Levelek Pestről és Budáról

FARKAS ZSOLT (BUDAPEST): Pest-Buda mellékletük a Batthyány térről írva (2002. január 18-án) újra a környéken egykor létezett egyházi intézményekkel foglalkozott – sajnos részben ismét tévesen! Az említett tér északi oldalán ugyanis soha nem állt kapucinus templom és rendház, hiszen Buda visszafoglalása után éppen itt, a Duna partján – egy török mecset helyén – a ferences rendi szerzetesek építettek föl egy ideiglenes templomot, amelyhez később egy hatalmas kolostor, noviciátus és teológia is társult. A mai templomot az 1731. évben kezdték építeni (titulusa: Szent Ferenc Sebei), ahonnét a ferencesek közel fél évszázad múltán, II. József császár rendeletére átköltöztek az Ágoston-rendiek akkor megszüntetett „országúti” (ma Margit körúti) rendházába és templomába. Helyükbe viszont a Duna partjára Bécsből jöttek a Szent Erzsébet női betegápoló rend tagjai (szám szerint tizennyolcan), hogy kolostorukon túlmenően kórházat is létesítsenek (saját gyógyszertárral) szegény női betegek ápolására, majd 1805-ben 24 férőhelyes szeretetotthont munkaképtelen, lábadozó, szegény sorsú idős nők gondozására.
Az ágyszám a kezdeti húszról pár év múlva már negyvenre, a XIX. század elején pedig hatvanra nőtt. A második világháborúra ez a szám – emeletráépítéssel – a négyféle gyógyászati osztályon már 130 volt, ahová továbbra is csak szegény sorsú nőbetegeket vettek föl, felekezetre való tekintet nélkül. A háború után a többi feloszlatott rend szomorú sorsára jutottak, hogy fővárosi szociális otthon néven (tehát egyházi kötődés nélkül!) működjenek tovább (s ki tudja, milyen szakmai színvonalon…). A történelemben egyébként már átéltek egy hasonló hanyatlási korszakot is, mégpedig a francia forradalom után...!
Az Erzsébet-apácák tulajdonképpen Szent Ferenc világi harmadrendjének női ágához tartoztak, mint női egyesület (társulat), s Magyarországi Szent Erzsébetet tartják eszmei megalkotójuknak. De az ő példáját tulajdonképpeni megalapítójuk, Corbara Angelina tette sikeresen magáévá, aki a XIV. század végén hozta létre első kolostorát a szegények és a betegek ápolására.
Amit a cikk említ mint kapucinus templomot és rendházat, az valójában a mai helyén már 1787 óta létezett, és létezik ma is a Fő utcában – mellette kolostorral –, csak éppen fél kilométerrel délebbre attól, ahol az Erzsébet-apácák fentebb tárgyalt helyszíne volt és van. A kapucinusok előzményének a Nagy Lajos király anyja által itt alapított karmelita kolostor számít, s a mellette állt első kis kápolna, amelyet a törökök mecsetté alakítottak át, majd kiűzetésük után a jezsuiták vették használatba. A kapucinusokat tulajdonképpen 1687-ben telepítették ide; templomuk a visszaalakított dzsámi lett, rendházuk pedig a körülötte lévő sóraktár. Mai templomuk 1716-ban épült, majd átépítve, 70 év múlva emelték plébániarangra. A templom és a rendház 1849-ben és 1945-ben is súlyosan megsérült. Ma újra a kapucinus atyák szolgálnak itt, egyúttal helyet adva a bencés rend egyetlen mai budapesti iskolájának is.
*
DR. CSAPÓ GYÖRGY (BUDAPEST): Napjainkban gyakran olvashatunk arról, hogy a közeli jövőben átépül a Moszkva tér, és hogy ezzel kapcsolatban rendeződik az ide befutó számos tömegközlekedési eszköz helyi szakasza, végállomása is. E nagy átrendezés legsürgősebben megoldandó régi problémája volna a budai városközpont ambuláns orvosi rendelőintézeteinek a kialakítandó térre való összpontosítása. Ma a helyzet az, hogy a Csalogány utcai háziorvosi és a Maros utcai szakrendelő egyáltalán nem közelíthető meg tömegközlekedési eszközökkel. A legyengült betegek és a mozgássérültek hosszú gyaloglásra vannak kényszerítve, ha ezen intézmények szolgáltatásait kénytelenek igénybe venni – pedig a Moszkva térre 16 tömegközlekedési eszköz fut be a város minden irányából. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a Csalogány utcai háziorvosok a laboratóriumi leletekért a Maros utcába küldik a betegeket. Oda-vissza több mint két kilométer gyaloglás. Meggondolandó lenne a Mészáros utcai fogorvosi rendelő idehelyezése is. Ez ugyan kevésbé sürgős, de idővel aktuálissá válhat, akkor pedig már gondot és nagy költséget okozna a megfelelő hely biztosítása az új épületben. Az intézmény legmegfelelőbb helye a tér közepe lenne, mert ott lenne a legkönnyebben megközelíthető minden járműről. De ha ez ellen kifogások merülnének fel, akkor szóba jöhetne a tér északnyugati házsora is a Trombitás étterem közelében. Még csak annyit: a sebészetet és a nőgyógyászatot ne az emeletre helyezzék, hanem a földszintre, és építsenek be két gyorsliftet, mert várható, hogy nagy lesz a betegforgalom. Kedvező, hogy három gyógyszertár is van a közelben, de helyben sajnos egy sincs. Ezért célszerű lenne az egyik gyógyszertárat – esetleg a Széna térit – beépíteni az épületbe.
*
NAGY JÁNOS DR. (BUDAPEST): Hallva a televízióban, hogy a fővárosi parkolási rend felülvizsgálatára készül a közigazgatási hivatal (az időközben állásából felfüggesztett) Grepsik László vezetésével, megírom elképzelésemet, miszerint szombat délelőtt a belvárosban a parkolásért nem kellene díjat szedni. Ez talán a belvárosi üzletek forgalmát fellendítené, a bevásárlók egy része nem a városon kívül épült bevásárlónegyedeket választaná. Szombat délelőtt a forgalom nem indokolja a parkolási díj szedését, viszont megkönnyítené a délelőtti bevásárlást.
***
KEDVES OLVASÓK!
Név- és címhiányos, valamint nyílt leveleket nem közlünk. Leveleiket szerkesztett formában adjuk közre. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk viszsza. A levelek tartalma nem feltétlenül azonos a szerkesztőség álláspontjával.
Címünk: 1450 Bp. 9., Pf. 74, e-mail: [email protected].