Ma érkezhet meg a válasz Pozsonyból

Csak a szélsőségesen nacionalista nemzeti pártok üdvözölték a szlovákiai politikai erők közül a szlovák igazságügy-minisztérium égisze alatt kidolgozott és a Kereszténydemokrata Mozgalom által ismertetett törvénytervezetet, amely az előterjesztők szerint Szlovákia önrendelkezési jogát védené a magyar kedvezménytörvénnyel szemben. A Ján Carnogursky igazságügy- miniszter által ismertetett tervezet szerint be lehetne tiltani azokat a szervezeteket és alapítványokat, amelyek szomszédos országtól fogadnak el támogatást működésükhöz vagy újraelosztás céljából. E szervezetek vagyonát Szlovákia elkobozhatná, a támogatott magánszemélyek pedig az adomány 90 százalékát adóként fizetnék be a pozsonyi költségvetésbe.

A kormány, illetve a külügyminisztérium egyelőre nem kommentálta a javaslatot, ellenben a szlovák diplomácia vezetője úgy véli, a magyar és a szlovák kormány közös politikai nyilatkozatát a kérdéssel kapcsolatban rövidesen alá lehet írni. Eduard Kukan szerint a szlovák fél már elemezte a magyar Külügyminisztérium egy héttel ezelőtt Pozsonynak eljuttatott javaslatát. A választ ma, de legkésőbb holnap meg is kaphatja Budapest, s a szlovák javaslat akár a végső dokumentum is lehet.
Újságíróknak nyilatkozva a szlovák külügyminiszter megerősítette, Pozsony nem kívánja, hogy a közös nyilatkozat kitérjen a határon túl élő szlovákokról szóló törvényre, a megállapodás kizárólag a magyar kedvezménytörvényt érintené. Kukan szerint a szlovák javaslat arra koncentrál, hogy a magyar jogszabályból származó előnyök kizárólag Magyarország területén legyenek elérhetők Szlovákia polgárai számára.
A kereszténydemokraták kezdeményezését egyébként még az a Peter Weiss is elutasítja, aki a parlamentben a kedvezménytörvénynyel kapcsolatos nyilatkozat kidolgozója és beterjesztője volt a külügyi bizottság elnökeként. A sajtóirodának nyilatkozva Weiss elmondta: „az ilyen érzékeny téma nem lehet politikai versenyfutás, amely arról szól, ki védelmezi jobban Szlovákia szuverenitását.” A parlament külügyi bizottságának elnöke nem hiszi, hogy a kereszténydemokraták kezdeményezése hozzájárulhatna egy ésszerű megállapodáshoz Szlovákia és Magyarország között. Frantisek Sebej, a parlament integrációs bizottságának elnöke szerint az a tény, hogy Magyarország egy-két ezer koronányi összeggel támogatni kívánja azokat a szülőket, akik két, vagy több gyereket taníttatnak, „nem olyan dolog, ami ellen harcolnunk kellene”. Sebej szerint a „kereszténydemokraták kezdeményezése nem jó ötlet”. A Vladimir Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom parlamenti képviselője, az exházelnök Ivan Gasparovic is a „kereszténydemokraták kampányfogásának” minősítette a tervezetet, amely viszont megdöbbentette a Magyar Koalíció Pártja politikusait.
Bugár Béla pártelnök szerint a kereszténydemokraták javaslata „nem az az út, amely Európába vezet, hanem az, amelyen járva Szlovákia elérheti, hogy megint nem kap meghívást a NATO-ba”. Duray Miklós ilyen „döbbenetes törvénytervezetet” még sosem olvasott, történelmi emlékezete szerint „ilyen törvények csak a harmincas évek végén fogalmazódtak meg tájainkon”.
*
„Szlovákia lábbal tiporja az elemi emberi jogokat, amikor kilátásba helyezi a magyarigazolványt igénylők megbüntetését” – hangsúlyozta Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke. Hozzátette: annak ellenére, hogy az MVSZ perben áll Duray Miklóssal, a szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy „bármilyen bántalmazás vagy hátrányos megkülönböztetés érje” a felvidéki magyar politikust és azokat a felvidéki magyarokat, akik igénylik a magyarigazolványt. Az MVSZ egyébként április 26–28-án Budapesten rendezi meg ez évi küldöttgyűlését.

Tizenhétezer kérvény a Vajdaságból. Egy hónappal ezelőtt nyíltak meg az úgynevezett ajánlóirodák a Vajdaságban, és azóta csaknem tizenhétezer kérvényt vettek át magyarigazolványra. Bús Ottó koordinátor szerint az igénylők túlnyomó többsége nem a kedvezmények miatt, hanem érzelmi okokból igényli az igazolványt. Dudás Károly, a vajdasági ajánlószervezet elnöke kifejtette, hogy az MSZP részéről felelőtlenség és rosszindulat politikai kampánycélra felhasználni a határon túlra került magyarságot. Dudás szerint ezért nem meglepő, hogy a magyar belpolitikai mozgások után Szlovákiában is keményen bírálják a törvényt, holott Pozsony kettős mércét alkalmaz, mivel a szlovák kedvezménytörvény jóval több jogot szavatol a határon túli szlovákoknak, mint a magyar a magyaroknak. (Guszton)