedelmi háborúról cikkeznek a hazai és a külföldi lapok Ukrajna és az Egyesült Államok közötti gazdasági kapcsolatok kiéleződését ecsetelve. Az amerikai baromfihús behozatalát megtiltó kijevi intézkedéseket ugyanis egyértelműen az Ukrajnával szemben a kalóz CD-k sorozatgyártása és forgalmazása miatt eszközölt amerikai szankciók válaszlépéseként értékelik. Ha harc, legyen harc – fogalmaznak nem kevés szarkazmussal kijevi elemzők, akik szerint enyhén fogalmazva is ostobaság lenne túlzásokba esni csupán azért, mert a „Bush-combok” – ahogy az ukrán közvélemény és a sajtó az amerikai baromfihúst emlegeti – pusztán üzleti érdekekből valakiknek megakadtak a torkán. Kereskedelmi háborút emlegetni pedig több mint abszurd, vélekedik Jaroszlav Zsalilo politológus, az Ukrán Stratégiai Kutatóintézet főosztályvezetője, mivel két, annyira más kategóriába tartozó gazdaság viszonyáról van szó, hogy azok fajsúlyuknál fogva is képtelenek arra, hogy kesztyűt dobjanak egymásnak.
Az ukrán parlament többszöri nekifutás és kemény csatározások után Washington erőteljes szorgalmazására január 17-én végül is megszavazta a CD-k kiadását és forgalmazását szabályozó törvényt, ám ettől függetlenül az Egyesült Államok január 23-án életbe léptette a kereskedelmi szankciókat Ukrajnával szemben. A foganatosított intézkedések – százszázalékos behozatali vámilleték az ukrán kohászati, vegy- és könnyűipari termékekre – amerikai szakértők számításai szerint mintegy 75 millió dollár veszteséget jelentenek majd Ukrajnának. Anatolij Kinah kormányfő szerint azonban a közvetett veszteségek elérhetik a 470 millió dollárt is.
Kijev természetesen zokon vette a washingtoni lépést, jóllehet az ukrán parlament által elfogadott törvény jóval enyhébb annál, mint amit elvártak volna tőle. Leonyid Kucsma szerint azonban az amerikai fél olyan törvény elfogadását követelte, amihez hasonló a világ egyetlen országában sincs.
Az utóbbi napokban azonban érezhetően enyhültek a történtekkel kapcsolatos kijelentések mindkét oldalon. Újabb olajat jelentett viszont a tűzre az amerikai Szabadság Rádió minapi közleménye az ukrán exőrnagy, Mikola Melnicsenko által készített magnófelvételek szakértői vizsgálatáról. Az amerikai Back Tack cég által elvégzett elemzés állítólag egyértelművé teszi magas rangú állami tisztviselők beszélgetését a legutóbbi parlamenti választások meghamisításáról és az internetes újságíró, Gongadze rejtélyes haláláról. A parlament Gongadze-üggyel foglalkozó ideiglenes bizottságának elnöke elegendő bizonyítéknak véli ahhoz, hogy a kérdést a parlament rendkívüli ülése elé terjesszék. Ivan Pljuscs házelnök szerint viszont semmi olyan nem derült ki, amit eddig nem tudtak. Viktor Juscsenko exkormányfő a magnófelvétel-elemzést az „igazság útján tett újabb jelentős lépésként” értékeli, de ellenzi az államfő elleni esetleges bizalmatlansági indítvány kezdeményezését. Volodimir Litvin, az elnöki adminisztráció vezetője viszont bizonyos politikai erők választási mesterkedésének nevezi a történteket, amelyre az amúgy is kiélezett belpolitikai helyzet közepette semmi szükség.
A kedélyek lecsillapítására azonban egyhamar aligha lehet számítani. A március végén tartandó parlamenti választásokig legalábbis semmiképpen, hiszen a választási kampány gyakorlatilag csak most kezdődik.